Montreal update

Szóval eddig vasárnapnál tartottam. Azóta történt egy s más. Hétfőn beindult a gépezet, előadások ezerrel. A híres Hottel előadást csak videókonferenciával tudtuk nézni, mert a nagyelőadó tele volt. Egyrészt a technika nem volt tökéletes, másrészt viszont az előadás sem volt annyira jó, túlságosan is elmerült a részletekben. Délben libanoni gyorsétteremben ettünk, egész jó volt. Délután folytatódtak az előadások, én a kinetika szekciót hallgattam leginkább. Háromkor eljöttem, mert már kezdtem eléggé izgulni a másnapi előadásom miatt. Még a fóliákon is kellett dolgozni, és ráadásul nullaszor próbáltam el... Este elmentünk egy olasz étterembe, éjfélig meg próbáltam összeszedni a gondolataimat. Magamban motyogva kb. 1 óráig tartott, mire végigmondtam az előadást. Csak az nyugtatott meg, hogy ez mindig így megy nálam.

Reggel hatkor keltem, gyors reggeli, és irány Pilling nagyelőadása. Nagyon jó volt, azoknak is tetszett, akik nem a témával foglalkoznak. Jim megjegyzése szerint ez volt az általa hallott legszerényebb plenáris előadás. Ugyanis Pilling nem arról beszélt, hogy ő miket csinált, hanem az általa is művelt területet mutatta be, saját és mások munkáján keresztül. Nem kicsit voltam büszke, hogy Turányi Tamást, Craiget és Jimet is citálta, sőt, még az én nevem is megjelent az egyik fólián, sőt, egy ábrám is. Persze aki az Brit Birodalom Parancsnoka, annak nincs szüksége bizonygatni...

A következő szekciót ugrottam, a kertben már fél óra alatt mondtam el az előadásomat. A szünet után jöttem, én voltam az első. Alison, egy régi ismerős volt a szekcióelnök. Az előadás elején volt egy kis beépített poénom. Az etanolról beszéltem, és bevetítettem egy kaliforniai benzinkút fényképét, ahol a tankra rá van ragasztva egy matrica azzal a szöveggel, hogy az etanolról bővebb információ a boltban található. Mindegy, ez most egyáltalán nem tűnik viccesnek, de sikerült jó ritmusban mondanom, úgyhogy kicsit nevettek. (Adam mesélte, hogy egyszer egy haverja egy olyan módszerről tarott előadást, aminek LSD a rövidítése. A srác a rövidítés elmondása után elmosolyodott, megrázta a levegőben az öklét, és megjegyezte, hogy "jeee, és nagyon pörgünk ám a laborban". A teremben néma csend volt, még csak arcizma sem rezdült senkinek sem. A srác teljesen darabjaira hullott, az egész előadása alatt nem sikerült kivergődnie a sokkból.)

Elég sok kérdést kaptam, és talán most először sikerült háromig, de legalábbis kettőig elszámolnom magamban, mielőtt válaszoltam volna. Mert általában előbb szoktam beszélni, mint gondolkodni... Hogy hogy sikerült? Mindeki azt mondta utána, hogy nagyon jó volt, és olyanok is gratuláltak, akiknek nem kötelező (mert hát Jens, Ravi, Jim stb. nyilván nem fogja azt mondani, hogy rossz volt).

Este jazzkoncertre mentünk, ami jópofa volt.

Ma csak délig voltak előadások. Egy indiai étterembe mentünk enni. Utána a botanikus kertbe vittek minket, ami nem volt rossz, de annyira jó sem.

Most meg itt vagyunk a szállodában, és Jens ideges. Neki holnap lesz az előadása.