Wall*e

Szombaton délután elmentünk Jens-szel és Yuval Berkeley-be a Tilden parkba egy kis mountain bike túrára. Majdnem 3 órás lett kör, amit mecsináltunk, először a hegygerincen mentünk, aztán le a völgybe, végül fel. Megint meg voltam magammal elégedve, egyáltalán nem haltam meg az emelkedőktől. Csak még lefelé félek néha. Utána beültünk abba a thai étterembe, ahol a múltkor Tinával voltunk a Klein-üveg után.
Tegnap reggel másfél órát teniszeztem Adammel és Fabiannel, utána pedig meccset néztünk. Én a németeknek drukkoltam, de hát a spanyolok jobbak voltak, szó se róla. Jó sokan néztünk a meccset, Yago is ott volt Anaval, ők persze örültek (mert spanyolok). Kis pihenő után bementünk a "városba" (túróért), és megnéztük a Wall*e-t, ami a Disney-Pixar legújabb remekműve. Jó, kisgyerekeknek való, de szerintem nagyon jól csinálták meg, nem csak animációsan, hanem a sztori arányai is jók.

Wii

Tegnap este házibuli volt, ahol többek között volt egy Wii is. Ez egy számítógépes játék, amin különféle játékokat lehet játszani. A dobozt a tv-hez kell csatlakoztatni, az a monitor, a játékot pedig egy vagy két, kézben tartott, kb. mobiltelefon méretű dologgal kell irányítani. Az irányító eszköz drótnélküli. Tehát ha pl. az ember teniszezik a gépen, akkor nem gombokat kell nyomogatni (bár azok is vannak rajta), hanem egyszerűen csak úgy kell csinálni, mintha tényleg egy ütőt tartana a kezében. A mozgásérzékelők továbbítják az mozgás irányát, erejét stb. a géphez, és a monitoron látható figura ennel megfelelően mozdul.
Először páran teniszeztek, aztán amikor én kerültem sorra, az egyik srác átállította boxra. Ezt ketten lehet játszani, mindkét játékos kezében 2-2 irányító, és mehet a levegőbe boxolás. Ami a képernyőn egymás boxolása. A poén az, hogy tegnap este mindenkit elvertem, még azt is, aki már sokat játszott vele. Szerintem alapvetően ritmusérzék kellett hozzá, kicselezni a másikat, ritmust váltani, és akkor ütni, utána meg kitérni a válaszcsapás elől. Jól elfáradtam, mert tényleg rendesen kell ugrálni, csak szerencsére ütéseket nem kaptam igazából. Nem hiszem, hogy egy igazi boxmeccset is megnyertem volna. :)
Itt pedig álljon egy zseniális angol jelenet. Meg még egy, aztán lehet még kutakodni. Szerintem tényleg csúcs. Two Ronnies, érdemes ezt a nevet megjegyezni.

Köd

Már napok óta köd van. Tegnap volt talán a legjobban. Hogy miért? Mert t0bb, mint 50 helyen ég az erdő a környéken. Megnézhetitek ezen a térképen. A füst pedig köddé-szmoggá alakul és messzire eljut. Tegnap futni akartunk, de hivatalosan is rossz levegő napnak nyilvánították a napot, amikor többek között nem ajánlatos az sport.
A tegnap előtti vacsora nagyon jól sikerült, Nanda és Nina el voltak olvadva a gulyástól, amiben a hús puha lett, mint a vaj, és nagyon tetszett nekik a csipetke is. A somlói pedig még jobb lett, attól én is odavoltam. Jó sok lett, úgyhogy a maradékot tegnap bevittem az intézetbe, ahol percek alatt megette a siserehad.

Sütés van

Ma egész este a konyhában voltam. Minden szuper lett azt hiszem. A gulyáslevesből már csak a krumpli és a répa, na meg a csipetke hiányzik, ezt majd holnap. És a somlói... 9 tojás, kézzel felverve (jobb híján), ebből három piskótalap (sima, kakaós, diós -- szintén kézzel törve), puncs reszelt narancs- és citromhéjjal (frissen), sárga öntet zselatinnal, 4 tojással és vaníliával (csak pótló, mert az igazi iszonyat drága, meg amúgy is a vanillin az kémia, tök mindegy, hogy honnan származik). Rétegelve, locsolva, tetején sárgabaracklekvár (nem az igazi, de nem is rossz), kakaópor. Van hozzá csokiöntet rummal, és tejszínhabot is vettem. Nyamm-nyamm. Az jutott eszembe, hogy lehet, hogy még sose ettem igazi somlóit. Amit persze a ma esti procedúra fényében nem is csodálok. Viszont elhatároztam, hogy hetente legalább egyszer főzni fogok.
És íme a képek a Kings Canyonból.

Sütés lesz

Ez még nem Kings Canyonban készült, csak még nem volt időm azokat rendezni. Ez meg kimaradt a múltkor a rodeos képekből -- most feltettem még párat.
Tegnap este vásároltam, mert szerdán Nina és Nanda jönnek gulyáslevest enni, meg csinálok somlóit. Horváth Rozi alapján, 9+4 tojás kell hozzá. Drukkoljatok, hogy sikerüljön.
A paradicsomaim egyébként majdnem meghaltak, mert 1 napig nem öntöztem őket az út miatt, de azt hiszem, hogy már feléledtek. Csak valami pálca kéne nekik, mert eldőlnek.

Kings Canyon

Megjártuk a hétvégén a Kings Canyon National Parkot és a Giant Sequoia National Monumentet. Igazából ez a kettő egy, mármint földrajzilag nem válnak el. Nem olyan bombasztikus, mint a Yosemite, viszont sokkal kevesebb ember is van.
A Sequoia parkban sátoroztunk. Első nap egy kedves ranger néni (tényleg) körbemutogatta az óriásfenyőket, és elmondta azokat, amiket én már tudtam Yosemite-ből: hogy ez a fa nem rohad a tanninok miatt, hogy tűzálló, hogy a tűz szükséges a szaporodásához stb. A néni a Jens által fortune cookie filozófiának nevezett irányzat nagy művelője volt (ez az a kis szerencsesüti, amit a kínai éttermekben adnak, mindig valami "nagy" bölcsesség van elrejtve bennük). Pl. a sequoia olyan, mint az emberek. Az egyik oldaluk ép, a másik pedig mély sebeket rejt (merthogy a fáknak általában csak a hegyfelőli része perzselődik, mert ott gyűlik fel az avar meg a fatörmelék). Kicsit még autóztunk, megnéztünk ezt-azt, aztán alvás.
Másnap egy viszonylag hosszabb túrát tettünk a Kings Canyonban a Mist Falls-hoz. Ez egy szép vízesés. A túra maga nagyon hasonlított a Mirror Lake körüli úthoz. Nagyon meleg volt egész nap, majdnem 40 fok. Melegebb, mint Livermore-ban, pedig végig 2000 m felett voltunk. A nap csúcspontja az volt, amikor végre találtunk egy helyet, ahol le tudtunk zuhanyozni.
A másik érdekesség az volt, hogy éppen tervezett erdőégetés folyt az út mentén. Egy tűzoltóautó vezetett át minket azon a szakaszon, és láttuk ahogy ég az erdő. Egész nap lehetett a levegőben érezni a füst szagát.
Este beültünk a rangerek által tartott előadásra, ahol a medvékről volt szó. Az eleje kicsit persze amerikai volt, gyerekeket avattak rangerré, meg kézfeltartással kellett jelezni, hogy ki hova valósi, amit taps követett. Én kaptam a legnagyobb tapsot. :) De maga az előadás profi volt, sokmindent megtudtunk a medvékről. Pl. hogy kutatják, hogy hogyan bírja ki az anyamedve télen hónapokon át ürítés nélkül úgy, hogy nem megy tönkre a veséje. Meghogy a medve intelligenciája megfelel egy hároméves gyerek intelligenciájának.
Ma reggel összepakoltuk a sátrat és délnek indultunk. Megnéztünk két lápot. Fantasztikusak voltak, pont olyanok, mint egy csodálatos mesében. A parton vörös sequoia-k, középen rikító zöld fű és egyéb növények, mókusok... És még egy medvét is láttunk! Nem is akármilyen közelről. A fűben pihengetett, néha kicsit forgolódott, de nem nagyon zavartatta magát. Amikor először láttuk, akkor alig pár ember figyelte, akik egészen normálisak voltak. Visszafelé meg akartuk nézni, hogy ott van-e még. Addigra egy hatalmas indiai társaság bámulta, ami oké, de visongattak, meg kiabáltak, meg ilyenek, teljesen kiakadtam rájuk. Gyorsan ott is hagytuk őket, de remélem, hogy a medve azért kicsit rájuk ijesztett egy idő után.
Még megmásztuk a Moro sziklát, aztán pedig végigmentünk délfelé a parkon, majd haza. Jó hosszú vezetés volt, de szerencsére eléggé üres volt az autópálya, így jól bírtam. Képeket majd holnap rakok fel.

Kis lépés

Ma volt egy kis előrehaladás. A mai állás az, hogy majdnem tuti, hogy a mérésekkel van valami baj. Valami piszkos, vagy ilyenek, még nem világos teljesen.
Holnaptól nem leszek, mert elmegyünk Jens-szel a Kings Canyonba. Ez Yosemite-től délre van. Kipróbáljuk az ajándék sátramat, amit Turányi Tamás hagyott itt nekem.

Ariodante

Tegnap voltunk a Zoperában. Nagyon kis barátságos operaház, inkább Zeneakadémia hangulatú. Nincsenek oldalerkélyek, csak egy nagy erkély hátul. És az egész nem is olyan óriási, legalábbis nem éreztem annak.
Az opera érdekes volt. A sztori annyi, hogy Ginevre hercegnő szerelmes Ariodanteba és viszont, de Polinesso is szerelmes Ginevrebe, aki persze visszautasítja. Dalinda, Ginevre szolgálója viszont Polinessoba szerelmes. Polinesso felhasználja Dalindát, hogy úgy tűnjön, mintha Ginevre hűtlen lenne. Ariodante öngyilkos akar lenni (de nem sikerül), Ginevret az apja pedig halálra ítéli. Végül minden kiderül, Polinesso meghal, Ginevre és Ariodante összaházasonak, és még Dalinda is talál új szerelmet, Lurcaniot, aki egyébként Ariodante fivére és ő az aki fellebbenti a fátylat a dolgokról.
Olvastam, hogy a Handel/Händel/Haendel/Hændel operákat egészen az utóbbi időkig nem mutatták be, mert azt gondolták, hogy szenvedés lenne a közönségnek. Valamennyi igazat kell is adnom ennek, mert ez nem egészen a Varázsfuvola volt. A darab különálló kis ABA szerkezetű áriákból áll, csomó ismétléssel, kevés variációval. Kétszer volt kórus és kétszer viszonylag hosszabb átvezető tánccal. Duett kettő, ha egyáltalán duettnek nevezhető. Az énekesek leginkább az érzéseiket mondogatták. Azt is olvastam, hogy abban az időben azért is volt ez így, mert az emberek a szólistákért mentek az operába, és nekik írták tulajdonképpen ezeket az inkább virtuózkodó mint szép áriákat. Ezt a darabot azt hiszem azután írta Händel, amikor majdnem csődbe ment az operája meg le is égett (l. a Farinelli film) és áköltözött a Covent Gardenbe. Egyébként volt egy zenekari rész az operában a Messiásból, vagy legalábbis nagyon hasonlított. Önplágium.
Az előadás színvonala egyébként nagyon jó volt, a zenészek is jók voltak meg nekem a díszlet is tetszett. Főleg, hogy elég nehéz egy ilyen akciómentes, sztatikus jelenetekből álló operát színpadra vinni. Ariodantet egy nő énekelte, lévén manapság nincsenek kasztráltak, de nagyon szép volt.

Helyzet

Ma nem írok, csak linkelek. Olvassátok el. Ja, és én még nem vagyok a 3. hónapban...

City

Este elmetünk Caroline-nal és Julie-val megnézni a Sex és New York filmet. Egészen jó volt. Aztán meg beültünk egy helyre koktélt inni. Rájöttem, hogy kicsit gyakrabban kéne ilyen, rettenetesen le vagyok maradva a pletykákkal. Meg ha nem is, akkor is a pletyka akkor pletyka, ha beszélnek róla. De ti csak maradjatok kíváncsiak.... :P

Ed születésnapja

Reggel 9-től fél 12-ig Adammel, Fabiannel és Adam haverjával teniszeztem. Ismét megállapítottam, hogy nem is megy olyan rosszul.
Délután Ed születésnapi bulijára mentünk. Néhányunktól egy "Flat Tire" feliratú pólót kapott. A Fat Tire egy sörmárka, Ed bicikligumija pedig mindig feladja, leggyakrabban versenyeken. Jessica adott még neki egy extra ajándékot: egy befőttesüvegbe zárt feketeözvegyet. Az étel szuper volt, Coronation chicken. Ezt a fogást az Erzsébet koronázására találták ki. Volt még csokitorta, meg sajt, meg Pimm's-ből készült könnyű koktél. A parti nagyon jól sikerült, a végén még vizipólóztunk is a medencében. Yuval közben megterveztük a következő biciklitúrát.
Tinától kölcsönkaptam egy könyvet németül, de eredetileg egyébként angol. Az a címe, hogy Glennkill, valami olyasmi, hogy meghal a pásztor és a bárányok elkezdenek nyomozni, hogy ki ölhette meg. Állítólag egy nagyon izgalmas detektívregény. Kíváncsi vagyok, most azt fogom olvasni, mára már nem kell több program.
És a paradicsomon megjelentek az első virágok...

Rodeo

Tegnap volt a 90. Livermore Rodeo. Ez már önmagában is figyelemreméltóan nagy hagyomány, főleg errefelé. Szóval elmentünk megnézni és egészen pozitívan csalódtam. Persze lehet azon filozofálni, hogy ez állatkínzás-e, de szerintem nem jobban, mint a rendes lóverseny, és persze sokkal kevésbé, mint a bikaviadal. Pont nemrég olvastam egy cikket a Time-ban, hogy a versenylovak manapság nem húzzák nagyon tovább egy szezonnál, mert annyira kitenyésztették őket, hogy ugyan nagyon gyorsak, de rettentő sérülékenyek is.
Megtudtam, hogya rodeon azért vadak a lovak és a bikák, mert a hasuk alatt egy kötélet jó szorosra húznak. A lovaknál a cél, hogy 8 másodpercig a lovon maradjon a lovas, és a lovat és a lovas stílusát pontozzák. A bikarodao ugyanez. Volt még kistehén kötözés is. Itt a lovas lasszóval elfogja a borjút, lepattan a lóról, oldalára vágja a megrettent állatot és két mozdulattal összekötözi a lábát. Ennél nehezebb feladat a tehénfogás. Itt egy rendes nagy tehénnel csinálják ugyanezt. De persze a tehenet nem lehet csak úgy fellökni, úgyhogy ebben a számban a tehén fejét a hónuk alá kapják, és addig tekerik, amíg a tehén -- jóesetben -- úgy nem dönt, hogy inkább lefekszik. És még voltak cowboylányok is, akik igazából műlovarnők voltak.
Állatvédelmi szempontból igazából a bika volt a legzűrösebb: egy bikának mintha letört volna a szarva, egy másiknak meg szerintem eltört a lába. Mindenesetre ez a játék egészen fair a spanyol bikaviadalhoz képest...
A rodeo eleje volt még érdekes. Tisztára olyan volt, mintha valami hollywoodi filmben lettem volna. Csupa cowboykalapos ember, szívre szorított ököl, közben megy a himnusz, és még egy ejtőernyős is aláereszkedett az égből egy óriási zászlóval. Na és persze katonák is voltak. Ezek az amerikaiak aztán tudják, hogy kell nemzettudatot építeni.
Ja, és a legjobb az volt, hogy volt egy állatsimogató, és képzeljétek, volt benne két pici fekete malac... Azokat simogattam egy fél órán át.
Este találkoztam Yuval, aki hétvégére itt van. Elmentünk az Alehouse-ba vele, Tinával és Sebastiannal, aztán meg megkóstoltam egy japán édességet. A kis sütemény nagyon-nagyon szépen volt becsomagolva, bírom, ahogy a japánok adnak a részletekre.

Továbbra sincs megoldás

Visszafelé haladva. Tegnap voltunk este bowlingozni. Már megint szörnyen ment, de aztán belejöttem. Előtte voltunk úszni, megint úsztam kb. 1 km-t. Csütörtök este meg Alehouse volt szokás szerint. Szóval csak a szokásos dolgok.
Bent annyi a változás, hogy most már mindenki elismeri, hogy egy igencsak idióta feladattak birkózom már jópár hete, és mindenki látja, hogy nincs egyszerű megoldás. Craig is odajött a szobánkba, és azt mondta, hogy szörnyű, az egyik pillanatban azt gondolja, hogy a modellel nincs valami rendben, aztán a másikban azt, hogy a kísérlettel. Pontosan ezt csinálom már hetek óta én is.

Klein-üveg

Tudjátok, hogy mi az a Möbius-szalag? Egy olyan papírcsík, aminek csak egy felszíne van. Elég könnyű csinálni. És hogy mi az a Klein-üveg? Ez meg egy olyan üveg, aminek csak egy felülete van, és a látszat ellenére zéró a térfogata. Ezt kicsit nehezebb, mert ehhez két Möbius szalagot az éle mentén kell összeragasztani, és ez nem is valósítható meg anélkül, hogy önmagát metssze a test (vagy mi). Van is egy limerick hozzá:

A mathematician named Klein
Thought the Möbius band was divine.
Said he: "If you glue
The edges of two,
You'll get a weird bottle like mine."

És ma vettem egyet! Egy fickó készíti és árulja őket Berkeley-ben. Eredetileg fizikus, ma hivatalosan munkanélküli, de gyerekeket tanít fizikára meg hasonlókra. Érdemes elolvasni, hogy mit ír róla a Wikipédia... Iszonyatosan jó fej volt, nézegessétek a weboldalát. Hihetetlen, hogy mennyi marhaságot hordott össze nekünk amíg ott voltunk. Ja, és a poén, hogy a Klein-üvegek mellett árul régi német 10 márkásakat is, 50 Dollárért. Sok matematikus vesz tőle, 5 év alatt eladott 100-at! Mert hát nem más, mint Gauss van a bankjegyeken, sőt, még ott van a Gauss-görbe is ráadásnak.

Hosszú lenne leírni minden marhaságát, de a lényeg, hogy nagyon-nagyon szimpatikus ember. Szóval ha valaha is Klein-üveget akartok vásárolni (matematikusoknak szuper ajándék), akkor ő az emberetek.

Akadémia

Akkorák a paradicsomaim, hogy már lassan kezdek félni tőlük.
Jim pedig akadémikus lett, ami nagyon nagy szám. Mármint nem az MTA akadémikusa lett, értitek. :) És valószínűleg kell tagságit fizetnie, és nem ő kap tiszteletpénzt vagy mit, mint otthon. Tina mondott egy jót erre. Hogy végülis, mivel tényleg nagy szám akadémikusnak lenni, ezzel tulajdonképpen tud pénzt csinálni. Ha könyvet ír, közszerepel, tanácsadó lesz stb., akkor több pénzt kap érte, gyakrabban kérik fel. Logikus.
Este röplabdáztunk, Jens hazament, mert még mindig nincs valami jól néha.

Itt a nyár

Tegnap nagyon meleg volt, és ma is az lesz. A medencét már felújították, de ma azt mondták, hogy még két hétig kell a vizet kondicionálni. Tudja valaki, hogy ez mi? Én azt hittem, hogy csak betöltik a vizet, beleraknak valami fertőtlenítőt aztán kész, max 1-2 nap.
Este voltunk futni kicsit, de nagyon meleg volt, legközelebb később indulunk.
Bent tovább folytatjuk a harcot, ismét vannak ötleteim, csak egyik sem válik be.
Volt egy látogatónk, aki a szinkrotronban akar Craiggel mérni. Érdekes projekt. Azt akarják kideríteni, hogy egy bizonyos fizikai konstans változott-e az idők folyamán. Szóval eléggé fizikus dolog, de a mi készülékünkkel pont lehet ilyet mérni.
Tegnap volt az Apple-nek egy showja, ahol az új iPhone-ról beszéltek. Ezt néztünk tegnap este. Hiperprofi előadás, az iPhone meg döbbenet. Most nincs időm kikeresni a linket, de az apple.com biztos segít.

Hétvége

Sok mindent csináltam hétvégén, és csak most jutott rá időm leírni. Először is, pénteken el akartunk menni úszni, de sajnos az uszoda zárva volt. Utána este elmentünk SF-ba Jens-szel, Ethannel és Jennel egy német étterembe. Jó volt a hely, és jó volt európai ételeket enni. A háttérben német mulatós szólt (dj Ötzi), aminek valamiért nagyon örültem, olyan barátságos volt az egész. Aztán elmentünk egy bárba, Medjool a neve, ahol ittunk egy koktélt. Aztán már nagyon fáradtak voltunk és hazamentünk.
Tegnap délelőtt semmit tettünk, ami jó volt. Főztem ebédet, aztán bevásároltunk kicsit. Ethan vett végre új autót, egy Subarut. Megcsodáltuk, és mentünk vele egy kört. Aztán Kimnél volt egy házavató buli
Ma focimeccset néztünk, főleg a német-lengyelt persze. Utána pedig elmentünk a Lake Chabot-hoz biciklizni kettesben. Jó kis túra volt, 2.5 órás, fel-le-fel-le. Körbementünk a tó körül, plusz még a bevezető patak mentén is mentünk. A legjobb az volt, hogy odalátszott SF, amire igazán nem számítottam az erdő közepén. Aztán az Alehouse-ban benyomtunk egy burgert (én csak egy felet). Remélem, hogy ez a hétvégi kis lazsálás megihlet holnap, és kitalálom, hogy mi a baj a modellel vagy a kísérlettel...

Előadás

Tegnap Craig helyett tartottam előadást, mert beteg. Kicsit béna volt, főleg mert csak 1 embernek kellett igazából tartani, a többiek bentiek voltak. Az egész kicsit idióta volt. Mindenesetre hallhattunk a CHEMKIN-PRO-ról, egészen szuper opciók vannak benne. Már ha olyan jól működik, mint állítják.
Este Alehouse, Ninaval beszélgettem. Nem valami vidám, Nanda kapott állást... Chicagoban.

Mobil

Teljes patthelyzet, Ravi is O.K., meg én is, de akkor mi a baj?
Mindenesetre tegnap támogattam az amerikai katonákat, meg a környezetet (inkább csak a másodikat szeretném): beküldtem a rossz mobilomat nekik. Reciklálják, meg ha lehet, akkor a katonáknak adják, vagy a pénzt, ami befolyik, nem tudom.
Este Caroline-nal találkoztam, együtt vacsoráztunk, cseverésztünk.
Most meg rohanok, meg Craig beteg, és helyette kell tartanom ma egy előadást, és mindez tegnap derült ki. Nincs túlgyakorolva... De nem kell annyira penge előadást tartani, a CHEMKIN-től jönnek, és tudni akarják, hogy kb. mivel foglalkozunk.

Csak úgy

Most már majdnem biztos vagyok benne, hogy a kísérletekkel van a "baj". Azért idézőjelbe, mert talán mindent jól csinálunk, csak nem az történik, amit gondolunk vagy akarunk. Akkor viszont soha nem fogok tudni modellt készíteni erre (mármint ha nem az történik, amit gondolunk...).
Este elmentünk moziba egy posztdoksörözés helyett. Nem nagyon volt kedvem csevegni meg sörözni.
Még annyi, hogy résztvettem az amerikai népszámlálási hivatal felmérésében. Véletlenszerűen választottak ki, és kötelező volt visszaküldenem a levelet, különben $100 büntit kell fizetni.

:(

Teljesen magam alatt voltam ma, semmi sem megy bent. El vagyok kenődve, és ötletem sincs, hogy mit csináljak - volt persze egy csomó ötletem, de egyik sem segít.

Parti

Szombaton dél körül elmentünk Jens-szel Haywardba egy helyi sörfőzdébe sört venni, mert este Julie-éknál buli volt. Természetesen százféle sörrel. A parti jól sikerült, és ott volt Caroline is, aki múlt héten interjúzott az intézetben. Nagyon valószínű, hogy fel fogják venni posztdoknak. Érdekeset beszélgettem vele, mert azt mondta, hogy szinte csak az egyetlen akadály az, hogy egyetem alatt nem volt jó az átlaga. Amit elég furának tartottam, mert nagyon intelligens lány, de tényleg feltűnően az, és az intézetben is nagyon elégedettek voltak vele, amikor nyáron itt volt. Szóval elmondta, hogy máig sem tudja pontosan, hogy miért nem ment neki az egyetem, mondjuk gyenge középiskolából jött, meg gőze sem volt, hogy hogyan kell tanulni. Szóval jól el is könyvelte magát hülyének. Aztán amikor két évet dolgozott egyetem után, rájött, hogy ő ezt unja, és hogy tanulni szeretne, és most fejezi be a doktorit.
Vasárnap pihentünk. Eredetileg Ninaval mentem volna vásárolni, de neki közbejött valami. Úgyhogy Jens-szel mentem. Végre rakattam elemet az órámba (egy vagyonért, mert vízálló), meg végre találtam egy jó shortot. Ebére meg kicsit karammellezett és whiskey-vel locsolt lazacot csináltam, színes krumplikkal (fehér-sárga-kék), salátával és párolt zöldbabbal.
Elfelejtettem írni, hogy pénteken ismét voltam fogorvosnál tisztításon. Most már szupertiszták a fogaim, és az asszisztens azt mondta, hogy az ínyem is szuper. De hogy a tisztítás előtt ez nem volt róla annyira elmondható. Én is érzem a különbséget azt hiszem. Mamával beszélgettem, és ő mondta, hogy valamiért otthon nem szeretnek fogat tisztítani a fogorvosok, ami elég hülyeség, mert ezzel lehetne egy csomó bajt megelőzni. És persze itt nem is az orvos vacakol ezzel, hanem egy szakasszisztens. De hogy ne legyen olyan vidám az élet, megjött a számla a fogtömésemről. Hát, nem sokat fizet a biztosító...