Tegnap reggel riadót fújt Sebastian. Kiderült, hogy a "Pliny, the Younger" sört (amiről már egyszer írtam) meghozták az Alehouse-ba. Aki nem olvasta: ezt évente csak egyszer készítik, és nagyon hamar elfogy. Maximum 1 pintet lehet rendelni, per fő, per nap. Mondjuk ez azért is praktikus, mert 10.5%-os. Nagyon finom, van benne egy rakás komló, de egyben édes is. Hétfő lévén csak egy fél pintet rendeltem, de az is elég volt.
Végre összeálltak a programjaim. Pont mikor bejött Crig már tudtam is neki mutatni eredményeket. Eléggé örült. Meg én is, mert végre megy valami.
Jimmel megbeszéltük a tegnapi focimeccset. Szerintem boldog volt, hogy egy újabb embert talált, akivel tudott fociról beszélgetni (mindig Nils-szel, Tina főnökével szokott, délutánonként, narancsevés közben -- ez egy rituálé nála).
Este volt a tv-ben egy teljesen komoly műsor, ahol olyan arccal és hangsúllyal beszéltek az előző napi reklámokról, mintha egy politikai elemző magyarázná a választasi helyzetet. Nekem ez a kedvencem (persze kár, hogy kóla, de azért szép):
Dinnyenapló
Már kiskoromban is imádtam a dinnyét. Most, hogy nagy vagyok (és doktor) eljöttem a Nagy Dinnyekutató Laboratóriumba a napfényes Kaliforniába. A baj csak az, hogy ez az Óperenciás tengeren, sőt, még az Üveghegyen is túl van, és mindenki, aki fontos nekem, otthon maradt... Nekik írom ezt a naplót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése