Bringatúra

Múlt hétvégén csináltunk egy jó kis túrát. 75 km-t mentünk, Sonomaból Napába és vissza, közben egy heggyel (1300 m szintemelkedés volt összesen). Kicsit kiszáradtam, mert itt még mindig nagyon meleg van, de nagyon jó volt.

Másnap bementünk SF-ba csak úgy, kicsit sétálgattunk, ettünk, ittunk, felfedeztünk pár jó helyet. Nina is volt egyébként megint, mert konferenciázott.
Tegnap voltunk Helloween partin. Kicsit döcögősen ment a jelmezkészítés. Én eredetileg Ádám és Éva akartam lenne, el is készült az Éva jelmez, de Jens annyira megdöbbent rajta, hogy kijelentette, hogy ő így nem hajlandó menni. Pedig tényleg volt jelmez, nem az lett volna a poén, hogy pucérak vagyunk. Végül utolsó percben kitaláltuk, hogy én focista leszek, ő meg varázsló. Egész jó lett a dolog, majd lesznek képek.
Ma is brigáztunk, jó volt, még mindig nagyon szép az idő, főleg napközben.
Majd méf írok, most moziba megyünk.

Halloween 2010

Idén nem mentünk maszkabálba, leginkább mert Julie és Sebastian elmentek. Julie ma este. Reggel még segítettem neki kitakarítani, cserébe kaptam pár mirelitet, az utolsó hûtõben maradt dolgokból. Fura lesz hamarosan, amikor már Nina és Tina sem lesznek itt. Ki is találtuk Jessicaval, hogy rendezünk majd egy partit az ittmaradottak tiszteletére.
Jessica egyébként alapított egy könyvklubot, tisztára, mint az amerikai filmekben az unatkozó feleségek... Én is tag vagyok, jövô héten indul, és igazából izgi.
Ma Oliveréknél vacsoráztunk. Sara, a kislánya, nagyon cuki. Még csak szótagokat mond, engem pedig elnevezett Jujunak, néha Jojonak ejtve. A vacsorára sütöttem egy gyümölcstortát. Egész tûrhetõ lett, meg is jött a kedvem a sütéshez.
A hétvégén még bringáztunk meg kicsit elmentünk vásárolni, vettem egy jó kis cipôt meg egy pulóvert.
A héten, hogy úgy mondjam kicsináltam magam. Kedd-szerda egy mini konferencia volt, vagyis inkább munkabeszámoló. Teljesen felpörgettem magam, amitôl este nem tudtam elaludni, ráadásul az egyik kísérletünk sem megy, és ettôl is kicsit mániákus lettem a hét végére. A jóga péntek este olyan volt, mint egy falat kenyér.
Kicsit elkezdtem baseball meccset nézni. Most van a döntô, a Giants, San Francisco csapata és a Texas Rangers között. Hétbôl négyszer kell nyerniük, eddig 3:1, holnap lesz az ötödik meccs. Úgy hallom, hogy SF-ban nagy a hangulat.
Kedden egyébként voltam megint egy swissnex rendezvényen. Agykutatás volt a téma, három fiatal srác mutatott be olyan készüléket, amivel kvázi gondolatot lehet olvasni. Persze igazából csak az agy által keltett elektromos hullámokat detektálja. De pl. már van olyan mozgássérült szék, amit kis gyakorlás után így lehet irányítani. Mi is kipróbáltuk az eszközt, persze egy programmal és nem székkel összekapcsolva. Érdekes volt nagyon. Ja, csak hogy a modern zenénél maradjunk: olyan koncertet is adtak már, ahol a zenészek gondolattal irányították a hangszereket.

Helovín

Megvolt az idei Halloween parti. Majd rakok fel több képet is, itt csak mi vagyunk, Popeye és Olivia. A parti Caroline-nál volt, a ház teljesen profin fel volt díszítve. Az ételek is viccesek voltak, pl. volt agyformába öntött hússaláta. Mindenkinek nagyon jó volt a jelmeze, de ezt tényleg képekkel érdemes.

A helyi hír, hogy le van zárva már egy hete a Bay Bridge, a legfontosabb híd, ami összeköti az öblöt San Franciscoval. A múltkor javították, és most egy javított részből leszakadt egy vasdarab, rá pár autóra (nem lett baja senkinek sem szerencsére). Szóval itt sem tökéletes minden. De legalább kicsit többen tömegközlekednek.

Szombaton meg vasárnap is voltunk biciklizni. Itt volt már az ideje, mert kezdtem igazán ellustulni. Ahhoz képest, hogy november van, Jens-nek sikerült leégnie a karján (miután tudományos vitát folytattunk arról, hogy ha télen a nap dőlésszöge kisebb, viszont ugyanolyan tiszta az idő, mint nyáron, akkor vajon az mennyit számít az UV-sugárzásban: hát ennyit).

Jöttek 31-én gyerkőcök is Trick or Treat-re. Adtunk is nekik cukrokat. Csak szerintem olyan béna ez a "hagyomány", mert igazából csak jönnek, azt mondják, hogy Trick or Treat, belemarkolnak a cukorkába és már kész is. Mindig azt várom, hogy legyen valami versike, valami kis beszélgetés, de sosincs.

Azt nem is írtam, hogy hétfőn Juciéknál aludtam, ott volt a Bődi, Nelli meg Zsolt is. Jót ettünk-ittunk, meg jó azért néha magyarul csevegni.

Volt hétfőn egy interjúztatás, megint én kaptam ebédre az "alanyt". Rég láttam már ilyen csúnya embert, mint ez a pasas (angol), de rettentően értelmes és kedves volt. Persze ez számít.

Dannel, a kvázi diákommal megoldottunk egy problémát, ami miatt már régóta fájt a fejünk. Talán ez volt a héten a legjobb.

Soha többé nylon

Ma kreatív vagyok. Reggel elvittem Jens-t és Ethant a reptérre. Mind a ketten Irvine-ba mentek egy konferenciára. Utána bevásároltam Halloweenre, bár még mindig hiányzik egy pár apróság. Idén Popeye és Olive Oyl leszünk, de ne szóljatok senkinek. Jens régi mexikói parókáját az én parókámként újrahasznosítjuk. Vettem aranygombokat horgonnyal, fel is varrtam egy fekete pólóra. Vettem egy fekete szoknyát (nagyon olcsón), és felvasaltam rá egy piros szalagot. Meg egy piros felsőt is, arra kézelő és gallér készült, de még a kézelők nincsenek fent, elfogyott a fehér cérnám. Csináltam pipát parafadugóból és fapálcából. Lesz majd spenótkonzerv is. Igazából már csak egy tengerészsapka kell, és minden megvan. Ezen kívül vettem konyhai gézt, és csináltam belőle egy kis zsákot. Még készítek jópárat, és akkor nem csak nagy nylonzacskót (ami egyébkén polietilén) nem kell kérnem a boltban (most már mindig viszem a sajátomat), hanem a zöldségekhez, gyümölcsökhöz is lesz saját, sokszorhasználatos hordozóm. Az ötlet egy vásárból jött, de ott darabját $5-ért árulták, ami túl sok. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogy hogyan készítettem: nem varrtam, hanem vettem hőre kötő szalagot, ami úgyis kellett a jelmezhez. Szóval csak a két szélén két vasalás, kifordítani, és már kész is!

A héten nem volt rajzóra. Ruth-tal akartunk rajzolni, de egy nagy trécselés lett az estéből. Viszont szereztem nagyon jó könyveket a könyvtárból a perspektíváról meg a színekről.

Bent komótosan telt a hét, kivéve amikor majd' felrobbanok az egyik pasas miatt, aki nagyon hangosan beszél és egyfolytában, és hihetetlenül modorosan, és kicsit hülyeségeket is, de legalábbis feleslegesen... Akusztikailag pont a szobájára látok sajnos.