Tegnap egy török lányt interjúztattunk, ismét én voltam az ebédfelelős. Nagyon szimpatikus lány, és bár kicsit más területen dolgozott, mint ami a munka lenne, én őt venném fel. Az első jelentkező túl öreg volt, neki nem való a posztdok, a második meg nekem túl flegma volt, és nem biztos, hogy bírná az intézeti szabályokat. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ki lesz a nyerő.
Este futottam, aztán meg elmentem vásárolni, mert kifogytam alapdolgokból.
Dinnyenapló
Már kiskoromban is imádtam a dinnyét. Most, hogy nagy vagyok (és doktor) eljöttem a Nagy Dinnyekutató Laboratóriumba a napfényes Kaliforniába. A baj csak az, hogy ez az Óperenciás tengeren, sőt, még az Üveghegyen is túl van, és mindenki, aki fontos nekem, otthon maradt... Nekik írom ezt a naplót.
1 megjegyzés:
Most olvastam Récsöl utolsó bejegyzését a nyelvtani részben. Igen, vannak példák. Például, mi Tallinban egy rózsakiállításon - nagyon jó kedvünk volt - állandóan azt mondogattuk, hogy "persze". Mivel a magyar, ha egyetért a csapat, meg nincs viszály, gyakran használja ezt, az egyébként latin eredetű (per se datur - csakhogy Kefe is lássa mélységes tudásomat...) szót. No furcsán néztek ránk. Utóbb kiderült, hogy ez kifejezés a fenék "valag" fokozata észtül. A másik példa - miért lett a Zsiguliból Lada? Mivel Finnország volt a legnagyobb piacuk, és a finnben a zöngés mássalhangzókat zöngétlenül ejtik, ezért ZsiKuli lett belőle. A kuli pedig a penis finnül, de nem orvosi szakkfijezezés fomrájában. Hát ennyi.
Megjegyzés küldése