Dinnyenapló
Már kiskoromban is imádtam a dinnyét. Most, hogy nagy vagyok (és doktor) eljöttem a Nagy Dinnyekutató Laboratóriumba a napfényes Kaliforniába. A baj csak az, hogy ez az Óperenciás tengeren, sőt, még az Üveghegyen is túl van, és mindenki, aki fontos nekem, otthon maradt... Nekik írom ezt a naplót.
2008. június 24., kedd
Sütés van
Ma egész este a konyhában voltam. Minden szuper lett azt hiszem. A gulyáslevesből már csak a krumpli és a répa, na meg a csipetke hiányzik, ezt majd holnap. És a somlói... 9 tojás, kézzel felverve (jobb híján), ebből három piskótalap (sima, kakaós, diós -- szintén kézzel törve), puncs reszelt narancs- és citromhéjjal (frissen), sárga öntet zselatinnal, 4 tojással és vaníliával (csak pótló, mert az igazi iszonyat drága, meg amúgy is a vanillin az kémia, tök mindegy, hogy honnan származik). Rétegelve, locsolva, tetején sárgabaracklekvár (nem az igazi, de nem is rossz), kakaópor. Van hozzá csokiöntet rummal, és tejszínhabot is vettem. Nyamm-nyamm. Az jutott eszembe, hogy lehet, hogy még sose ettem igazi somlóit. Amit persze a ma esti procedúra fényében nem is csodálok. Viszont elhatároztam, hogy hetente legalább egyszer főzni fogok.
És íme a képek a Kings Canyonból.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése