Pompás

Reggel el akartam menni futni, de győzött a lustaság. Meg eléggé hideg is volt kint. Az előadások nagyon jók, egy-két kivételtől eltekintve. A legjobb előadás eddig arról szólt, hogy sok molekula együtt milyen IR spektrumot produkál és miért. Kicsit hasonló a tegnapihoz, csak az előadó sokkal jobb volt. A poén meg az volt, amikor egy másik előadás alatt két őzike benézett az ablakon...
Délután volt két óra szabadidőnk. A tengerparton bóklásztunk Ravival, mindenféle érdekeset láttunk, például tengeri csillagot, meg egy elég gusztustalan lényt, majd nézzétek meg a képeket. Valahogy apró kavicsokat ragaszt magára, úgy néz ki messziről, mintha beton lenne. De közben meg nyálkás, és ha az ember megböki, akkor összehúzódik. Közben összeismerkedtünk egy román fickóval, aki mondta, hogy errefelé volnul a pompás királylepke, és hogy ő tegnap látott is párat. Tudjátok, azok a narancssárgák, amiket mindig mutogatnak a természetfilmekben ahogy fürtökben lógnak a fákon. Most már tudom, hogy Asilomar miért viseli a „pillangók városa” nevet. El is mentünk, de már túl hűvös volt. Végülis láttunk egyet, de szegény nem volt valami jó állapotban. Holnap ebéd után újra próbálkozunk. Hazafelé még azért láttunk egy csorda őzet a városban legelészni.
Este bankett volt, utána esti előadás. 11-ig meg poszterek. Ma is kikérdeztem egy csomó embert, érdekes volt nagyon.