Mark

Ma délben Mark (az a srác, akivel az első hónapban egy szobában voltam) búcsúebéde volt egy kínai étteremben. Óriási volt az adag, én meg gyakorlatoiag semmit sem ettem, valahogy nem volt étvágyam. De legalább megvan a holnapi ebéd is. Mindenfélét csináltam bent, leginkább számokat másoltam egyik file-ból a másikba, nem valami megterhelő elvileg, csak figyelni kell, hogy mikor mit hova persze, és gőzöm sincs, hogy hogyan fogom leellenőrizni, hogy hányszor szúrtam el. Este Alehouse volt, végre ismét többen vagyunk, nem csak mindig ugyanaz a három ember.

Megbuktaaaaam!?!?!?!?!

Na, nem fogjátok elhinni, de megbuktam ezen az idióta forgalmin. Én sem akartam elhinni egyébként. Persze kiakadtam, de hát mi lehet tenni, 2 hét múlva újra megyek. Hogy mi történt? Mondta a fickó (2. perc), hogy váltsak sávot. Pont ekkor a mögöttem lévő autó is úgy döntött, hogy sávot vált. És mit tesz ilyenkor a budepesti forgalomhoz szokott vezető? Kicsit gyorsít, és sávot vált. Na, ezt nem kellett volna, állítólag a mögöttem lévő autónak le kellett miattam lassítania (jézusom, otthon hányszor le kell lassítania az embernek a városban, különben nem is lehetne közlekedni, vagy nem?), és ez kritikus hiba. Hát ez van. Majd legközelebb úgy vezetek, hogy ha jön egy másik autó, akkor leparkolok, és megvárom, amíg elmegy. Na jó, ez lehet, hogy kicsit túlzás, de én meg mérges vagyok!
Egyébként eléggé stresszelt a dolog, egész nap hulla voltam, és a vizsga miatt rendes kaját sem volt időm csinálni reggel. Bent Tina főnökének a gépére kellett mindenféle programokat feltennem meg segíteni neki. Kicsit bénáztam, ez nem az én napom.

Point Reyes

Hát, úgy látszik hogy folytatom azt a hagyományt, hogy hétvégén mindig valami jó helyre megyek! Vasárnap, miután megebédeltünk egy ázsiai büfében, Point Reyes felé vettük az utat. Az első szuper dolog az volt, hogy az út mentén láttunk egy baglyot(!!!), amelyik csak ott ült egy kövön, és nézett, illetve aludt. Egyáltalán nem zavarta, hogy ott mentek el mellette az autók, és hogy kb. 1 méterről lefényképeztük. Hihetetlen, nem?
Utána egy kisebb sétát követően kiértünk egy tengerpartra, ami olyan igazi -- legalábbis számomra -- angol tengerpart volt. Fújt a szél és köd volt, és csak pár gyerek szaladgált a homokban. Nem fürödtünk, pedig a víz nem is volt olyan hideg. Kagylók nem voltak, csak egy furcsa, hosszú moszatféle, amivel a hajósi karikásostorozást próbáltam imitálni, nagyon vicces volt. Utána felmásztunk egy kis sziklára, nézelődtünk.
Egy jó kis vezetés után eljutottunk Point Reyes-be, ahol van egy világítótorony is. Nagyon szép volt. Ez Kalifornia legszelesebb vidéke, olyan volt, mintha késő ősz lenne, még az illatok is inkább erdőre emlékeztettek, mint tengerpartra. Nagyon érdekes, lehetett látni, ahogy a ködöt fújja a szél, egy kisebb erdőszakasz meg teljesen olyan, mintha valami tündérmeséből került volna oda. Az utacska végén volt a világítótorony, ahova nem tudtunk bemenni, mert már bezárt. Télen egyébként erről a helyről lehet a vonuló bálnákat látni.
A hidegtől és a széltől nagyon megéheztünk. Bolinasban, a hippivárosban ettem életem eddig legjobb burgerét, ami egyébként a környéken lévő tehenekből készült. A városka kb 10-20 házból áll, és mindenféle furcsa szerzetek szeretnek itt lenni, de mi inkább csak félhippiket láttunk.
Hazafelé a part mentén vezetett az út. Telihold volt, közepesen sok felhővel, hihetetlen ezüsthíddal. És még a Golden Gate hídon is átmentünk éjszaka! Képek itt.

Lake del Valle

Reggel elmentünk a bicikliszervízbe. Kaptam új gumikat. Eredetileg csak az egyikre kellett volna, de mindkettőre tettek, ezért többet is fizettem... De végülis jól jött ki a dolog, mert Jens mondta, hogy kárpótlásul, hogy több munkát csináltak, mint kellett volna, állítsanak be rajta valamit ingyen. Én valahogy annyira rossz vagyok az ilyenekben, mármint a reklamációban, eleve eszembe sem jutott volna, meg ha igen, akkor sem biztos, hogy mertem volna. Lehet, hogy ez kelet-európai dolog, de az is lehet, hogy csak én vagyok nyuszi.
Utána lemostuk a biciklit, beolajoztuk amit be kellett, és elindultunk a del Valle tóhoz. Nincs annyira messze, 6 mérföld, viszont át kell menni hozzá egy jó nagy dombon. A biciklimnek csak 12 sebessége van, és eléggé meredek volt az út, de azért sikerült. A tóhoz persze lefelé is kellett menni még, ami jó volt, és megérte, mert nagyon szép. Itt egyébként ugyanaz volt, mint a másik tónál: az emberek 99%-a mexikói, az 1% mi voltunk és a parti őr. A tóból el volt kerítve egy kis rész fürdésre, a többi részen vitorláztak meg motorcsónakoztak az emberek. Napoztunk, pihentünk, aztán hazatekertünk.
Este elmentünk megnézni a Harry Pottert. Dublinban van IMAX, azaz óriási vásznas mozi, itt is vetítették, úgyhogy ezt választottuk (csak egy kicsit drágább, mint a sima). A film utolsó 20 percét valami különleges technikával 3D-re csinálták (azért különleges, mert magát a filmet nem két kamerával vették fel, ahogy a szokásos 3D film készülne, ezt valamilyen digitális utómunkálattal tették 3D-vé, de el nem tudom képzelni, hogy hogyan). Nappal megsültünk, éjjel viszont be kellett kapcsolni a fűtést a kocsiban, olyan hideg volt!

Péntek

Tagnap jó sokat dolgoztam, kezdek kicsit pánikolni a szeptemberi konferencia miatt (Leedsben lesz, Pilling nyugdíjbavonulásának alkalmából). Az idő nagyon kellemes, hallom, hogy otthon még mindig elég meleg van. Itt napközben 30, éjszaka 15. Munka után elmentem futni, utána meg bezuhantam az ágyba.

Csütörtök

Ma is korán keltem. Ja, lehet, hogy nem írtam, de elhatároztam, hogy sokkal korábban fogok kelni (hatkor). Eddig sikerült. Ma autóval mentem, hogy el tudjam hozni a biciklit. Sokat dolgoztam egyébként, de ez nem annyira izgi. A biciklire azt mondták, hogy nagyon jó állapotban van, gyakorlatilag csak új gumikat kell rá tenni, szombatra lesz készen. Este elmentünk az Ale Housba sörözni (nem leszek alkoholista, ha valaki aggódna, otthon is kb. ilyen gyakran szoktam inni, csak arról nem írtam blogot). Jó volt viszontlátni az itteni embereket, és vannak újak is, ami jó, mert már teljesen kezdett bebetonoződni a társaság. Van egy Ed nevű angol srác és egy örmény fickó is, de az ő nevét nem tudom.

Újabb bringa!

Ma munka után felavattam az új futócipőmet. Nagyon jó! Örülök, hogy nem vettem meg a drágábbat, mert ez is százszor jobb, mint a régi. Nem is írtam, hogy milyen bölcs volt a boltos. Azt mondta, hogy az ember egyik lába mindig nagyobb, mint a másik...
Ma kifejezetten hűvös volt az idő. Viszont sokkal jobban voltam, szerintem holnapra teljesen rendben leszek. A nagy hír pedig az, hogy lesz egy versenybiciklim! Kiderült, hogy van egy bringa elfekvőben a laborban, csak eddig nem tudtam róla, illetve azt hittem, hogy valami vacak, darabokban. De ma megnéztem, és egy nagyon jó kis bicikli, csak rendbe kell hozni. Olyan 10 éves modell lehet, de még így is szuper. Valószínűleg új gumik kellenek rá, meg biztos be kell majd rajta állítani ezt-azt, de nem hiszem, hogy lenne bármi nagy baja. Holnap autóval megyek és elviszem a bringás boltba. Szóval ha minden jól megy, akkor két biciklim lesz hamarosan.

Jetlag továbbra is

Reggel elmentem a DMV-be megcsinálni a forgalmi vizsgát, de ezek a hülyék valamit elkevertek, és nem voltam rajta a listán. A sztori hosszú, de biztosan ők voltak a hibásak, a telefonban azt mondta a csaj nekem 1 hónapja, hogy minden rendben. Na mindegy, eléggé mérges voltam, mehetek jövő héten újra...
Ma jobban szenvedtem, mint tegnap, nagyon fáradt voltam egész nap. Ezért nem is írok most nagyon többet, megyek lefeküdni. Talán csak annyit, hogy azért vásárolni voltam: a repülőn arra riadtam fel, hogy otthonhagytam a futócipőmet, úgyhogy ma vettem egyet. Holnap megpróbálok elmenni futni.

Back in the júeszendéj

Ott kezdeném, ami lemaradt még az elutazás előttről: Nahokoval bementünk San Franciscoba a Modern Művészetek Múzeumába (SFMOMA), ahol többek között megnéztünk egy Matisse kiállítást, illetve persze hogy volt magyar is: Martin Munkacsi fotói, akiről nem hallottam előtte, de nagyon tetszettek a képei (nemrég a Mai Manóban voltak a képei kiállítva, mint később megtudtam). Utána elmentünk a japán negyedbe, ahol Nahoko nagy segítség volt, főleg a helyi közértben -- nélküle elég nehezen tudtam volna beazonosítani az ételeket. Egyébként mindez 2007. 07. 07. volt, ami eleve jópofa dátum, de ráadásul július hetedike valami japán ünnep is, amikor a bambuszra aggatott papírdarabkákra lehet felírni a kívánságokat. Nahoko csinált képeket is.
Utána otthon voltam két hétig, erről nem írok, csak annyit, hogy nagyon jó volt otthon lenni és találkozni, beszélgetni, és itt kérek elnézést azoktól, akikkel ez most nem jött össze -- legközelebb karácsonykor leszek otthon. Kicsit zsúfolt volt a program, a nagy meleg az utolsó napokban pedig teljesen lebénított (gondolom nem csak engem). Itt, Kaliforniában végig 30 fok alatti volt a hőmérséklet.
Az utazás egész jó volt, csak a Frankfurt-San Francisco járatot eltolták 2.5 órával, mert Frankfurtba menet valaki beütötte a fejét és le kellett szállnia Chicagoban. Elég későn, este 9-re értem ide. Ablak mellett ültem, és le tudtam fotózni a Golden Gate hidat felülről. Grönlandot már megint nem láttam, mert ismét a gép bal oldalán ültem (egyébként olyan fura, hogy az ember meg tudja ezt mondani, mintha Grönland valami kis bolt lenne az út jobb oldalán). Frankfurtba menet pedig fantasztikus felhők között mentünk. Kár, hogy ezt nehéz lefényképzeni.
A mai nap egy nagy szenvedés volt, hullámokban tört rám a kialvatlanság miatti enyhe rosszullét, de szerencsére a munkahelyen nem lehet aludni, így most este 11 van és még mindig nem alszom. Lehet, hogy holnapra már vissza is rázódom az itteni időszámításba. Ez elég jó lenne egyébként, mert reggel megyek a forgalmi vizsgára, és jó lenne, ha magamnál lennék (bár igazából nem izgulok). Ma azért dolgoztam rendesen, csak kicsit le voltam lassulva.

Generálpauza

G.P.

Uccsó nap

Ma alig volt bent valaki, de legalább nyugodtan tudtam dolgozni. Sokáig maradtam, azért is, hogy ne a nagy melegben kelljen hazajönnöm, bár ma annyira nem is volt meleg. Jim ma ismét felidézte az 1982-es Combustion Symposiumot, ami Budapesten, a Műszaki Egyetemen volt. Még az abstractkötetet is megmutatta. Zeldovich nem mehetett el a konferenciára, de ott volt Lewis és Szemjonov. A harmadik védnök A. Szent-Györgyi volt, de nem vagyok benne biztos, hogy ez Szent-Györgyi Albert-e. Mindenesetre olyanokat mesélt, hogy tele volt a konferencia oroszokkal, és hogy őt megkörnyékezte az egyik, akiről utólag kiderült (a dinnyéseken keresztül), hogy orosz kém, vagy legalábbis beszervezték.
Este átvittem a növényemet Ravinak, hogy locsolja, amíg nem vagyok itt, most pedig elkezdek pakolni.
Ígértem egyszer, hogy mutatok statisztikát. Hát akkor itt az ideje. Az utóbbi hónapban 924-szer nyitottátok meg az blogomat, és összesen 1874 oldalt néztetek meg. Azaz átlagosan mindenki egyszer visszalapozott. Az átlagidő 1 perc 58 másodperc, ami jó, mert gondolom sokan csak odakattintottak, hogy van-e már valami, illetve azért a legtöbb bejegyzés elolvasásához nem kell 2 perc. A majdnem legtöbb időt a június 10-i, Biztosítási gondolatok c. bejegyzéssel töltöttétek (átlag 4 perc 38 másodperc), ami nem csoda, mert ez egy hosszú poszt. 4:48-al viszont az első áramszünetes oldal nyert, ezt már kevésbé értem. 177 abszolút egyedi látogatóm volt, azaz 177 különböző gépen nyitottátok meg az oldalt. De a nagymamám pl. kinyomtatva olvassa a blogot, szóval plusz 1! :-) Majdnem egyharmada a felhasználóknak Firefoxot használ böngészésre! 4% Operát, 1% Mozzillát, páran Safarit, a többi IE. 850 látogatás Európából jött, a többi az USA-ból, amiben persze én is benne vagyok. Az USA térképen Raleigh (NC) és Illinois állam tűnik fel California mellett. Európában vannak látogatók Svédországból is, de ez lehet, hogy csak a szerver. Viszont az angliai látogatást sejtem, hogy ki lehet. :-) Szinte hihetetlen, de a 177 felhasználó nagyon hűséges, a legtöbben (18.51%) 26-50-szer nézték az oldalt, azaz feltehetően majd' minden nap, és az emberek fele legalább 9-szer ellátogatott az oldalamra az utóbbi egy hónapban. Köszönöm!

Mászás minden téren

Ma korán akartam kelni, és ebben nagy "segítségemre" volt, hogy arra ébredtem, hogy egy pók mászik a combomon. Kipattantam az ágyból. A bűnös pedig meglakolt...
Napközben 40 fok volt, de ebből nem sokat észleltem, mert bent megy a légkondi. Próbálok valami olyan fázisba eljutni a dolgokkal holnapra, hogy otthonról kis noszogatással is azért tudjam folytatni a számolásokat, mert nem akarok kihagyni 2 hetet, főleg, hogy egy csomó számolás kb. 10 napig fut.
Nemrég vettem észre, hogy Craignek van egy tetoválás a vállán, de nem tudtam kideríteni, hogy mit ábrázol, csak a szélét láttam. Kíváncsi lennék rá nagyon, hogy milyen volt 20 évesen. :-)
Este Jessicaval ismét elmentünk mászni. Hihetetlen, de sokkal jobbak voltunk, mint a múltkor, simán megcsináltuk azt a falat, amin a múlt héten szenvedtünk, és most már elkezdtünk arra is figyelni, hogy egy adott színű utat csináljunk végig.
Ha pedig a tegnapi buliról szerenétek képeket nézni, megtehetitek Nahoko albumában, illetve Caroline búcsúbulijáról is vannak képei.

Július 4.

Ma van július negyedike, azaz a Függetlenség Napja. 1776-ban ezen a napon írták alá a Thomas Jefferson által szerkesztett Függetlenségi Nyilatkozatot, miszerint Amerika nem tartozik többé az angol korona fennhatósága alá. 13 államra vonatkozott a szerződés, és eredetileg csak a függetlenségükről volt szó, a szövetségükre csak később került sor. Thomas Jefferson lett egyébként Amerika 3. elnöke.
Sokáig aludtam, és olvastam, pihentem egész délelőtt. Utána beugrottam a Safeway-be gyümölcsért, és valami nagyon furcsa volt, de beletelt egy kis időbe, mire rájöttem. Általában nagyon kommersz zene megy a bevásárlóközpontokban, da ma mintha más lett volna stílus. Hihetetlen, de tisztára nemzeties zenéket nyomtak, aztán a kocsiban is bekapcsoltam a rádiót, és ott is olyanok mentek, hogy "arra gondolok, hogy hány férfi ontotta vérét a földért, és bevallom, szeretem ezt az országot, Isten áldja Amerikát" stb.
Este átmentünk Louise-hoz egy kis partira, utána pedig elsétáltunk a könyvtárhoz, onnan néztük a tüzijátékot. Egész szép volt.
Most lefekszem. Őrült meleg van, 39 fok volt napközben. Megpróbálok holnap kicsit korábban kelni és még a viszonylagos hűvösben dolgozni menni.

Majmok

Ma autóval mentem, és kicsit korábban eljöttem, mert Jenst vittem el Dublinba, hogy ki tudjon menni a reptérre (Mexikóba utazik). Bent a szokásos, munka, minden rendben. Még ma is kicsit fáradt voltam, de a hátam már javul, vettem Aloe Vera kivonatot tartalmazó zselét a leégésre.
Most olvastam az indexen, hogy a majmok 9 perc alatt jöttek rá egy kísérletben, hogy a cső alján lévő mogyorót ki tudják szedni, ha teleköpködik az ivóvizükkel, így a mogyoró felúszik a tetejére. Ez most sokkolt, mert én egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy nekem ez 9 perc alatt eszembe jutott volna, ez az ötlet szerintem zseniális. Miért tartjuk a majmokat ketrecben!?!?!?

Napszúrás

Ma kicsit ki voltam ütve, tegnap túl sok volt a nap szerintem. Mondjuk ismét nem kentem be magam, a vállam piros... Valahogy teljesen kiszívta a meleg, a szél, a nap és a bicikli az erőmet. Szerintem most pár napig kerülöm a világosságot és a meleget. Bár ez nem lesz egyszerű, csütörtökre 38 fokot jósolnak. Jaj. Most nézegetem a www.weatherunderground.com oldalt. Kaliforniában tegnap a legmelegebb Palm Springsben volt, 46 fok!!! A leghidegebb pedig Santee-ben, 1 fok.
Bent Jurijjal kicsit bénáztunk, de legalább jót is röhögtünk, kicsit összekuszálódtak a számok, de kibogoztuk. A laborban még mindig semmi, a műhelyesek rettentő lassúak!!!
Ravi vett egy autót, egy 2004-es Honda Civic LX-et, azaz ugyanolyat, mint az enyém, csak újabb. Jól néz ki, fekete, de szerintem az enyém tisztább annak ellenére, hogy 1998-as. Mondjuk ez talán nem is csoda, mert ebbe az autóba 3 év alatt tettek bele annyi kilométert, mint az enyémbe 9 alatt.
Este csináltam gombapaprikást, amit citromos articsókakrémmel és kenyérrel ettem.

Belleville randevú

Jens kicsit biciklibuzi, és el akart menni újra nagyjából a múltkori biciklizés útvonalára, de most versenybringával. Nekem meg nem kell az ilyet kétszer mondani, úgyhogy elmentünk (ő kölcsönbe kapott én meg béreltem). Még sose ültem ilyen biciklin, nagyon kíváncsi voltam. Hát, megérte! A bringa tényleg kb. 7-8 kg, és érzi ember, hogy egy nagyon precíz gépezeten ül, mintha valami óramű ketyegne alatta, ami minden kis rezdülést követ. Persze ennek az a hátránya, hogy sokkal finomabban kell kormányozni, és sokkal jobban is kell figyelni. A bringa nagyon gyors, sík terepen megerőltetés nélkül ment a 16 mérföldes sebesség (26 km/h), kicsit jobban meghajtva a 20 (32 km/h), a maximális sebességem pedig 33 mérföld volt (53 km/h!!!), ez persze hegyről lefelé. Ezeket onnan tudom, hogy volt a biciklin sebességmérő. Tényleg figyelni kell közben, kb. mintha autót vezetne az ember. Szerencsére nem nagyon könnyű elbambulni, pont a bicikli finomsága miatt, na meg amiatt sem, hogy nem éppen természetes pozícióban kell rajta ülni.
A túra jelentős részén a Golden Gate északi végétől nyugatra lévő úton mentünk, a Golden Gate Recreation Parkban. Jó sok emelkedő volt, de megérte, egyrészt a kilátás miatt, másrészt meg az emelkedőt követő lejtők miatt. Útbaejtettünk egy világítótornyot is, ami 1855 óta működik, és egy fahídon kell megközelíteni. Ma is világít, de persze nem olajlámpával. Azt a nagy bölcsességet is megtudtuk, hogy súlyt hordozó sodronyt nem szabad lefesteni, mert nem látni, ha a festék alatt elrozsdásodik.
Jóval 4 óra után értünk Sausalitoba, hulla éhesen. Olyan 5 óra 30-kor, a szendvicset eszegetve kaptunk észbe, hogy el kéne érni a Tiburonból 6:20-kor induló kompot. A távolság 8 mérföld, de vannak emelkedők is. Viszont elvileg gyorsak vagyuk. Nem filóztunk sokat, hanem felpattantunk a biciklire és repesztettünk, ahogy csak tudtunk. Pontosan 6:20-ra értünk oda, és szerencsére még bőven volt idő beszállni a hajóba. Mázli, mert különben vissza kellett volna menni a hídon keresztül, ami kicsit unalmas is lett volna, meg fáradtak is voltunk. A teljes túra kb. 30 mérföldes, azaz 50 km-es volt.
San Franciscoban visszavittük a biciklimet a kölcsönzőbe, utána meg villamosra szálltam, de csak a másodikra fértem fel, olyan sokan voltak. Viszont az emberek hihetetlen nyugodtak voltak, otthon már biztos lett volna egy-két önjelölt idegeskedő, kiabáló ember. Vagy nem? Majd meglátjuk, egy hét és otthon vagyok. Addig is pár kép rólam.

Pihenés

Ma délig aludtam, viszont szerencsére nem kaptam fejfájást a tegnapi sörtől. Kb. 4-ig olvastam, pihentem.
Délután elmentem vásárolni, vettem egy bőröndöt, mert amit hoztam abból az egyik tönkrement, a másik meg túl nagy. Egy szuper svájcit vettem, azzal hirdetik, hogy ugyanaz készíti, mint a svájcibicskát. Majd meglátjuk, hogy hogy bírja a gyűrődést, de tényleg elég jó minőségűnek tűnik.
Este ismét elmentünk bowlingozni Ethannel, Jenssel és Paullal. Még mindig béna vagyok, de javultam a múltkorihoz képest.