Partik

Ma Sarah szülinapi buliján voltunk.

Rákaptam a palacsintakészítésre, most is vittem, meg múlt hétvégén is csináltam vagy hatvanat a Super Bowl-ra. Azért az evés mellett próbálunk sportolni is, főleg, hogy itt nemhogy csak elkezdődött a tavasz, hanem ma már láttam egy fát, amiről hullottak a virágszirmok! De alapvetően minden fa virágzik:

Ma futottunk, tegnap meg az Adam-féle kiképzésen voltam. Egy óra kemény ugrálás, de most már meg sem kottyan. 

Aztán megvolt az interjú a lengyen lánnyal. Jó volt, meg szimpatikus is volt. Egyelőre ennyit, majd ha döntök, akkor megírom az eredményt.

Múlt héten még voltunk egy buliban az egyik borászatban. Csupa furcsa ember volt, olyan nagyon vidéki és nagyon újgazdagok, mind kövér. De azért érdekes volt.

Szülinap és a többi

Megvolt a szülinapom. Mivel Turányi Tamás pont ezen a napon érkezett a laborba, ezért pont úgy jött ki a lépés, hogy a hivatalos, fizetett vacsora egyben a születésnapi vacsorám is lett. Tamás három napot volt itt, tartott előadást, meg beszélt egy csomó emberrel, velem a legtöbbet persze.

Ma is voltam az ALS-ben, de ez a kép még a múltkori menetből van, reggel 9-kor készült, az éjszakai műszak végén.

Itt meg két másik kép, érdemes őket elolvasni. Arról szól a cikk, hogy az egyik leghíresebb borospincét Livermore-ban egy ír varrógépszerelő alapította egy spanyol bíboros tanácsára, és egy magyar táncosnő a borászuk, aki ezt egy angoltól tanulta.

Kicsit esős az idő, de alapvetően továbbra is fantasztikus őszünk van.

Itt a nyár!

Kedden megvolt a sztárfotózás. A fotós kb. egy köbméternyi felszerelést hozott, nemhiába vagyunk national lab, itt még a fotóscuccokból is ötször annyi van, mint egyéb helyeken. Volt ernyő, egy rakás derítőfény meg még pár fénymérő és csak laza egy órás volt a művelet, előtte utána pakolással.
Az örömhír, hogy a héten beküldtem egy cikket, végre valahára. Közben a zöldkártyát kezdem intézni, egy kicsit fájdalamas, főleg az ajánlólevelek összekunyerálása.
Jens feltett a bringázásról (múlt hét) képeket. Más érdekes nem is volt, talán annyi csak, hogy csütörtökön skype-oltunk Craiggel az intézetből, mert most 2 hónapig Aachenben van Ravinál. Ez volt az első telekonferenciás megbeszélésünk, és szerintem nagyon jól sikerült. Talán része van ebben annak is, hogy volt egy szuper cuccunk is, egy hangérzékelős kerekasztal-kamera. Ez azt tudja, hogy mindig annak a képét mutatja, aki éppen beszél.
A nyár első napját pedig borral zártuk:

Art Walk

Ez a hét olyan őrült volt. Legalábbis minden este teljesen hullán mentem ágyba. Ennek egy kis része az, hogy túl sokat beszélünk Oliverrel az irodában: sokszor ahelyett, hogy dolgoznánk, gondolkoznánk magunkban, inkább megtárgyaljuk a dolgokat. Mivel csak hátra kell fordulni, ezért gyakorlatilag akadálytalan a dolog, és így végül sokszor a hatékonyság kárára megy. Persze azért leggyakrabban hasznos, de akkor is. Viszont kb. jövő héten kiköltözik az irodámból, mert mint nem-posztdoknak, nekem egyszemélyes szoba jár, csak eddig nem volt üres hely. Majd be kell rendeznem az irodámat, pl. meg fogok szabadulni az egyik íróasztaltól, és egy kis tárgyalóasztalt akarok a helyére, meg kidobom az egyik irattartó hodályt is. És akkor majd teljesül az "álmom" is: egy fehér tábla. Igazán nincsenek nagy igényeim néha. Meg majd viszek be talán növényt, meg képeket is.
A kapuátlépést szerdára sikerült csak megoldani, egyszerűen annyi itt az iq-bajnok, hogy az már fáj néha. Aztán sikerült megoldani egy hálózati problémát is. Néha azt gondolom, hogy ha fél évre én lennék az intézet ügyintézője, akkor elég sok mindent helyre tudnék rakni... De persze nem akarom ezt csinálni, csak mégis, idegesítenek az agyatlan hülyeségek.
A varrógéppel felvarrtam egy nadrágomat, nagyon szuper lett. A következő feladat a kocsi napellenzőjének rendbetétele, ugyanis teljesen le van rohadva rajta a huzat. Ma megvettem hozzá az alapanyagokat. Szintén ma elugrottunk egy borászatba, mert Jens vett egy bort pár hete, amit tegnap kibontottunk, és egyszerűen ihatatlan volt, legalábbis én egy korty után feladtam. Tiszta etil-acetát szaga volt (mint amit a szipusok szívnak), még soha ilyet borban nem éreztem. Adtak helyette egy másik üveggel (másik fajtából). Hm. Azért ez akkor is egy elég durva borhiba.
Délután sétáltunk egyet a főutcán, Art Walk volt. Egész jók voltak. Vettem egy nyakláncot és egy fülbevalót. A nyakláncot nekem csinálta a csaj egy fülbevalóból átalakítva. Aztán volt egy horvát srác, aki nagyon érdekes hajtogatásokból csinált képeket. Eredetileg matematikus, ami látszik is ezeken a tárgyakon. Mindegyik egy papírból van(!!!), szerintem nagyon izgalmasak. Ami nagyon érdekes, hogy szerintem biztos fel lehet ezt az ötletet használni az építészetben (Mama?), vagy különleges tárgyakra, sőt, lehet, hogy vannak ilyen molekulák is, amik valahogy így rendeződnek. Talán.

Mama, a második hét

A második hét is nagyon jó volt. Vasárnap reggel bringáztam egyet, közben a Mama csinált nekünk ebédet. Délután hármasban biciklis bortúrára indultunk a környéken. Három pincészetet (bár pincék nincsenek) pipáltunk ki. Az egyik, Tamás nevű, természetesen magyar volt... Még sose mentem be oda, de valamiért arra gondoltam, hogy biztos vagy spanyol, vagy csak design miatt van ékezet az a-n. De nem, egy magyar pasasé volt eredetileg -- most már egy nagy konzorcium része. Dumálgattunk mindenféle emberekkel, az egyiknek pl. volt egy óriás kutyája, tiszta fehér, és természetesen úgy viselkedett, mintha egy apró kölyök lett volna, folyton fel akart ugrani az emberre. Meg volt a szokásos "a szüleim németek" vagy "éltem Németországban" emberekből is. Jellegzetes kérdésük, miután Jensről kiderül, hogy német: Sprechen Sie? Totál baromság, meg egyébként is, nyilván igen, hiszen most mondta, hogy német... De persze mindenki nagyon kedves volt, mint mindig.
Még utána Mamával elmentem fényképezőgépet nézni, kevés sikerrel. Azóta viszont, sok nézelődés után sikerült választani, vettünk egy csúcs kis Panasonic gépet, 12x zoommal és széles látószöggel. Még GPS is van benne!
A hét eleje viszonylag eseménytelen volt, Mama iskolában, én a dolgozóban. A dolgozóban persze mindig van valami szórakoztató, pl. be kellett ülnöm egy manager meetingre, mert a managerünk nem tudott elmenni. Agybaj, hogy milyen dolgokról beszélgetnek halál komolyan. Én csak tágranyílt szemekkel ültem és néztem.
Csütörtök este elmentünk a California Academy of Science-be, az éjjeli programra. Itt már voltam egyszer, Annával. Este 6-10-ig lehet megnézni a múzeumot, közben lehet koktélokat inni, és még koncert is volt! A legjobb egy emlőskiállítás volt, ahol mai és kihalt állatfajok csontvázait mutatták be, nagyon érdekes.
Pénteken jógáztunk, a jógatanár kicsit fura volt, egy pasas, és még énekelt is. Szombaton Ed búcsúbulija volt, Mama csinált palacsintát, nagy sikere volt. Egy csomó emberrel beszélgetett, még a Római Birodalomról is. Nem rossz. Mindenki nagyon kedves volt, szokás szerint.
Vasárnap, azaz tegnap, Jens csinált ebédet, pizzát sütött. Elsőre nem is volt rossz. Délután, amíg mi bringáztunk, addig Mama kiült a medenzéhez. Este pedig megnéztük a Milk c. filmet, ami Harvey Milkről szól,  az USA első nyíltan meleg politikusáról. Ő volt a vezéralakja a melegmozgalomnak, és ő akadályozta meg, hogy az Anita Bryant-féle bigott mozgalom többek között elérje, hogy melegek nem lehetnek tanárok stb. Egy barom elmebeteg természetesen őt és a polgármestert is lelőtte (Moscone)...
Végül egy vicces kép:

Mennyei nyúlebéd

Végre, három év után sikerült nyulat enni Húsvétkor. Ráadásul isteni lett, bár azért majdnem felrobbantam ma reggel, amikor 11-kor átmentem Jens-hez és még szinte csak belekezdett, ráadásul mellé csinálta a krumpligombócokat is. Szóval a konyha csatatérré vált elég hamar, fizikai és elvi síkon is, de minden jó, ha jó a vége... Persze csak azért voltam ideges, mert fél egyre jöttek a vendégek, Nina és Oliverék. A nyúlrecept hasonló volt a múltkori csirkéhez, majd belinkelem. Előételnek tekercselt pulykamell volt, szilvával és egyéb finomságokkal töltve, mellé spárga. Desszertet Nina készített.
Ezen a hétvégén ismét inkább csak pihentünk, főleg, hogy ismét zuhog az eső teljes erőből. Nem nagyon akar kitavaszodni rendesen.
Talán érdekes sztori, hogy tegnap nem akartak eladni nekünk a Safeway-ben egy üveg bort, mert Jens fizetett, de lejárt a jogsija. Az, hogy ez nem jelenti azt, hogy ő megsemmisült (azaz a születési év és a fotó attól még az, ami), nem érdekelte a pénztárost, és az ideiglenes papírigazolványt sem fogadta el. Ráadásul nekem sem volt hajlandó eladni a bort, mert az bűnpártolásnak számítana. Az egyetlen megoldás az volt, hogy visszamentem, levettem egy ugyanolyan bort a polcról (de nem ugyanazt, mert azt a nő elrakta a pult alá a pénztárnál), majd egy másik pénztárosnál kifizettem. A logikát értem, mert ne játsszon össze a pénztáros kiskorú italozókkal, csakhogy Jens majdnem 35 éves... Nevetséges.
Adam térdét csütörtökön műtötték, tegnap volt a születésnapja, Vittünk neki egy kis tortát, meg kicsit szórakoztattuk. 6 hétig nem mehet dolgozni, és ebből legalább kettőt az ágyban kell töltenie...

Tavasz

Itt már egy ideje tavasz van, de vasárnap óta az órát is átállítottuk. Lassan minden nap 20 fok van délben. Éljen, éljen, elég volt a sok esőből! Hogy jobban irígykedhessen mindenki, felteszek két képet, amit mostanában csináltunk a környéken.

Hétvégén elmentünk Sonomaba. Ez a másik híres borváros Napa mellett (tényleg mellette is van). Nagyon szép volt, sokkal kedvesebb hely, mint Napa. Van egy szép főtere, egészen régi, missziós házakkal. Megtudtam, hogy a missziózást itt az oroszok visszaszorítása miatt erőltették annyira. A pravoszláv egyház és sok orosz telepedett meg errefelé. Ezért van pl. Russian River, meg Sebastopol a környéken. De hogy kerültek ide az oroszok anno? Majd utánanézek a Wikipédián, de talán valaki tudja magától is. Csináltunk képeket.

Anna első pár napja

Akkor itt most bepótlom a lemaradást kicsit. Először is a múltkori kirándulásról itt vannak a képek. A videó is ott készült.

Azóta megjött Anna, csütörtök helyett péntek reggel, mert elcsúsztak a csatlakozások. Mirkó is itt volt egy napot. Pénteken megnéztük San Francisco-t. Szombaton elmentünk biciklizni Monterey-be, a szokásos túrára. Az egyik srác már fel is rakta a képeket. Vasárnap bort kóstoltunk itt Livermore-ban hármasban. Illetve még előtte elmentünk Jessica-hoz megnézni a méheit, mert elkezdett méhészkedni. Nagyon aranyosak ezek a méhek...

Hétfőn, kedden és szerdán dolgoztam. De hétfő este bementünk a városba megnézni az Alcatrazt, ami meglepően érdekes volt. Nagyon hangulatos a sziget, a börtön pedig egészen döbbenetes. Kedden rajzra mentünk Annával, ahol végre festettünk! Vízfestékkel. Nagyon kedves volt a tanár, és jó fej, hogy csak úgy jöhetett Anna. Ma Anna a nagybátyjával töltötte a napot, este meg együtt vacsoráztunk. Szóval gondolom nem meglepő, hogy nem volt időm írni...

Az alábbi három kép Anna, Jens és az én művem (ebben a sorrendben).

Sara & Johan

Elfelejtettem, hogy még egy hete voltunk egy koncerten. De nagyon siralmas volt, talán ezért is felejtettem el. Most is csak a rend kedvéért írom.

Tegnap volt Sara és Johan búcsúpartija, ami ma egy bbq-val fog folytatódni. Meg is jelentünk a borászat weboldalán (az augusztus 15-tel kapcsolatos bejegyzésnél). A buli nagyon jó volt, svéd húsgombócos, lazacos, heringes szendvicsekkel. Sara és Johan azt találta ki, hogy az időközben vásárolt dolgaikat elárverezik. Nem pénz, hanem Budweiser ivása volt a tét. Azaz: kikáltási ár, két hajtás sör. Erre valaki mondja, hogy tartom. A következő: én ezért meginnék három hajtással is, és így tovább. Pl. egy üveg méz 11 hajtásért ment el, ami több, mint egy doboz sör. Én vettem két szobanövényt meg egy sűrített paradicsomot, Jens egy pizzaszószt és egy másik paradicsomsűrítményt. Próbálkozott a kókusztejjel is, de annak nagyon felment az ára. Székek is voltak, mécsesek, ilyesmi. Nagyon vicces volt.

Ajándékba kaptak egy fotót, szépen bekeretezve. Jens csinálta, és a borászatokat mutató útjelző táblát ábrázolja.

A héten rossz dolgok is voltak. Lemondtam a tanítást. Azért, mert egyrészt a vízumügyintézés sehol sem járt, és egyre kevésbé hittem el, hogy egy hét alatt el fogják intézni. De ez még semmi. A kurzusomat törölték(!) egy héttel tanév előtt, és egy másikat kellett volna helyette tanítanom, amihez meg már nem volt kedvem. Mert mondjuk az elsőre már azért valamennyire felkészültem. Szóval röviden: zűrzavar volt teljesen.

Viszont beiratkoztam rajzra megint, várom már nagyon. Meg jelentkeztem egy tréningre, Hustonban lesz, ha beválogatnak. Az a címe, hogy "Hogyan találjuk meg az ideális akadémiai állást" és speciálisan női kutatóknak van. A Rice Egyetem csinálja. Craig nagyon drukkol, hogy bekerüljek, mert úgy látta, hogy nagyon érdekes dolgok folynak arrafelé -- jó egy kicsit körülszaglászni.

Voltam fogorvosnál is, tisztításon. Egy napig alig bírtam enni, a nő annyira brutálisan csinálta. De hát ha ez kell, akkor ez kell. Itt kapargatják a fogat, nem ultrahanggal megy. Ez állítólag hatékonyabb, az ultrahang nem szedi le rendesen.

Bortúra

Szombaton bortúrára mentünk, itt Livemore-ban. Egy főleg osztrákokból álló csapat volt, plusz mi és plusz Johan és Sara. 4 pincészetet sikerült meglátogatnunk, de ez is sok volt a jóból. Az első helyen, Murrieta's well, volt a legjobb a bor. Egy ír származású, nagyon jó fej pasas szolgálta fel a bort, egyszer volt egy magyar főnöke, sztorizgatott. A második helyen a tulaj szolgált ki minket, ő is sztorizott, sokat mesélt a borokról, szőlőfajtákról. Jól elviccelődött velünk, és kozben lecsúszott nála két teljes pohárral. Hihető, hogy szereti a munkáját!

A harmadik helyen csak egy szőke csajszi volt, aki semmit sem tudott a borokról, ez elég lehangoló volt. Az utolsó hely viszont ismét jó volt, egy tűzrőlpattant nővel. Volt egy óriási arapapagájuk is, próbáltuk vele felvenni a kapcsolatot, de eléggé morcos volt. Persze nem csodálom, gondolom egész nap félig becsípett emberek izélgetik szegényt.

Este egy ötödik pincészetbe mentünk (persze a pincészet nem jó szó, inkább csak borászat, mert itt nincsenek pincék), ahol hozott húsból lehetett grillezni, ők a bort és a zenét szolgáltatták. Hajnali kettőkor távoztunk, 3 órával a zárás után. Rendesek voltak, hagytak minket kint ücsörögni ameddig csak akartunk.

Tegnap elmentem biciklizni estefelé, de még így is teljesen kidőltem a melegtől. Jó is, hogy ma dolgozunk, mert legalább ott van légkondi. Este pedig megnéztük a legújabb Harry Pottert. Továbbra sem tartom jó filmnek. Olyan, mint egy olvasónapló, erőltetettek a párbeszédek és aránytalanok a jelenetek, fontosság/hossz szempontjából. Viszont az atmoszféra jó, és néhány karakter is. Ami még vicces, hogy szerintem az egyik jelenetnél betöltötték a "Gyűrűk ura szoftvert", és átírtak benne pár sort... A szörnyek, a fények, a falak, minden ugyanolyan, amint abban a filmben...

Legutóbb DVD-n láttunk egy jó svájci filmet. Das Boot ist voll. A 2. világháborús Svájcban játszódik. Annak idején nagy port kavart a film, de persze mai szemmel nem olyan botrányos, mármint egy svájcinak, gondolom. De nagyon jó film, pl. nincs benne zene, és itt nagyon jók a dialógusok.

Holnap...

Jaj, nagyon izgulok, hogy mi lesz... Már annyira régóta nyomják a választási kampányt, és holnap kiderül. Vagyis remélem, hogy kiderül... És nem az lesz, mint legutóbb. Egyébként holnap nem csak az elnökre fognak szavazni az emberek, hanem a szenátus tagjaira (azt hiszem épp Kaliforniában nem jár le senkinek sem a mandátuma, úgyhogy itt nem), meg az ún. propozíciókra, törvénymódosítás talán magyarul. Összesen 11-re, nem is tudom a legtöbbről, hogy micsoda. Amiről a legtöbbet beszélnek, az a 8. Kb. fél éve Kalifornia legalizálta a homoszexuálisok házasságát, és most ezt akarják visszacsinálni. Akkor egy bírósági döntés született, mert valaki azt be tudta bizonyítani, hogy ez alkotmányellenes. És most viszont az alkotmányt akarják megváltoztatni. Mondjuk Craig mondta, hogy van egy olyan része is az alkotmánynak, hogy ha valaki köt egy szerződést egy államban, akkor az az összesben érvényes. És mivel Mainben egyneműek köthetnek házasságot, ezért az egész fura. Meg az is fura, hogy jogot akarnak elvenni. Az ellenkampány olyanokat mond, hogy akkor majd rossz lesz, mert a gyerekeknek ezt kell tanulnia az iskolában. De hát mit is? Összesen annyi lenne az információ (ha), hogy igen, Kaliforniában házasodhatnak a melegek. De nem tanítanák a gyerekeknek, hogy melegek legyenek, vagy ilyenek. Meg egyébként is, a gyerekek ezeket úgyis tudják. Cserébe viszont teljes jogú házasok lennének, pl. nem kéne örökösödési adót fizetniük, és hát minden jog (és kötelezettség) ami ezzel jár, az járnak nekik is. Mint ahogy járt az utóbbi fél évben.

Szombaton Talithanál voltunk buliban. Nagyon jól sikerült, jó egy kicsit új embereket megismerni. Meg a magyar bor (balatoni egyébként) is jó volt, és a sütim is ízlett mindenkinek. Tegnap itthon voltam, elmentem futni, meg az előadásomat csináltam. 

Ma ismét zuhogott délután.

Bor

Most voltam vásárolni, és gyümölcsízű pezsgőt akartam venni. Az nem volt, de a lényeg, hogy az eladó a Trade Joe's-ban magyar bort ajánlott, és áradozott róluk. Na, csak ennyi.

Hangyák

Tegnap megint csendes nap volt, dolgoztam, cikket írtam. Este elmentünk Jens-szel a heti piacra, ma megint borkóstolós-koncertes nap volt. Nagyon éhesek voltunk, úgyhogy mindketten egy lábnyi kolbászból készült hot dogot vettünk. Őrület, de megettem. Mondjuk ebédre csak valami nyimnyamot ettem, szóval nem kell aggódni, tartom a súlyomat. Utána vásároltunk, többek között hangyirtót, mert Jens konyhájában megjelentek a kis dögök.

Piac, sör, buli

Tegnap tehát 38 fok volt, de én ezt légkondiban vészeltem át. Bent minden rendben, írom a cikket. Tegnap utazott el Indiába Ravi felesége 3-4 hónapra. Persze a kislányukat is vitte magával, és Ravi a végén fog csatlakozni egy hónapra, aztán jönnek vissza.
Este Tamás és Mama bent maradtak SF-ban múzeumozni, Papa viszont velünk bulizott. Először elmentünk a hetipiacra, ahol kóstoltunk bort. Papa ingyen kapta, mert az egyik szervezőnő kitalálta, hogy ő lesz majd a livermore-i bor magyar nagykövete. 8-kor átvonultunk az Alehouse-ba, ahol tovább folytatódott a buli. Papa Sebastiannal társalgott, engem meg Nina próbált meggyőzni arról, hogy csatlakozzak hozzá a tritlonozásban. Én... Mondjuk először is meglátjuk, hogy hogy fog menni a vasárnapi futás. De egyébként nem hiszem, hogy heti hatszor szeretnék edzeni... Ráadásul még össze kéne koldulni-kéregetni $3000-t is rákkutatásra (ezért cserébe adják az ingyenes edzést), és nem hiszem, hogy ez menne.

Na, pa

Hár ma szuperül kezdődött a nap -- mit mondjak. Teljesen lüke vagyok, de talán ez eufemizmus. Szóval reggel tankoltunk, és tankolás után félreálltam, hogy felvegyem öcsémet a kocsiba, aki kissé távolabb dohányzott -- és most az is kiderül, hogy milyen rossz is a dohányzás. Beült a kocsiba, gáz, majd: WHAM és KABUMM... Sikeresen átmentem a parkoló zárókövén, de valahogy olyan ügyesen, hogy nem is észleltem, hogy felmegyek rá, csak a becsapódást... Rögtön jött egy kedves srác, és megkérdezte, hogy van-e jogsim. Én a fejemet fogtam, és azt hajtogattam, hogy jaj de hülye vagyok. Aztán jött egy pasas, aki mondta, hogy vele is megesett egyszer... Azt persze tudni kell, hogy néha van zárókő, néha nincs, és én jól megnéztem, hogy a következő sorban nem volt, csak azt nem vettem észre, hogy ez egy olyan parkoló, ahol egyik sorban van, másik sorban nincs, felváltva... Papa vállalta a visszafelé ugratást. Hálistennek a kocsi alja nem sérült meg. Úgy tűnik, hogy most az egyszer megúsztam. És most már azt is tudjuk, hogy miért járnak itt az emberek azokkal a batár magasított autókkal...
Az igazi program persze Napa volt. Kóstolgattunk borokat, a legérdekesebb a Sterling borászat volt, ahol kis lanovka vitt fel a hegy tetején lévő borászatba. És ma én kaptam röhögőgörcsöt, azt hiszem a bor miatt, na meg a reggeli események okozta stressz miatt.
Este Mama főzött, finom kis vacsora volt. Most meg alszunk, mert holnap biciklitúra SF-ba.

Borfesztivál

Köszi a sok kommentet. Asimov: pont miután írtam, este tovább olvasva feltűnt az első nő. De csak ketyó szinten, ahogy atyám mondaná. Gazdaság: azt hiszem, hogy most már értem a lényeget. De miért nem lehetett ezt a cikkben is így leírni. Hogy mi lesz, az más kérdés, de hogy mi van, azt le lehetne írni egyszerűen. Erről jut eszembe, hogy a Wikipedianak még ehhez is van esze. Vagy egy ún. Simple English része, a rendes angol mellett, amit direkt nagyon szűk szókinccsel és egyszerű nyelvtannal írtak, hogy azok is megértsék, akiknek nem az angol az anyanyelve, vagy akik nem annyira műveltek, kisgyerekek stb. Na, most annyira elfogott (ismét) a Wikipedia iránt érzett nem is tudom mim, szóval hogy hogy lehet valami ennyire szuper, hogy adományoztam nekik (nem sokat, $10). Már egyébként több, mint 1.5 milló dollárt kaptak, bár ez nem tudom, hogy mennyire sok, valószínűleg nem annyira. Most nézem, vannak olyanok, akik 1-2 ezer dollárt adományoztak. Nem semmi.
Még mindig zöld a lábam a focizástól. Nem csoda, hogy 3 napig kicsit be volt dagadva. Soha többé mezítlábas foci!
Délben átmentem Tinahoz és elmentünk két német kollégájával (az egyik kicsit szörnyű volt) a szüreti buliba. Rengeteg bort megkóstoltunk, és bár csak ötig tartott az egész, rendesen becsíptem. 5-6 pincészetben voltunk. Mindenhol volt élőzene, meg mindenféle árusok. Nagyon jó volt az egész, csak csinálhatták volna kicsit később, mert meleg volt. Csináltam pár képet.
Ma természetesen nem mentem futni, most viszont el kell mennem meglocsolni a paradicsomokat. Már vissza is értem. Kicsit féltem közben, mert a locsoló máshol volt, mint ahol hagytam... Tiszta horror. De biztos csak a tulaj járt arra...

Új cipő

Nem is volt olyan rossz ez a nap. Reggel átmentem az apartmankomplexbe, és még néztem további lakásokat. Utána elmentem a bankba meg vásárolni, ennivalót, Pillingnek bort, magamnak pedig vettem egy cipőt, mert fél éve gyakorlatilag ugyanazt a cipőt hordom (jó, ez nem teljesen igaz). Utána főztem ebédet, marhahúst, krumplipürével és zöldbabbal. Megnéztem A rajzoló szerződését, elmentem futni, és a futást kiegészítettem egy paradicsomlocsolással. Na meg leettem az éretteket. Most meg egy eper és túró plusz áfonyalé trumixot csináltam. Közben pedig sajnos megöltem egy tücsköt, a szívbajt hozta rám.
Holnap és hétfőn (Labor Day, munkaszüneti nap) szüreti mulatság lesz Livermore-ban, de $40 a beugró, úgyhogy azt hiszem, hogy kihagyom.

Szomjas csütörtök

Ma tovább folytattam Jurijjal a dolgokat, meg dolgoztam. Egy cambridge-i proffal, Jenssel, Eddel és egy itteni nővel ebédeltem. Nagyon vicces volt a fickó, teljesen laza, de közben mégis igazi angol. Olyankat mondott, hogy az egyetemen az ügyeket náluk nem szavazzák meg, mert az túl vulgáris lenne. De a lényeg, hogy cambridge-ben is ugyanúgy mint az ELTE-n egy csomó adminisztráció van, az üzleti ügyekhez keveset értő bölcsészprofesszorok döntenek pénzügyi kérdésekről stb, stb. Szóval érdekeseket mondott.
Minde hónap harmadik csütörtökén a hetipiac egy kicsit bulisabb, van borkóstolás, kirakodóvásár meg zene. Kicsit elmentünk megnézni, ettünk, de bort nem ittunk, mert jó drága, a poharat is meg kell venni hozzá... Hihetetlen, de kezd nagyon hideg lenni, most már hétkor is fáztam, reggel pedig deresek voltak az autók. Szörnyű, hogy máris vége a nyárnak, olyan gyorsan elmúlt!

Napa völgy

Tegnap kifújtuk a port a motorból. És annyira rendes vagyok, hogy előtte meg a lakásból szívtam ki a port hőn szeretett - ám ritkán igénybevett - porszívómmal. De hogy a motornál maradjak: eredetileg San Franciscotól északra akartunk keresni egy kis tengerpartot, de mivel úgy tűnt, hogy arrafelé elég hűvös van, ezért inkább a Napa völgybe mentünk. Ez Kalifornia leghíresebb borvidéke. Nagyjából 1.5 óra alatt értünk oda, a kocsi szuper, semmi sem volt vele, jól gyorsul stb. A fogyasztását egyelőre csak saccolni tudom, mert még nem tankoltam vele, de legalább 28 mérföld/gallon, azaz legfeljebb 9 litert eszik százon. Majd beszámolok a pontosabb adatokról. :-)
A völgybe későn értünk, úgyhogy már nem tudtunk bemenni a pincészetekbe, de nem is baj, egyszer majd rendesen kell ide menni, legalább egy napra, és a kocsit letenni valahol, hogy az ember tudjon bort kóstolni. A hely fantasztikusan néz ki egyébként, festőinek is mondhatnám, csak ezt a szót nem szoktam használni. Szőlő ameddig a szem ellát, köztük hihetetlen házak, az egyik provance-i stílusú, a másik mexikói stb. A mezőkön láttunk egy csomó propellert, megtudtuk, hogy tavasszal ezekkel keverik a levegőt, hogy ne fagyjon el a szőlő.
Este még kicsit sétáltunk Napaban, ami a völgytől délre fekszik. Nagyon szép kis városka, ez Napa megye fővárosa, és a boron kívül egy csomó boltban fesményeket, iparművészeti dolgokat árulnak. Voltak utcai zenészek, és megtudtuk, hogy itt találták fel a hangosbeszélőt (vagy legalábbis egy típusát).
Azt még nem is írtam azt hiszem, hogy tavasszal, amikor kijöttem, minden csupa zöld volt. Nagyjából egy hónappal később a fákat kivéve minden besárgult. Először furcsa, de utána nagyon meg lehet szeretni. Kaliforniát az "arany állam"-nak (Golden State) hívják, ami persze az aranyláz miatt van, de ezt egyben arra is értik, hogy késő tavasztól (valószínűleg) késő télig minden aranysárga (kivéve a fákat).

Borfesztivál és sörbuli

Igazán jó kis nap volt ez a mai (vagyis tegnapi). Reggel félig-meddig rendet raktam, kicsit kitakarítottam. Azt hiszem, hogy nem kell aggódnom amiatt, hogy nagyon meleg lesz nyáron, még tegnap is fáztam kicsit itt, pedig kint már 25 fok volt. Mondjuk erősen fújt a szél. Ismét volt egy kis webkettes kalandom: Patyi adott tippet az ebédhez, az eredmény a képen (krumplifőzelék citromfüves borsos lazaccal).
Utána hajat mostam, és indultam is a borfesztiválra. Egész nagy volt, 3 irányban is bódék, ékszerek, mindenféle kaja, na meg persze bor és sör. Lehetett venni borkóstoló jegyet, de nagyon drága volt. Hallgattunk egy kis zenét (spanyol, meg rock), aztán Louise-nak támadt az a fantasztikus ötlete, hogy nézzük meg, mi van az egyik borászat boltjában. Na, ott ingyenes volt a borkóstolás, kaptunk is egy fehér és 4 vörösbor mintát. Nagyon kedvesek voltak, a bolt pedig szuperül néz ki, olyan, mint egy patika. Néha meglepődöm, hogy ebben a tulajdonképpen porfészekben (igen, mi, "helyiek" azt mondjuk, hogy Livermore majdnem olyan rossz, mint Stockton, ez a "helyi" poén, hogy mindenki a tőle keletre eső kisvárost tartja az igazán porfészeknek), szóval hogy itt is találni jó helyeket, hangulatos dolgokat. Mondjuk lehet, hogy ez alapvetően azzal van összefüggésben, hogy egy borvidék valamiért mindig hoz magával egy kis kultúrát, ami furcsa, hogy miért, de valahogy érzi az ember, hogy ha marhákat tenyésztenének itt, akkor más lenne a stílus. És ami még feldobott, hogy beszélgettünk egy kicsit a tulajjal (vagyis nem ott, hanem a mellette lévő boltban, oda is bementünk kóstolni, itt meg egész normális festmények voltak kiakasztva), és amikor megtudták, hogy európaiak vagyunk, akkor arról kezdtek mesélni, hogy mennyire ciki a Bush. De teljesen őszintén, és hogy mennyi hülye amerikai van, aki rá szavazott. Hát igen, ez California. Aztán meg jött az Arni téma, arról csak azt mondták, hogy azon kívül, hogy ő a másik írástudatlan, egész jó, szeretik az emberek. Zöld, és ez tetszik a kaliforniaiaknak (csak ne támogatná a halálbüntetést, jegyzem meg...). De egyébként tényleg nagyon szigorúak a szabályok, rossz autót nem is lehet üzembe helyezni, sokan azért vesznek új autót, amikor Kaliforniában költöznek, mert a más államban használt autójuk nem menne át a teszten.
Utána beültünk egy thai étterembe, hogy egy kicsit felitassuk a bort, mert a következő program a "Találd meg a Budweisert parti" volt Sebastiannal. Teljesen profik voltak, 6 kör volt, egyre nehezebb, minden körben 6-7 féle sör számozott poharakban. A Budweisert kétszer nem találtam el, de többit sört is meg kellett tippelni. Mondjuk az utolsó körben csak lagerek voltak, és olyanok között kellett különbséget tenni, mint a Bud Lite és a Fosters (ha mond valakinek ez valamit). Nagyon jó este volt, majdnem hajnali kettő volt, mire hazaártem.