A tegnapi nap híre, hogy este ötkor megöltem a gépemet. Csak kicsit. Az egyik programnak nem volt elég a memória, erre követve az utasításokat az XP 2+2 GB virtuális memória (Windows és programok) eloszlását megváltoztattam 1+3 GB-ra. Na, azóta nem sikerül bebootolnom, azaz nem indul el a gép, sehogyan sem. Ma hívom a szakikat, mert persze semmiféle házibarkács megoldással nem szabad próbálkozni.
Ezen kívül volt meetingünk. Olyan fontos dolgokról volt szó, mint hogy minden technikusnak és titkárnőnek biztosítani kell fél óra ebédszünetet, amit be is kell írni rendesen, és ezalatt tilos nekik munkáról beszélniük. Ez hálistennek a kutatókra nem vonatkozik, jól is néznénk ki. Más hír nem nagyon volt, bemutattak pár új munkatársat, ilyenek.
Este indiai kaját főztünk, de rizs helyett tésztát ettünk hozzá, nem is rossz.
Dinnyenapló
Már kiskoromban is imádtam a dinnyét. Most, hogy nagy vagyok (és doktor) eljöttem a Nagy Dinnyekutató Laboratóriumba a napfényes Kaliforniába. A baj csak az, hogy ez az Óperenciás tengeren, sőt, még az Üveghegyen is túl van, és mindenki, aki fontos nekem, otthon maradt... Nekik írom ezt a naplót.
2 megjegyzés:
Melyik gép lett kampec? A te laptop-od, vagy a benti? Egyébként ebédidőben a fehér elefántra sem szabad gondolni! Ezt ne feljetsd el soha!
Ez olyan, mint a klasszikus intő duma: Énekléssel zavarta az énekórát... Megintem.
Megjegyzés küldése