Tegnap megjött végre-végre valahára a reaktorunk! Annyira szép, kb. 12 cm átmérőjű és 18 cm hosszú rozsdamentes acél henger, szinte teljesen tömör, bazi nehéz, és gyönyörűen van megmunkálva. Ravival tegnap megtisztítottuk ultrahangos fürdőben, ma meg rá kell majd tekercselni a fűtőkábelt, lehet, hogy én csinálhatom. A számítógépek rendetlenkedtek, de délutánra megcsinálta a rendszergazda, úgyhogy úgy tűnik, hogy végre lehet dolgozni. Hurrá.
Egyébként folyamatosan esik az eső, kivéve reggel nem esett, ezért biciklivel mentünk, viszont este jól eláztunk. Ma azért inkább kocsival megyek.
Dinnyenapló
Már kiskoromban is imádtam a dinnyét. Most, hogy nagy vagyok (és doktor) eljöttem a Nagy Dinnyekutató Laboratóriumba a napfényes Kaliforniába. A baj csak az, hogy ez az Óperenciás tengeren, sőt, még az Üveghegyen is túl van, és mindenki, aki fontos nekem, otthon maradt... Nekik írom ezt a naplót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése