Dinnyenapló
Már kiskoromban is imádtam a dinnyét. Most, hogy nagy vagyok (és doktor) eljöttem a Nagy Dinnyekutató Laboratóriumba a napfényes Kaliforniába. A baj csak az, hogy ez az Óperenciás tengeren, sőt, még az Üveghegyen is túl van, és mindenki, aki fontos nekem, otthon maradt... Nekik írom ezt a naplót.
2007. július 31., kedd
Mark
Ma délben Mark (az a srác, akivel az első hónapban egy szobában voltam) búcsúebéde volt egy kínai étteremben. Óriási volt az adag, én meg gyakorlatoiag semmit sem ettem, valahogy nem volt étvágyam. De legalább megvan a holnapi ebéd is. Mindenfélét csináltam bent, leginkább számokat másoltam egyik file-ból a másikba, nem valami megterhelő elvileg, csak figyelni kell, hogy mikor mit hova persze, és gőzöm sincs, hogy hogyan fogom leellenőrizni, hogy hányszor szúrtam el. Este Alehouse volt, végre ismét többen vagyunk, nem csak mindig ugyanaz a három ember.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése