Madarak

Már régóta meg akarom mutatni, ahogyan ezek a madarak a mobiltornyokon ülnek. Valószínűleg ez egy szuper kilátóhely lehet nekik, lehet sütkérezni, stabil, hierarchikus, és ki tudja, talán a  mikrohullám melegít is (remélem azért nem, szegény madarak). Jens kapta le őket a minap.

A hangom visszatérőben, bár mackós. Holnap sífutunk egy Yosemiteben, kipróbálom az lécem meg az új cipőm, amit vettem hozzá. 

Bent pörög a munka, programozok, meg csinálom az előadásomat Atlantára, és lassan el kell kezdenem a francia konferenciára is készülnöm. És lesz egy munkalaptopom is, egy MacBook Air! Alig várom.

Egy hete...

Már egy hete visszajöttem, és a Karácsony lassan távolodik. Vagy hát nem is olyan lassan, mert mélyvízzel indítottam. Hétfőn volt az első határidőm, egy rövid előadást kellett elkészítenem a jövő hétre, amikor majd jönnek a fejesek felavatni az új épületünket. Élvezem az új masinámat bent, nem csak azért, mert Mac, hanem mert legalább két verziót ugrottam az Office-ban, és most látom, hogy kivételesen sokat javult.
Kedden Berkeley-ben voltam egy workshopon, ami közepesen volt hasznos. De legalább jót beszélgettem az autóban Ahrennel és Nils-szel.
Van egy jó hírem is: szerdán felhívott egy francia pasas, és meghívott egy konferenciára a fracia alpokba! Persze, hogy igent mondtam. Ez az első meghívott előadásom, Jens szerint most lettem igazi kutató.
A fogínyem még otthon begyulladt, voltam itt fogorvosnál, kezelgetem. Csütörtökön kell visszamennem, remélem, hogy addigra elmúlik.
Ezen a héten (a másodikon, mert nem fejeztem be a blogot az előzőn) már két új dolgot is csináltam. Tegnap volt az első "próbánk" az együttesünkkel. Oliver, Nicolas, Jens, Jessica és én alkotjuk, ebből Oliver egy vérprofi gitáros, Jessica meg baromi jól énekel. Én lennék a billentyűs és talán kicsit énekes is, de majd meglátjuk mi lesz. Mindenesetre nagyon jól szórakoztunk.
A másik új, hogy ma tollasozni mentünk Ruthtal és Manfreddel. Vicces, mert rajtunk kívül csak ázsiaiak voltak.
Hétvégén mindkét nap bringáztunk. Olyan meleg volt, mintha már itt lenne a tavasz. Szombaton voltunk vásárolni, vettem egy új futócipőt meg egy pár síbotot, este meg az Alehouse-ban gurítottuk le az évad első söreit. Vasárnap Juci és a három kislánya voltak nálunk ebédelni. Mindegyik nagyon édes volt, de a legviccesebb az volt, amikor Bori zongorázni próbált és beindítottam a demo zenét.
Bent mindenki pörög, mert jönnek a fejesek holnap meg utána is, én is tartok előadást, meg lesz vacsora meg ilyenek.
Majdnem elfelejtettem, hogy megvolt az első könyvklubos találkozónk is. Egész érdekes volt hallani, hogy ki mit gondolt a könyvről.
Ezem kívül a kocsimban kigyulladt a szervízlámpa. Az oxigénszenzor zárlatos, 240 rugó a csere. Remélem, hogy ez nem a romlás első jele. Elvileg egy Honda Civic 130 000 mérfölddel pihésállú tinédzser.
El se hiszem, hogy ennyi minden történt!

Pappstjärna

Az elmúlt hét a svédek jegyében telt el. Johan és Sara itt vannak, a hét elejéig mindketten nálam laktak, most csak Johan, mert Sara Berkeley-ben mér. A múlt hétvégén szerveztem a tiszteletükre egy borkóstolást. Nagyon sokan eljöttek, még magyar ismerőseim is SF-ból, igazán jó kis nap volt. Rajtuk kívül van itt most egy másik svéd pár is, ők kb. fél évre. Kicsit kiakadtam azon, amit csinálnak (mármint nem Sara és Johan, hanem ez a másik pár), és leginkább azon, hogy állítólag nagyon sokan ugyanezt teszik Svédországban. Mindketten dohányt szopogatnak, nem is tudom, hogy mi a magyar elnevezése ennek a szenvedélynek. A lényeg, hogy kis, teafilterre emlékeztető tasakokban van a dohánylevél, amit a fogíny elülső részére raknak. Kb. egy óráig hat, és ők gyakorlatilag folyamatosan használják, kivéve éjjel és evés közben. Állítólag akkora lórugás nikotin jut be az ember szervezetébe, hogy a legtöbben hánynak az első pár alkalommal, sőt, árulnak direkt "kezdőknek" való, kisebb tasakokat is. Rettentően rá lehet szokni, és nem csak a nikotinra, hanem arra az érzésre is, hogy az ínyen van valami, úgyhogy a leszokók mindig odatesznek valamit, diót stb. És ami igazán gusztustalan, az az, hogy idővel valahogy kitágul ott az ember, és egyre feljebb tudják tenni ezt az izét. Európa többi országában egyébként tilos ilyet árulni. Az egyetlen pozitívum, hogy nem füstölnek... És állítólag nem lesz lukas a foguk, mert mindent megöl a szájban a nikotin -- cserébe persze fogínysorvadást kapnak.
Persze azért a svéd szokások általában szimpatikusak. Kaptunk Saratól és Johantól egy szép svéd papírcsillag lámpát, adventi naptárat meg egy adventi gyertyát is, amin 24 beosztás van, meg egy szép svéd naptárat és csokikat.
Bent egyre nagyobb a stressz, nagyon sok dolgom van, de mintha a hét végére sikerült volna előrébb jutnom kicsit. Ezen kívül azt hiszem, hogy meg fogok térni, vagyis át: hétfőn rendelek bentre egy Macintosht! Kicsit izgulok, mert ez most nem játszásiból lesz, hanem ez lesz a gépem és kész. De már megnéztem pár videót, és nem tűnik valami nagy dolognak áttérni Windowsról. De persze meglátjuk. Az előny a gyönyörű felületek és a fantasztikus monitor lesz, na meg persze maga a gép egy buldózer, minden repülni fog rajta, mint egy álom, továbbá sokkal egyszerűbb lesz a linuxos gépeken dolgozni róla. Aztán ha minden jól megy, veszek egy laptopot is... Nem rossz. ha az ember nem a saját pénzét költi. A másik újság, hogy elkezdtem programozni C-ben, a kezdeti problémák és két nap után már egész jól megy. Ebben fogom írni azt a programot, amire két évnyi pénzt kaptam.
Az idő fantasztikus, 20-25 fok van napközben. Tegnap elmentünk Berkeley-be kirándulni, nagyon szépek a színek.
Hétfőn átadták bent az új épületet. Nem egy építészeti remek, mert egy kocka, de azért jól néz ki, főleg az irodák, tele vannak nagyon jó és modern bútorokkal. Az én irodámban is volt egy nő, mert ki fogok dobni egy csomó bútort, amire nincs szükségem, és kapok helyettük egy kisasztalt meg ilyeneket. Ha végre pofás lesz az irodám, meg benne lesz a szép új gépem, akkor majd viszek be képeket meg ilyeneket. Már várom.