Belleville randevú

Jens kicsit biciklibuzi, és el akart menni újra nagyjából a múltkori biciklizés útvonalára, de most versenybringával. Nekem meg nem kell az ilyet kétszer mondani, úgyhogy elmentünk (ő kölcsönbe kapott én meg béreltem). Még sose ültem ilyen biciklin, nagyon kíváncsi voltam. Hát, megérte! A bringa tényleg kb. 7-8 kg, és érzi ember, hogy egy nagyon precíz gépezeten ül, mintha valami óramű ketyegne alatta, ami minden kis rezdülést követ. Persze ennek az a hátránya, hogy sokkal finomabban kell kormányozni, és sokkal jobban is kell figyelni. A bringa nagyon gyors, sík terepen megerőltetés nélkül ment a 16 mérföldes sebesség (26 km/h), kicsit jobban meghajtva a 20 (32 km/h), a maximális sebességem pedig 33 mérföld volt (53 km/h!!!), ez persze hegyről lefelé. Ezeket onnan tudom, hogy volt a biciklin sebességmérő. Tényleg figyelni kell közben, kb. mintha autót vezetne az ember. Szerencsére nem nagyon könnyű elbambulni, pont a bicikli finomsága miatt, na meg amiatt sem, hogy nem éppen természetes pozícióban kell rajta ülni.
A túra jelentős részén a Golden Gate északi végétől nyugatra lévő úton mentünk, a Golden Gate Recreation Parkban. Jó sok emelkedő volt, de megérte, egyrészt a kilátás miatt, másrészt meg az emelkedőt követő lejtők miatt. Útbaejtettünk egy világítótornyot is, ami 1855 óta működik, és egy fahídon kell megközelíteni. Ma is világít, de persze nem olajlámpával. Azt a nagy bölcsességet is megtudtuk, hogy súlyt hordozó sodronyt nem szabad lefesteni, mert nem látni, ha a festék alatt elrozsdásodik.
Jóval 4 óra után értünk Sausalitoba, hulla éhesen. Olyan 5 óra 30-kor, a szendvicset eszegetve kaptunk észbe, hogy el kéne érni a Tiburonból 6:20-kor induló kompot. A távolság 8 mérföld, de vannak emelkedők is. Viszont elvileg gyorsak vagyuk. Nem filóztunk sokat, hanem felpattantunk a biciklire és repesztettünk, ahogy csak tudtunk. Pontosan 6:20-ra értünk oda, és szerencsére még bőven volt idő beszállni a hajóba. Mázli, mert különben vissza kellett volna menni a hídon keresztül, ami kicsit unalmas is lett volna, meg fáradtak is voltunk. A teljes túra kb. 30 mérföldes, azaz 50 km-es volt.
San Franciscoban visszavittük a biciklimet a kölcsönzőbe, utána meg villamosra szálltam, de csak a másodikra fértem fel, olyan sokan voltak. Viszont az emberek hihetetlen nyugodtak voltak, otthon már biztos lett volna egy-két önjelölt idegeskedő, kiabáló ember. Vagy nem? Majd meglátjuk, egy hét és otthon vagyok. Addig is pár kép rólam.