Elefántfókák

Reggel ismét interaktívan részt vettem egy otthoni családi összejövetelen. Utána indultunk elefántfókát nézni.
Az elefántfókák Año Nuevonál tanyáznak, vagyis szaporodnak. N.B.: Yago felhívta figyelmünket a spanyol helyesírás, illetve kiejtés apróságaira. Año évet jelent, azaz a hely neve Újév, mert akkor fedezték fel. A helytelen kiejtés és/vagy helyesírás súlyos következményekkel jár: ano spanylul s...lukat jelent.
Visszatérve az elefántfókákra leírok pár dolgot, amit megtudtam és érdekes. Először is az elefántfókák és a fókák teljesen más állatok, csak az evolúciós konvergencia miatt hasonlítanak annyira egymásra (mint például a mára már kihalt erszényes farkas és a "rendes" farkas). Mondjuk annyira azért nincsenek egymástól távol, mint az emlősök és az erszényesek. Az elefántfókák a medvékkel vannak rokonságban, a fókák (akik a cirkuszban szoktak lenni) pedig a kutyákkal, farkasokkal. Pl. ugyanazokat a betegségeket kapják el, mint a kutyák.
Először a hímek jönnek a párzóhelyre, lestoppolnak egy jó kis területet, és utána jönnek a nőstények, akik leginkább tehát ingatlanra utaznak. A párzás tájékán a nőstények eléggé le vannak fogyva, ezért egy viszonylag ritka tulajdonsággal rendelekznek (hasonlóan a medvékhez): a megtermékenyített petesejt nem ágyazódik be, hanem pár osztódás után leáll a fejlődése. Pár hónap múlva kezd csak rendesen növekedni, a jól felhízott nőstényben. Magányos állatok (a medvékhez hasonlóan és farkasokkal ellentétben). A kicsinyeket csak 2-3 hétig etetik, utána magukra hagyják őket. A kicsik 16%-a éli meg a 4. életévet. Az elefántfókák majdnem teljesen kihaltak, alig száz példányuk volt. Mostanra százeresre duzzadt az állomány.
Kis rádióadókkal követik a vándorlásukat. Az érdekes az, hogy olyan extrém helyekre jutnak el az óceánban, hogy nem csak elefántfóka-kutatást végeznek velük, hanem óceanográfiai adatokat is gyűjtenek általuk. Ellenségük a gyilkos bálna és az óriás cápa. Régen a grizzli is az ellenségük volt, de azt mára kiirtottuk Amerikában.
Egyébként nem csak elefántfókákat láttunk, hanem prérifarkast is (a gyalogkakukk túl gyors volt, őt nem láttuk), meg ürgét is, akit egyáltalán nem zavart a jelenlétünk. Gyűjtöttünk szép köveket.
Este páran elmentünk halat enni, aztán irány haza. Jól elfáradtam, mert én vezettem, és valahogy a szél és a nap mindig kiszívja az erőmet.
Képek itt. Alant meg egy kis videó.