2007. június 10., vasárnap

Biztosítási gondolatok

Úgy érzem, hogy kezdenek megváltozni a vásárlói szokásaim. Nagyon érdekes, és most kezdem érteni igazából azt, hogy mi értelme van az olyanoknak, hogy piackutatás meg pszichológiai dolgok az eladásban. Otthon mindig azt gondoltam, hogy tök "hülye" az, aki mondjuk azért vesz meg valamit, mert mondjuk többet hirdetik. És szerintem nálunk ez tényleg még nem nagyon működik (ami nem tudom, hogy jó-e vagy rossz). Rossz azért, mert otthon inkább elnézi az ember a szörnyű ügyfélszolgálatot, az idegesítő weboldalt stb., ha mondjuk jóval olcsóbban kapja meg, amit szeretne. Ez persze - mivel a trágya dolgok legalábbis rövidtávon olcsóbbak - elő is segíti a rossz kiszolgálást. Otthon viszont még majdnem mindenki "értelmes", az emberek árakban és nem havi részletekben, mennyiségben és nem csomagolásban gondolkodnak.
Azt hiszem, hogy itt csak mennyiségi okokból van ez másképp. Itt egyszerűen nem lehet összehasonlítani igazából az árakat, túl sok az opció és túl sok a cég. Az ember egyszerűen elveszik, nem lehet jó kis táblázatokat készíteni, aminek a végén kijön, hogy mi éri meg a legjobban. Ha lehetne is, akkor is napokba telne, azaz az egész életet kitöltené a választás. Egyszerűen az embernek csömöre lesz a választástól. De saját maga előtt senki sem szeretne "hülye" lenni, ezért kell egy csomó megerősítés, hogy jól választott. Ilyenkor aztán nem marad más, mint az imidzs, a trendiség és a többi. Kinek mi, ezt térképezik fel a cégek.
Vegyük például, hogy most biztosítást szeretnék kötni az autómra (tényleg). Első "hülye" fogásom, hogy egyszerűbb legyen az életem: csak a nagyobb biztosítókat nézem, és azt a párat, amit még ajánlottak. Eszem ágában sincs keresni egy weboldalt az összes biztosító nevével. Már a gondolat is rossz! Második "hülye" fogás, hogy azzal a prekoncenpcióval indulok neki az egésznek, hogy rettenetesen nagy árkülönbségek nem lehetnek, mert nagy ország, sok autó, egy teljesen irreális cég már régen tönkrement volna (egymilliárd légy nem tévedhet...). A harmadik "hülye" fogás, hogy amelyik cég weboldala nem megy, vagy amit nem tudok kitölteni (mert mondjuk még nincs USA jogsim), azt nem sokat erőltetem tovább. És a végső "hülye" fogás, hogy az egyik cég (ami egyébként a fentmaradók közül, az összehasonlíthatóság határán belül az egyik legjobb árat hozta ki) azt hirdeti magáról, hogy az ő weboldaluk nyerte el a legjobb biztosítós weboldal címet. Ami meglehet, mert az oldal nagyon jó. Én pedig azt gondolom magamban, hogy egy ilyen jól szervezett oldal mögött biztosan egy jól szervezett cég áll. Szóval, engem ezzel megfogtak, tetszenek, megbízom bennük. És egy fia osztás-szorzást se kellett elvégeznem a döntéshez! :)
Na, azért próbálok nem elhülyülni, ne aggódjatok.
A bokám nagyon be van dagadva. Nem bicsaklott ki a kirándulás alatt, szerintem egyszerűen csak megerőltettem. Remélem, hogy hamarosan elmúlik. Ezért ma nem is mentem teniszezni (mondjuk egyelőre az izomláztól még a járással is akadnak problémáim), de végre kipróbáltuk a medencét. Ha igazán meleg lesz, akkor jól fog jönni, most kicsit azért fáztam.

1 megjegyzés:

Unknown írta...

Gondolataid a fogyasztói társadalomról igen helyesek. Én 1973-ban szembesültem vele először. ?áig igyekszem nem beleesni. Remélem, te sem fogsz, és máskor a számlás sem lesz üres, mert ez egy lépés a lejtőn! Hitelkártyáiddal ui. akkor is tudsze vásárolni, ha nincs pénzed... és jön akkor az "amerika életforma": tartozni mindenfelé.
Ezt csak ijesztésül mondtam...
Mennyit megy egy galonnal a kocsi?