Közepes nap

Továbbra is csodálatos az idő, már a kabátomból is kivettem a bélést. A mai intézeti levél arra a papírtakarékossági ötletre hívta fel a figyelmet, hogy micsoda jó móka az előző évi Valentin napi képeslapokat újra felhasználni, mégpedig úgy, hogy az ember a hátukra ragaszt egy fehér papírt. Sőt, akár csak elég lenne a nevet átírni, nem? Szerintem meg azzal lehetne takarékoskodni, ha azt ez embert, aki azért kapja a fizetését, hogy ilyen üzeneteket írjon, elbocsátanák, és akkor nem használna minden nap egy csomó benzint, hogy bejárjon dolgozni. Na nem rosszindulatú akarok lenni, csak azért a baromságnak is van határa.
Ma kicsit feszült volt a hangulat, Craig nem valami egyértelmű, végülis most úgy tűnik, hogy mégsem megyünk a szinkrotronba Ravival. Na mindegy, van a benti laborokban is tennivaló. Ma csináltam elegyet, holnap meg Len megmutat egy új mérést, amit én fogok csinálni. Az a baj, hogy nagyjából 10 hónap alatt készült el a mérőcellánk (azaz mostanra), emiatt pedig eléggé szűkölködünk eredményekben. Én is ideges vagyok emiatt, meg nyilván a többiek is, csak szerintem egy kicsit több kommunikációval konstruktívabban is lehetne kezelni az ügyet. Na mindegy.
Este vettem még edényt a növényeknek, Jens-nek adományoztam három eperpalántát, utána meg futottam egy fél órát. És a tegnapi képeket is feltettem.