Ma reggel elmentem a postára egy csomagért. Egy kicsit mindig ideges leszek a postán, annyira ráérnek. Úgy látszik, hogy vannak ilyen alapdolgok, amik egyik országban sem jók, azt hiszem... Viszont amiatt meg aggódhatok, hogy lehet, hogy nagyon alacsony lett a tűréshatárom, és otthon nem csak kicsit leszek ideges.
Délben Tinaval kimentünk megnézni az autót. Újra vezettem, mindent megnéztünk. Azt hiszem, hogy teljesen beleszerettem. Szombaton megveszem.
Este Ethannél megnéztük a Borat c. filmet. Így társaságban, sörözgetve nagyon vicces volt, de szerintem ez tényleg olyan film, aminek a hatása nagyon függ attól, hogy kikkel és milyen hangulatban nézi meg az ember.
Dinnyenapló
Már kiskoromban is imádtam a dinnyét. Most, hogy nagy vagyok (és doktor) eljöttem a Nagy Dinnyekutató Laboratóriumba a napfényes Kaliforniába. A baj csak az, hogy ez az Óperenciás tengeren, sőt, még az Üveghegyen is túl van, és mindenki, aki fontos nekem, otthon maradt... Nekik írom ezt a naplót.
2 megjegyzés:
A Honda Civic nagyon jó választás. Márta barátnőm ilyet vett, éns Toyota Corollát- ezek testvérek - azzal a felkiáltással, hogy megvettük életünk utolsó autóját, mer ezek bő 10 évig bírják, 8 fölött pedig nem illdomos vezetni errefelé. csak az USA-ban.
Lehet, hogy kapnál kicsit fiatalabbat, de a km az tényleg semmi, mi 80 ezer mile-lal vettük.
Okvetlenül alkudj!
Olvatad a datanetre küldött e-mailemet?
Megjegyzés küldése