Faster than light...

Reggel irány Hayward. Már csukott szemmel is odatalálok... Megkaptam a SSN-t. De hogyan!? Egy kis cetlire leírta a nőci, és megkérdezte, hogy egyébként miért kell nekem ez azelőtt, hogy kiküldenék postán. Atyaég! Teljesen kiakadtam. Mintha nem az ő bürokráciája kérné mindenhez ezt a számot...
Bementem a bankba számlát nyitni, Judyhoz, aki a múltkor kiadta nekem a rakás készpénzt, ismer, tudja, hogy miért kéne már nagyon ez a számla. Már majdnem készen voltunk, amikor leellenőrizte a központi nyilvántartásban a SSN-emet, és nem voltam benne! Na, akkor majdnem elbőgtem magam, nem mintha annyira halálos lenne, hogy nincs számlám, csak nagyon ideges lettem. A nő nagyon kedves volt, én meg mondtam, hogy ez természetes, hogy a bank leellenőriz, csak az nem, hogy én előbb érek ide, mint az elektronok a Social Security rendszeréből... És nem lehet az éjszakai frissítésre sem fogni, mert már tegnap is ott volt a számom náluk...
Utána bementem Jessicahoz, nyilvántartásba vették az új számot. Új belépőkártyám lesz (ezek se teljesen normálisak, miért nem a kártyához tartozó adatbázist frissítik, vagy én vagyok a hülye?), sőt megnyugtattak, hogy a szépen kiharcolt számítógépes jogaim is lehet, hogy elúsznak. Dejó!
Mire beértem, pont vége lett Kee (híres prof, régen ő is a Dinnyelabsban dolgozott) előadásának, sajnos nem voltam ott. De azért vele ebédeltem, más posztdokok társaságában. Olyan cikinek éreztem, hogy nem voltam ott az előadásán (mindenki ott volt), de persze nem adtam neki elő, hogy mivel töltöttem a délelőttöt.
A titkárnőnk nagyon kedves volt, látta, hogy ki vagyok bukva, ezért elmesélte, hogy ő azért nem vette fel a férje nevét, mert nem akarta végigcsinálni a teljes hercehurcát, többek között a Social Securitynél.
Délután dolgoztam, programoztam, ez volt eddig a legjobb része a napnak.
Most hívtam az internetes céget. Csodák csodája, ha fizetsz valamiért, akkor rögtön felveszik a telefont, és mindent el tudnak intézni 5 perc alatt (eddigi net lemondása, új helyen beszerelése).
Kee életfilozófiája amúgy: mindenki nagy kutató, pénzt viszont nem mindenki tud szerezni. Lehet, hogy ez a szomorú igazság?
Most megyünk bevásárolni.
Vettünk mikrót, porszívót és még sok-sok mindent. :)