Point Reyes

Hát, úgy látszik hogy folytatom azt a hagyományt, hogy hétvégén mindig valami jó helyre megyek! Vasárnap, miután megebédeltünk egy ázsiai büfében, Point Reyes felé vettük az utat. Az első szuper dolog az volt, hogy az út mentén láttunk egy baglyot(!!!), amelyik csak ott ült egy kövön, és nézett, illetve aludt. Egyáltalán nem zavarta, hogy ott mentek el mellette az autók, és hogy kb. 1 méterről lefényképeztük. Hihetetlen, nem?
Utána egy kisebb sétát követően kiértünk egy tengerpartra, ami olyan igazi -- legalábbis számomra -- angol tengerpart volt. Fújt a szél és köd volt, és csak pár gyerek szaladgált a homokban. Nem fürödtünk, pedig a víz nem is volt olyan hideg. Kagylók nem voltak, csak egy furcsa, hosszú moszatféle, amivel a hajósi karikásostorozást próbáltam imitálni, nagyon vicces volt. Utána felmásztunk egy kis sziklára, nézelődtünk.
Egy jó kis vezetés után eljutottunk Point Reyes-be, ahol van egy világítótorony is. Nagyon szép volt. Ez Kalifornia legszelesebb vidéke, olyan volt, mintha késő ősz lenne, még az illatok is inkább erdőre emlékeztettek, mint tengerpartra. Nagyon érdekes, lehetett látni, ahogy a ködöt fújja a szél, egy kisebb erdőszakasz meg teljesen olyan, mintha valami tündérmeséből került volna oda. Az utacska végén volt a világítótorony, ahova nem tudtunk bemenni, mert már bezárt. Télen egyébként erről a helyről lehet a vonuló bálnákat látni.
A hidegtől és a széltől nagyon megéheztünk. Bolinasban, a hippivárosban ettem életem eddig legjobb burgerét, ami egyébként a környéken lévő tehenekből készült. A városka kb 10-20 házból áll, és mindenféle furcsa szerzetek szeretnek itt lenni, de mi inkább csak félhippiket láttunk.
Hazafelé a part mentén vezetett az út. Telihold volt, közepesen sok felhővel, hihetetlen ezüsthíddal. És még a Golden Gate hídon is átmentünk éjszaka! Képek itt.