A következő címkéjű bejegyzések mutatása: múzeum. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: múzeum. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 13., hétfő

Azta

Ma este hívtak a népességnyilvántartási hivatalból (nem a magyar), mert kiválasztottak statisztikai mintának. A nő nagyon helyes volt, és a végén azt mondta, hogy én vagyok az egyik legintelligensebb alanya. Micsoda bók! Nektek mondtak már ilyet az IKV-nál, BKV-nál, Önkormányzatnál vagy a Földhivatalnál? Mert szerintem ez nem azt jelzi, hogy én intelligens vagyok, hanem inkább a "munkatársakról" árul el sokat. Még fog párszor hívni, mert követéses a vizsgálat.
A hét egyébként a legkülönfélébb bulik jegyében telt. Csütörtökön indult a könyvklubos karácsonnyal. A vendéglátó fáján motorral forgatott díszek voltak, ezt muszáj volt leírnom, még ha meg is bontja a mondatok folyamát (most megszállt Esterházy szelleme hirtelen, ő ír mindig ilyen rétegesen, és aztán még le is írja, hogy most beszúrt, de már lassan végtelen csavarba kerülök így). Nyertem egy zacskó kávét. Kár, hogy nem iszom. Kávét.
Pénteken Jens elutazott, ami pont egybeesett azzal, hogy az év legextrémebb partijára csöppentem be San Franciscoban. Értsd: azok közül, amiken részt vettem. Az alábbi a reklámja, de ez túlságosan is szolid:

Tulajdonképpen arra ment ki a dolog, hogy egy csomó feltűnően nem hetero pasas és néhány nő beöltözött bizarrabbnál bizarrabb ruhákba. Láttam pár pucér (vagyis inkább szőrös) feneket, pár csajon csak bugyi és egy kis testfesték volt. A dolog pikantériáját az adta, hogy mindez egy múzeumban volt, a bevétel pedig jótékonyságra ment. Na jó, ez így hülyeség, a pikantériát nem ez adta, hanem a ruhák, illetve azok hiánya, meg az arcfestések. A festmények és installációk is jók voltak, de az emberek érdekesebbek voltak sokkal. Itt vannak még képek. Az elején nagyon jó volt a zene (a YouTube aláfestése), de amikor eljöttünk éjfél körül, akkor eléggé megzuhant a színvonal szerintem, nagy malacságokat vetítettek. De csak a bart miatt jöttünk el, mert érdekesnek érdekes volt.
Snitt.
Vasárnap Stocktonban voltam, a Diótörőn, ahol Réka is balettozott. Nagyon-nagyon helyes volt az előadás, voltak profi táncosok is, de a gyerekek jobbak voltak (főleg Réka). Erről nem tudok olyan sokat írni, gondolom mindenki látta már, nem kell belemennem a sztoriba annyira. Ja, és Bori, két éves, az iPhone-on betűmegtalálós játékot játszik. Nem rossz!
Voltam még egy búcsúbulin meg egy sütisütősön is.

2010. augusztus 16., hétfő

Mama, a második hét

A második hét is nagyon jó volt. Vasárnap reggel bringáztam egyet, közben a Mama csinált nekünk ebédet. Délután hármasban biciklis bortúrára indultunk a környéken. Három pincészetet (bár pincék nincsenek) pipáltunk ki. Az egyik, Tamás nevű, természetesen magyar volt... Még sose mentem be oda, de valamiért arra gondoltam, hogy biztos vagy spanyol, vagy csak design miatt van ékezet az a-n. De nem, egy magyar pasasé volt eredetileg -- most már egy nagy konzorcium része. Dumálgattunk mindenféle emberekkel, az egyiknek pl. volt egy óriás kutyája, tiszta fehér, és természetesen úgy viselkedett, mintha egy apró kölyök lett volna, folyton fel akart ugrani az emberre. Meg volt a szokásos "a szüleim németek" vagy "éltem Németországban" emberekből is. Jellegzetes kérdésük, miután Jensről kiderül, hogy német: Sprechen Sie? Totál baromság, meg egyébként is, nyilván igen, hiszen most mondta, hogy német... De persze mindenki nagyon kedves volt, mint mindig.
Még utána Mamával elmentem fényképezőgépet nézni, kevés sikerrel. Azóta viszont, sok nézelődés után sikerült választani, vettünk egy csúcs kis Panasonic gépet, 12x zoommal és széles látószöggel. Még GPS is van benne!
A hét eleje viszonylag eseménytelen volt, Mama iskolában, én a dolgozóban. A dolgozóban persze mindig van valami szórakoztató, pl. be kellett ülnöm egy manager meetingre, mert a managerünk nem tudott elmenni. Agybaj, hogy milyen dolgokról beszélgetnek halál komolyan. Én csak tágranyílt szemekkel ültem és néztem.
Csütörtök este elmentünk a California Academy of Science-be, az éjjeli programra. Itt már voltam egyszer, Annával. Este 6-10-ig lehet megnézni a múzeumot, közben lehet koktélokat inni, és még koncert is volt! A legjobb egy emlőskiállítás volt, ahol mai és kihalt állatfajok csontvázait mutatták be, nagyon érdekes.
Pénteken jógáztunk, a jógatanár kicsit fura volt, egy pasas, és még énekelt is. Szombaton Ed búcsúbulija volt, Mama csinált palacsintát, nagy sikere volt. Egy csomó emberrel beszélgetett, még a Római Birodalomról is. Nem rossz. Mindenki nagyon kedves volt, szokás szerint.
Vasárnap, azaz tegnap, Jens csinált ebédet, pizzát sütött. Elsőre nem is volt rossz. Délután, amíg mi bringáztunk, addig Mama kiült a medenzéhez. Este pedig megnéztük a Milk c. filmet, ami Harvey Milkről szól,  az USA első nyíltan meleg politikusáról. Ő volt a vezéralakja a melegmozgalomnak, és ő akadályozta meg, hogy az Anita Bryant-féle bigott mozgalom többek között elérje, hogy melegek nem lehetnek tanárok stb. Egy barom elmebeteg természetesen őt és a polgármestert is lelőtte (Moscone)...
Végül egy vicces kép:

2010. augusztus 8., vasárnap

Mama, az első hét

Először is, automatizálódott egy kicsit a kommentelés, nem kell feltétlenül írni, csak lehet jelezni (FELÉM), hogy vicces voltam-e vagy ilyenek. Rendesek, mert olyan gomb nincs, hogy hagyjam a francba, kutyát sem érdeklem.
A Mama már egy hete itt tengeti velem a napjait, szerintem egész jól. Hétközben angolra jár a Városba (meg mindig mondom, hogy hozzon túrót is, de sose hoz). Ugyan első nap majdnem sikerült éjfélkor elindulnunk a Barthoz, mert összekuszálódott az ébresztőóra, és a mi belső óránk is az átállás miatt. Gyanút csak a szokatlan sötétség keltett bennem. Mama már félig el is készítette a reggelit, de aztán mégiscsak meggondolta magát, és aludtunk reggelig. Nem, nem röhögtünk.
Mama egy kis kiképzés után reggelente már az autópályán cikázva megy be a Bartig, délután ugyanígy vissza. Az első hét azért fárasztó lehetett, mert mire én hazaértem, addigra mindig aludt (a lecke felett). Azért esténként is csináltunk dolgokat, sétáltunk a parkban, sushit ettünk meg boroztunk. Pénteken meg a Mama elment egyedül bringával felfedezni a környéket, amíg én Stocktonban voltam business meetingelni Bálinttal.
Tegnap San Franciscoba mentünk hármasban, először a Legion of Honort néztük meg. Ez egy egész jó kis képtár, és most Mama meg tudta nézni azt a kiállítást, amire Párizsban nem volt ideje a múlt hónapban, ugyanis pont ide hozták. Kicsi a világ! Vett Mama nekem egy szép képet a lakásba:


Az a címe, hogy a Törött korsó. Aztán kocsikáztunk a tengerparton, meg néztük a szörfözőket. Végöl a Hayes Street design boltjaiba néztünk be, megszakítva az utat egy nagyon fontos dologgal: egy pohár sörrel.

2010. február 1., hétfő

Argonne

Még egy érdekes eszembe jutott a múzeumból. Volt benne egy földrengésszimulátor. Mi éppen a legerősebb szimulált földrengést "próbálhattuk ki", ami a 42 másodperces és 8.3-as erősségű tokiói volt. Nagyon félelmetes volt, főleg az, hogy elképzeltem Haitit.
Ma kaptam egy nagyon jó hírt: Argonne-tól egy állásajánlatot! Mondjuk nem hiszem, hogy oda szeretnék menni, de azért mégiscsak szuper, hogy kaptam egy ajánlatot. Azt nem tudom (mert nem mertem megkérdezni), hogy mennyi lenne a fizetés, de hamarosan küldenek egy hivatalos levelet is, abban biztosan benne lesz. Izgi. Két hete Karlsruhe-ből is kaptam egy levelet, oda is mehetnék elvileg (posztdoknak), meg Debrecenbe is, de az utóbbit lemondtam. Nehéz visszacsábulni... Most valahogy nagyon elkezdtek pörögni a dolgok.

2009. augusztus 29., szombat

Sűrű hét

Na, ki kell találni, hogy ki van a képen.
Ezen a héten sokmindent csináltam. Voltam hétfőn Juciéknál, Rékázni meg beszélgetni. Réka mindig feldob. Na meg a jóltartás sem rossz, még másnapra is jutott a csirkéből! Kedden Ninaval bicikliztünk egyet este, aztán meg elmentünk sushit enni. Csütörtökön meg SF-ban voltam, Mirkóval elmentünk a zsidó múzeumba aztán meg egy perui étterembe. A múzeum nagyon klassz, építészetileg is érdekes, az egyik szárnya egy csúcsára állított kocka. Volt egy Chagall kiállítás, illetve nem is Chagall volt, hanem a zsidó színháztörténetről szólt, főleg oroszokról. Mindenféle színpad- és jelmeztervek voltak kiállítva, meg voltak eredeti felvételek is az előadásokról. Chagall ott jön be, hogy ő is tervezett, rajzolt ilyeneket, meg vannak a témához kapcsolódó képei is.
A másik kiállítási részben zsidó zenéket lehetett hallgatni, többek között volt egy válogatás Hava Nagilakból. Chubby Checkertől kezdve a nem is tudom, szóval úgy tűnik, hogy mindenki feldolgozta, koreai, katolikus, fekete, fehér, latin, rock, nagyon vicces volt. Persze a YouTube-on is lehet ilyet találni, ezért nem kell ide eljönni. Pl. itt egy texasi verzió:


Techno:



Ez azért jobb:



Ezt nem lehetett kihagyni... Tváji csornüje glázá závut minyjáááááá



Gondolom mindenki tud még százfélét találni.
A perui étterem, azt nem tudom itt így megmutatni, azért sajnos ide kell repülni.
Tegnap is voltam moziban, az a címe, hogy (500) days of Summer, lehet, hogy otthon még nem mutatták be. Egy szép kis romantikus film, a jobbik fajtából.
A cikket írom, teljesen stresszben vagyok miatta, nagyon nehéz száznál is több cikket átlátni, hogy ki, mit, és miért csinált, miben tér el a többitől stb. Elvileg két hét múlva el kell készülnie. Meglátjuk. Azért kíváncsi vagyok, hogy Ravival mi lesz, mert egyelőre még egy betűt sem írt a részéből... Na, de nem morgolódok, nekem nem lesz se kevesebb, se több munkám attól, hogy ő csinál-e valamit vagy sem.

2009. május 21., csütörtök

Ann Arbor

Tegnap éjfélkor értem vissza Ann Arborból, és holnap reggel megyünk is északra... Kicsit már unom a folytonos cuccolást, de ez most legalább nem munka lesz.
Ann Arbor Michiganben van, egy nagyon szép egyetemi kisváros. Majdnem olyan volt, mintha egy európai város lenne, amiben az is segített, hogy rendesen voltak fák az utcákon, és valahogy az egész olyan otthonosabbnak tűnt sok szempontból, mint Kalifornia. 
Vasárnap este érkeztünk, és egy kisebb eltévedés után (rettenetesn vannak jelezve az utak, utcák) elfoglaltuk a szállást. Az egyetem öt percre volt, ami nagyon kellemes volt így. A konferencia maga közepes volt, beleértve az előadásomat is, ami miatt nem vagyok túl vidám most. Mindenki már nagyon álmos volt (délután ötkor volt), én meg túlzásba vittem azt a tervemet, hogy komoly, határozott előadást fogok tartani, így leginkább azt hiszem unalmasra sikerült. Állítólag halk is voltam. Majd legközelebb...
A bankett a Ford Museumban volt. Százas nagyságrendű autó van kiállítva, meg van egy vonat(!) is. Gőzmozdony. Akkora, hogy nem is igaz. Aztán régi repülők is vannak, az aranykorból. Meg kacatok mindenféle korból a 20. században. Meg van benne egy köralakú alumíniumház. Egy időben azt gondolták, hogy majd mindenki ilyenben fog lakni. Egy kör alakú ház fűtése egyébként kb. 3/4-e egy azonos alapterületű négyzetesnek. Ez logikus. 
Utolsó nap elmentem az egyetemi múzeumba, ami felveszi a versenyt akármelyik közpes méretű múzeummal. Először is ingyenes. Másodszor simán van benne pár Picasso. Az időleges kiállításon meg Klimt és Schiele rajzok voltak. Meg van a múzeumban egy óriási érintőképernyős asztal, ahol az ember csak kiválaszt egy kis képet, odahúzza maga elé, megnyomja, és az elkezd nőni, majd pedig mesélni arról a dologról, amit látunk. 
Hazafelé én vittem haza Craiget és Tina főnökét is, így éjfélre értem haza. Ma kicsit fáradt voltam bent, de egész sokat haladtam.
És hogy akkor hova is megyünk holnap? Hát egy kinetikus fesztiválra! Hogy ez mi, arról legközelebb négy nap múlva fogok tudni beszámolni.

2008. október 11., szombat

CalAcSci

Tegnap szabad péntekünk volt, és elhatároztuk, hogy akkor most elmegyünk a természettudományi múzeumba, ahova a múltkor nem sikerült bejutni. Barttal mentünk, utána pedig bickilivel. Az épület előtt elég rosszul kinéző sorok kígyóztak, de végülis nem is tartott olyan sokáig bejutni, és bent is teljesen elviselhető volt a tömeg. Egyébként fantasztikus őszi idő volt.
Az épület nagyon szép, modern és érdekes. A pincében vannak az akváriumok, a földszinten a planetárium és az esőerdő, a tetőn pedig fű nő. Van még közben két szint, könyvtárral és egyéb helyiségekkel. Ezen kívül van egy Afrika rész, egy Galapagos rész, és egy globális felmelegedést tárgyaló kiállítási rész. Az egész múzeum nagyon aktuális. Érezhető hangsúlyt fektetnek az evolúcióra és arra, hogy ez ember okozza a globális felmelegedést. Inkább témákat követnek végig (mint pl. Galapagos), és nem lexikonszerűen mutatnak be egy halom kitömött állatot. Van pár interaktív játék gyerekeknek, de nincs túlzásba víve (hopp, ezt a szót még sose írtam le, lehet, hogy nem is így kell). Igazi modern múzeum, nagyon jó! Feltettem képeket.
Még sosem voltam planetáriumban, de most a világ első teljesen digitális planetáriumával volt szerencsém kezdeni. A vászon meg van döntve, nem kell felfelé bámulni annyira, és oldalról vetítenek több vetítővel, de persze nem látszik, hogy hol találkoznak. Az egész úgy indul, hogy átlátszó lesz a kupola, és felemelkedünk az épület fölé, majd egyre magasabban, ki a világűrbe végül. A fő hangsúly a környezetvédelmen és földönkívüli élet kutatásán volt. Nagyon jól volt megcsinálva. Az külön tetszett, hogy a végén nem jöttünk vissza SF-ba, hanem a kép megállt a Földnél. 
Kicsivel dél előtt jutottunk be, és 5-ig, zárásig voltunk. Utána bóklásztunk a városban, este pedig a kedvenc spanyol éttermünkben vacsoráztunk. Csak egy kicsit rontott a napon, hogy megbüntettek a Bart parkolóban, mert véletlen rossz helyre álltunk. De építik az egészet és nagyon hülyén van minden kiírva...

2008. szeptember 28., vasárnap

Academy of Sciences, vagyis de Young, vagyis fagyi

Tegnap kicsit elszúrtuk a dolgot. Szóval az van, hogy a California Academy of Sciences nevű múzeum tegnap nyílt meg a Golden Gate parkban 5 évnyi újjáépítés után. A belépő $25, de tegnap ingyenes volt. Gondoltuk, micsoda jó ötlet. És még hasonlóan tett több tízezer ember... Szóval amikor elindultunk, addigra már ki is adták az összes jegyet, de még annyira sem voltunk okosak, hogy indulás előtt megnézzük az internetet. Ráadásul rettenetes dugó is volt, és persze parkolót is nehéz volt találni. Aztán az a csodás ötletünk támadt, hogy akkor nézzük meg a de Young múzeumot. Ez a csodás ötlete azonban a kintrekedt többtízezer ember jelentős hányadának szintén eszébe jutott, úgyhogy lemondtunk erről is. Maradt a fagyi, ahol már csak több százan álltak sorba, de vegülis fél óra után kaptunk. A képen a múzeum távlati képe látható. Nagyon érdekes lehet, van benne dzsungel, meg digitális planetárium, meg mélytengeri akvárium. Lehet, hogy jövő hétvégén újra megpróbáljuk.
Este megnéztük a Casablancat, ma meg shrimpes-spárgás-gombás tésztát főztem ebédre.

2008. július 13., vasárnap

Stern Grove

Reggel Ninaval bruncholtunk, utána beautóztunk SF-ba. A Stern Grove nevű parkban vasárnaponként ingyenes koncertek vannak, ma két algír-francia együttes lépett fel, de 2 hete pl. a SF Szimfónikus Zenekar adott elő. A zene nagyon jó volt, főleg az első, MC Rai.

A fickó egyébként SF-ban lakik.
Aztán elmentünk egy kicsit az Ázsia Múzeumba. Azért csak egy kicsit, mert zárt -- de mivel Nina tag, ezért ingyen voltunk. Utána be akartunk ülni egy francia kávézóba, de kínai étterem lett belőle. Aztán még betértünk egy borboltba, majd egy hosszú kocsikázás után (és a Google sms segítségével) megtaláltuk az európai közértet SF-ban, ahol vettem orosz túrút, gyulai kolbászt, májast, tormát meg egy süteményt. Jó későn értünk haza, most megyek is lefeküdni.