2008. május 31., szombat

Indy

Adam sokat úszik és már sokszor noszogatott (másokat is), hogy menjünk. Tegnap végül elmentem, az új úszószmüvegemmel, ami egyébként szuper. Kicsit több, mint 1 km-t úsztam, fele-fele mell és gyorsúszásban. Jobban ment, mint gondoltam.
Este elmentünk megnézni az új Indiana Jones filmet. Gagyihalom, ne nézzétek meg. Mondjuk mit is gondoltunk...
Az öcsém meg feltűnt a Fókuszban. Vicces. A Fóóóóókuszban. Sőt, Fókusz Plusz.

2008. május 30., péntek

Zongorahaha

Tegnap este elmentem futni, utána meg az Alehouse-ba mentünk. Iszonyatosan tele van mostanában csütörtökönként. Egyébként tervezik, hogy átköltöznek az utca túloldalára egy nagyobb területre.
Utána kicsit tévéztünk. Muszáj volt nézni a "Play the piano in a flash" c. dvd hirdetőműsorát. Egy fazon próbálta meggyőzni a nézőket, hogy vegyenek a dvd-jéből, amiből hipp-hopp megtanulnak zongorázni. Hiszen nagyon egyszerű, a bal kézzel akkordokat kell (de a legtöbb "dalhoz" csak 4-5 akkordot kell megtanulni és kész), a jobbal meg dallamot, és hogy kottát olvasni egy szólamban milyen egyszerű. Aztán egy kis ritmusozás és egyéb olcsó trükkök a bal kézzel, és kész is. Meg hogy az is jó a zongorában, hogy nem lehet rajta hamisan játszani. Minden igaz volt amit a fickó mondott, mégis a híres L'art pour l'art szám jutott eszembe: Hogyan fessünk portrét. Vázoljuk fel a hátteret (zöld vászon), skicceljük fel a fejet (barna kör) és az eget (kék csík), majd fejezzük be ízlésünk szerint (Mona Lisa).

2008. május 28., szerda

Poli

Ma reggel volt egy pók a zuhanyzóban. Brr. Bent minden kihalt, a legtöbben Washingtonban vannak egy meetingen. Mármint a főnökök. Lehet nyugodtan dolgozni...
Tegnap este röplabdáztunk a többiekkel, nagyon jó volt. Vagyis sokkal jobb, mint a múltkor, mert pl. nem fáztam, meg jobban is ment a játék.
Van egy érdekes eset itt, nem tudom, hogy otthon írtak-e róla. Próbálnak felszámolni egy poligám szektát (sajnos magyarul nincs Wikipédia bejegyzés, de az angolt érdemes elolvasni, ha tudjátok). Azzal vádolják őket, hogy 18 év alatti lányokat vesznek el a férfiak feleségül, vagy legalábbis szexuális kapcsolatot tartanak fent velük, sőt gyerekeket is szülnek nekik. Mármint ez a konkrét vád, és emiatt több száz gyereket vettek el a szüleiktől a telepen. A gyerekek többsége még sose látott tv-t, és olyan ruhában járnak, mint a western filmekben. Nem csak ők, a felnőttek is. Persze azért a férfiaknak sokkal többet szabad, mint a nőknek. Larry King meginterjúvolta a őket, a nők teljesen agymosottak, nagyon durva volt amiket mondtak, meg ahogy nem mertek beszélni: mindent tagadtak szinte. Állítólag a fiatal fiúk nagy részét elűzik, hogy ne legyenek vetélytársak az idősebbeknek. Ebben a faluban már azt sem lehet tudni, hogy ki milyen rokona a másiknak... Mindenesetre a poligámia érdekes kérdés, megrpóbálok valami könyvet szerezni róla.

2008. május 26., hétfő

Santa Barbara

Ismét vagyok. Csak közben elszaladtunk 4 napra Santa Barbarába, ugyanis hétfőn Memorial Day volt, a péntek meg szabad.
Santa Barbara már majdnem LA-nél van, de most sokkal kellemesebb volt a vezetés -- talán azért is, mert nem én vezettem, hanem Jens. Szállást az utolsó pillanatban foglaltunk, de még elfogadható volt az ár. Persze erre a hétvégére mindenhol felnyomták az árakat, ahogy jöttünk el láttuk, hogy máris féláron van hétfő estétől minden. Az időjárás lehetett volna jobb is, én vágytam egy kis tengerparti napozásra, de ebből nem lett semmi. A belváros nagyon szép, sokat sétálgattunk, tele van éttermekkel meg boltokkal. A legtöbb épület spanyol stílusú, amit nagyon szeretek. Kicsit távolabb van egy misszió, meg egy olyan rész, ahol majdnem sikerült elhitetnem magammal, hogy Dél-Spanyolországban, mondjuk Cordobaban sétálgatok. Ennek persze egy jó kis Európa-vágy lett az eredménye. De tényleg szép volt. Szombaton biciklizgettünk, meg megnéztük a készülő aszfaltrajzoló fesztivált. Nekem is kedvem támadt rajzolni, de persze erre jelentkezni kellett már előre, meg krétám sem volt. Vasárnap kicsit kirándultunk, de alapvetően egy szép lusta hosszú hétvége volt az egész. Bámultuk az embereket, és megint megcsodáltam, hogy micsoda nagy kavalkád él errefelé. Nem csoda, hogy ilyen nyitott mindenki. Csak öltözködni nem tudnak, mindenki egyenpólóban és farmerben, vagy aki próbál kicsit egyedibb lenni, az meg bár ne tenné. De nagyon kedvesek, és ez fontosabb a divatnál. Képek itt.