Buli buli hátán

Kedden megnéztük Nicolas-t, aki mostanában rockcsillaggá avanzsált. A Cafe du Nordban játszottak San Franciscoban. A zeneiskola kibérelte a helyet, és félórás váltással kb. 10 együttes lépett fel. Itt látható egy rövid részlet, nem túl jó minőségben, Nicolas a jobb oldalon.
Szerdán sima Alehouse volt, csütörtökön bbq az egyik srác házában, pénteken pedig Jessica második leánybúcsúja. Ez egy nagy családi búcsú volt, ott volt a mamája, nagymamája, húga, nővére, nagynénije, sógornője, anyósa, pár munkatárs és pár barátnő. Az egyik borászat éttermében voltunk, borozgattunk, sajtot és olajbogyót ettünk. Jó volt. Szerencsére valami meleghullám érkezett, ma pl. 36 fok lesz, és emiatt estére sem hűl le a levegő, ami jó.
Az esküvő ma lesz.

Zene és bona

Múlt vasárnap meglátogattam Ninat az LCLS-ben, ami egy szabadelektron-lézer Stanfordban. Tök jó kis kísérletet csinált, bár amikor ott voltam, akkor épp nem volt fény, mert valami kaki volt a fotokatóddal. De ez is érdekes volt, megtudtam egy csomó mindent a dolgoról, és még az irányítóközpontban is jártam. Este elmentem Nina csapatával vacsorázni, jófej fizikusok. Felice is ott volt, ő is Ninanak dolgozott (Felice egy francia csaj Nina laborjából, párszor már csináltam vele ezt-azt). Most azon gondolkozom, hogy mit tudnék én a Ninaval mérni, jó kis buli lenne.
Hétközben egyszer voltam Berkeley-ben egy svájci lányt búcsúztatni. A Jupiterben voltunk, Manfred is Ruth is jött. Én vezettem, és sikeresen be is csíptem Manfred kezét az ablakkal... Az a nap egyébként kicsit balesetes volt, este iszonyatosan beletrafáltam a fogínyembe a fogkefével, vérzett meg minden, és ma volt az első nap, hogy nem fáj. Csütörtökön bbq volt a del Valle tónál, egész sokan voltunk, és hihetetlen módon nem volt hideg.
Vasárnap San Jose-ben voltam egy fesztiválon, Ninaval meg Mirkóval. Elég egy fura fesztivál volt, alig találtuk meg a programokat. Ez a San Jose mindig egy kicsit furcsa, legalábbis eddig mindig az volt. De azért hallottunk két érdekes koncertet. Az egyik egy csellista nő, aki a saját, élőben játszott zenéjét mintavételezi és rétegzi rá a játékára. Elég bonyolult, mert nem sima kánon, amit csinál. Valahogy tudnia kell előre, hogy mit fog játszani, és közben emlékezni arra, hogy mit játszott már. Itt bele tudtok hallgatni. A másik egy még bolondabb dolog volt, az volt a címe, hogy Requiem a fosszilis tüzelőanyagokért. Mindenféle városi zajokat kevertek négy énekes hangjával -- akiknek egyébként csodálatos hangjuk volt. Nem egyszerűen csak motorzajokat tettek alá, hanem rendesen meg volt szerkesztve, volt hangmagassága is a zajoknak, ki volt találva. De azért még emésztem... Íme egy részlet.

Na jó, azért most így bevallom, hogy eleinte röhögőgörccsel küzködtem, főleg, amikor Mirkó bedobta, hogy csak azt nem érti, hogy miért kellett kikapcsolni a mobilokat. De tulajdonképpen jobb volt, mint amire számítottunk -- Nina meg egyenesen odavolt tőle.
Vasárnap ruhát próbáltam venni Jessica esküvőjére. 4 órát töltöttem el a hülye bevásárlóközpontban, de végül csak egy nagyon egyszerű ruhát vettem. Annyira egyszerű, hogy muszáj volt valamit csinálnom vele:
Előtte:

Utána:

Részlet:

Még nem tudom, hogy holnap is tetszeni fog-e, de mindenesetre nagyon utálnék megint elmenni ruhát nézni. Kész szerencse, hogy nem az én esküvőm!

Lerobbant a kocsi

Na, tegnap este lerobban a kocsim. Egyelőre még persze nem tudom, hogy miért, de valószínűleg az akkumulátor lett gyenge, de az is lehet, hogy a gyújtással van a baj. Úgy volt, hogy Nina-val elmentünk Dublinba operát nézni -- a New York Metropolitanból közvetítették Rossini Armida c. operáját. Érdekes, amikor Rossini drámai zenét ír, igazából kicsit fárasztó. Nem sok történik a darabban, de ahhoz képest majdnem 4 órás (szünetekkel 4.5 óra volt). De a rendezés egész jó volt, és a zene is érdekesebb lett a végére. Szóval onnan hazajövet kiraktam Nina-t, és azután már nem tudtam beindítani az autót. Jens odajött és elvontatott egy szervízhez a közelben (mindezt éjfél körül), most megyek oda bejelentkezni.
Kedden is történt érdekes. A bal szememmel kicsit furcsán kezdtem el látni, elég idegesítő volt, valahogy sose sikerült élesen látni. Elmentem a szemészhez, ahol egy idő után kiderült, hogy a lerakódásoktól nem látok jól, ami persze érthető... Úgyhogy mostantól kéthetes lencsém lesz, havi helyett. A szememnek meg semmi baja (a dioptriától eltekintve).
Vasárnap elmentünk Sacramentoba megnézni a Tour of California első szakaszát. Persze csak a célvonalnál voltunk, de egész érdekes volt. A cél előtt háromszor körbebiciklizték a Capitolium előtti teret. A harmadik körre vagy 10 bringás vérzett, "sajnos" nem láttuk a borulást. Persze sajnálom őket, de azért érdekes lett volna látni... A verseny után az egyik bringást láttuk, szegényről leszakadt a fél ruhája, és az egész lába meg karja fel volt horzsolva... Ott volt egyébként Lance és Levi is. Tegnap Livermore-on keresztül ment a verseny, majdnem a házunk mellett mentek el. Szombaton mi magunk bicikliztünk, jó két órát, de nekem egy szenvedés volt, mert teljesen előjött az allergiám.
Még talán érdekes, hogy megvolt az első megbeszélésem a zöldkártyával kapcsolatban. Még nem tudom, hogy pontosan mi a menetrend, de elvileg lesz egy ügyvéd, aki majd mindig megmondja, hogy mit kell csinálnom. A cég fizeti, úgyhogy "nem téma", mert egyébként 5-10 ezer dollár...
Múlt hét pénteken Jens csoportjával voltam grillezni, az örmény srác csinált iszonyú finom bárányt... Jó is volt, hogy ott voltam, mert jelenleg úgy tűnik, hogy Jens főnöke lesz a mentorom azon a pályázaton, amit be kell adnom.