Jelentés

Hétfőn családi pihenőnap volt -- kivéve nekem, mert dolgoztam. A többiek elmentek egy bevásárlóközpontba, ahol ismerkedtek a helyiekkel. Aztán meg felmentek egy hegycsúcsra. Az a baj, hogy nem nagyon tudom élményszerűen leírni a kalandjaikat... Tamás vett egy minikamerát, amivel készített a Papával egy interjút. De egyelőre még meg kéne oldani a feltöltést, és a hangot alig hallani (tudom, ez kibírható). :)
Este rendes kaja volt, Mama főzött.
Kedd-szerda-csütörtök dolgoztam, bent fokozódik a hangulat. Semmi extra, csak kommunikációs nehézségek. Remélhetőleg megoldódik. Persze nem akarom részletezni, mert az lehet, hogy tilos, nem tudom... Hétfőn lesz csoportmegbeszélés, kíváncis vagyok. Közben elkezdtem írni egy cikket, meg majd lesz egy másik. És Talitha, az egyik csaj is kérdezett tőlem valamit, meg Craig is adott új feladatot, szóval megint kicsit felpezsdült az élet.
Szerdán a többiek SF-ba mentek, kínai negyed, kikötő és társai. Azt hiszem, hogy tetszett nekik. Tegnap meg Berkeley-ben voltak. Először egy csokigyárba mentek, aztán sétálgattak, végül Feri bevitte őket a szikrotronba. Este meg a hagyományokhoz híven Alehouse volt, ahol Papa felváltva németül és angolul kommunikált. Csak azt sajnálta, hogy nincs se orosz se olasz a társaságban. De tényleg jó volt, Tamásnak nem ízlett mondjuk az amerikai sör, de Papának igen, sőt, még a hamburger is ízlett mindenkinek. Na persze ez nem olyan, mint amit a McDonald's-ban adnak.
Ninával tegnap vettünk operajegyet SF-ba Händel Ariodante c. operájára. Csak júniusban lesz, de már nagyon várom.

Négy nap Yosemite-ben

Na jó, akkor írok egy kicsit, mert úgy látom, hogy a többiek nem. Megpróbálom röviden Yosemite-t. Első nap Bridalveil vízesés, szájtátás a sziklákra, lepakolás, Ahwahnee hotel, alvás. Még jó, hogy fűthető sátort béreltünk, mert éjszaka hideg volt, különösen Papa ragaszkodott a fűtéshez. Ezen kívül kiderült, hogy nem bír hálózsákban aludni, valamiféle klausztrofóbia tör rá.
Másnap volt a nagy túra a Nevada vízesésig a Vernall vízesés érintésével. Mama majdnem feladta a csúcs előtt, de végül mindannyian felértünk. Tamás beszkennelte az egész tájat a fényképezőgépével. Szuper időnk volt. Rengeteg víz van a parkban, több, mint tavaly ugyanilyenkor, és sokkal több a hófolt is. Lefelé a John Muir úton jöttünk, ami jégcsapveszély miatt elvileg le volt zárva, de mindenki arra ment és nem is volt jégcsap. Amikorra leérkeztünk, addigra Papa is kijelentette, hogy nem hajlandó többet aznap sétálni. De nem is kellett, mert már este lett. Megvacsoráztunk a pizzázóban, aztán láttunk egy mosómacit.
Másnap kelés, reggeli, majd autóval fel a Glacier Pointhoz. Erről a pontról az egész völgyet belátni, a Half Dome-ot, a többi dómot (North, Basket, Quarter), az El Capitant, a Clouds Restet és a távolban a hegyeket. Épp kigyönyörködtük magunkat, amikor a völgyben elkezdett esni az eső. De ez nem zavart minket, mert délnek vettük az irányt, hogy eljussunk az óriásfenyőkhöz.
A múltkor nem itt voltam, de ez sokkal jobb. Egy egész rendes kis 3 órás sétát tettünk (Mama ismét a csúcs előttmajdnem feladta), láttunk többszáz olyan vastag fát, amit mondjuk 10-15 ember ér csak körbe. Volt aminek az aljában luk volt, volt aminek csak a külső része élt, belül teljesen üres volt, mint egy cső, és volt egy csomó, ami ki volt dőlve. Majd rakunk fel képeket, ha ecsém vagy a többiek kiválogatják a képeiket. Mert én nem fotóztam.
Hazafelé izgalmasan felhős volt az ég Tamás örömére. Ja, és nem is mondtam, hogy láttunk egy medvét. De nem volt félelmetes, mert sokan voltunk, az út mentén megálltak az emberek és onnan néztek farkas-(vagy inkább medve-) szemet a medvével.
Hétfőn elslattyogtunk a Yosemite vízeséshez (kb. 3-4 km), megnéztünk. Másodpercenként 9 000 liter. Ami még poén, hogy kora tavasszal szokott lenni teliholdkor Moonbow, azaz olyan szivárvány, amit a Hold csinál. Még korábban meg néha, ha elég hideg van, az egész vízesés átmegy hóágyú üzemmódba: az apró cseppek esés közben megfagynak, és a vízesés egy nagy rakás havat produkál.
Aztán körbejátuk a Tükör tavat, ami olyan, mint egy mesében. Óriási kövek, a víztükörben meg tükröződnek a hegyek. A felsőbb részén az erdő meg teljesen kaotikus, igazi őserdő. Az evés kicsit bonyolultra sikerült, meg még megnéztünk egy múzeumot is, és végül 6-kor indultunk vissza Livermore-ba.

Visszatérés

Tegnap késő este visszatértünk Yosemite-ből. Nagyon sok kalandunk volt, az egész szinte tökéletesre sikerült -- még a végén elmegyek egy utazási irodához dolgozni. Viszont megpróbálom rávenni a többieket, hogy írják meg ők, hogy miket láttunk.

Familia

Tegnap este megjöttek a szüleim és a tesóm. Jó fáradtak voltak, plusz repülős elgémberedések. Én is eléggé fáradt voltam, sötétben meg nem nagyon szeretek vezetni, egy helyen sikerült is rossz irányba mennem az autópályán. Azt hittem, hogy semmi gond, hiszen itt van velem mindenki, de aztán kiderült, hogy mindenki olyan hulla, hogy mégiscsak nekem kellett kitalálnom a visszafordulást -- ami azért nem volt olyan nehéz, csak én vagyok mindig olyan büszke magamra, ha eltalálok valahova.
Ideérve egyrészt azzal sokkoltam őket, hogy elmondtam, hogy milyen jó, hogy Yago felajánlotta a parkolóját. Ugyanis az enyém messze van. Persze nincs messze, csak Yagoé közelebb. Másrészt meg töltöttem ki grapefruitlevet, ami állítólag rettenetes adag lett. Hát igen, egy év, az egy év.
Ma Craignek kellett ábrákat gyártanom, addig a többiek felfedezték Livermore-t, meg elmentek a Lake del Valle-hoz. Tamás jó képet csinált Mamáról, ahogy eltörpül két autó között. Egyelőre ismét mindenki alszik, de talán Yosemite-ről majd kapunk beszámolót.
Este átjött Jens, kapott egy kis whiskey-t, cserébe Papa mesélt neki. :)