Kamatos kamat

Reggel nézem a TV-t. Valami tudományos-oktató csatorna megy. Az exponenciális függvényt magyarázzák a radioaktív bomlás kapcsán. De amikor meg akarják világítani a lényeget, vált a téma, mégpedig kamatos kamatra! (Arról van szó, hogy ha a kamatos kamatot egyre kisebb időintervallumonként számítjuk, akkor az adott időtartamra vetített kamat az exponenciális függvényhez fog tartani.) Gondolom így mindenki megérti itt. :-)
Bent a szinkrotron adatait elemzem, most aztán használhatom azt a képességet, amit a Füles "találd meg a 7 különbséget a két kép között" típusú rejtvényeivel szereztem. Csíkokat kell felismernem egy telepöttyözött ábrán (a pontok sűrűsége változik, így alakulnak ki a mintázatok), majd megnéznem, hogy van-e változás egy másik ilyen ábrához képest. Persze azért utána azt is ki kell találnom, hogy melyik csík milyen anyaghoz tartozik, a fejtörő vége pedig az, hogy kitaláljam, ezek az anyagok hogyan kerültek oda. Tisztára mint egy detektívregény.
És hogy mi ez az egész? A szinkrotronban azt csináljuk, hogy egy csőben, amiben vákuum van, kevés gázt áramoltatunk (így már nincs vákuum, hanem kis nyomás). Az egészre rávilágítunk egy lézerrel, amitől beindulnak bizonyos reakciók. A cső oldalán van egy kis luk, amin a gázok egy kis része mindig kiszökik, így veszünk mintát. A kiszökő gázokat a szinkrotron sugárzása ionizálja. Ezeket az ionokat (azaz töltött részecskéket) pedig mágnesek segítségével eltérítjük, míg végül be nem csapódnak egy érzékelő lapra, ami megmondja, hogy melyik pontján hány becsapódást érzékelt. Mivel az ionok eltérülése attól függ, hogy mekkora a tömegük (ezt úgy lehet elképzelni, mintha az ember eldobna csak marék sóder: a nagy kavicsok közel esnek le, a kisebbek messzebbre szállnak), ezért a becsapódás helyéből meg tudjuk mondani, hogy mekkora volt az oda becsapódó ionok tömege. A becsapódási minta a pöttyözött ábra.
Így indul nagyjából a kirakós, és a kérdés az, hogy mi történt a csőben (és hogy hány éves a kapitány). A dologban még annyi csavar van, hogy a szinkrotron sugárzásának energiáját tudjuk vátoztatni, így van egy "előszelekció" arra, hogy egyáltalán milyen ionok keletkezhetnek egy adott kísérletben (mintha pl. csak adott sűrűségnél kisebb sűrűségű kavicsokat markolnánk fel, mondjuk megúsztatva a sódert valami folyadékban).
Na, ezt csak azért írtam le, mert már mindenki kérdezte, hogy mi az, amit csinálok. Ez egy része.