Felszereltem a faliórát meg a tükröket. A faliórába tettem még 2 elemet, így minden órában madárhangokat ad ki. A fakopáncsot sikerült beazonosítanom, így most szinkronban vannak a madarak képei a hangokkal. Egy éjszakát megpróbálok így, aztán lehet, hogy kikapcsolom ezt a fantasztikus opciót. :) *
Már van hi-fim is: az mp3-lejátszómat kombináltam a hangfallal egy kisasztalon a nappaliban. Egész jól szól és jól is néz ki. Már majdnem rend van. Összeraktam a kis könyvespolcomat, beletettem a könyveket, amiket hoztam. Hihetetlen, hogy mennyit tud ez dobni egy szobán.
Ma lazacot ebédeltem, de a főzést ehhez sem kellett azért túlzásba vinnem. A konyha kezd gusztusosan kinézni, úgyhogy hamarosan talán nagyobb dolgokat is tudok főzni.
Este még bejelentkeztem az egészségbiztosítóba, meg az összes ilyesmikkel kapcsolatos papírt kitöltöttem. Ja, és reggel pedig résztvettem a családi összejövetelünkön, persze a Skype segítségével. Most direkte velem beszélgettek az emberek, de lehet, hogy legközelebb majd csak bekapcsoljuk az elején a Skype-ot, aztán végig ott leszek, majdnem csak annyira lesz ez nehézkes, mintha mondjuk én egy tolókocsis rokon lennék, akihez oda kell menni, ha épp valaki beszélgetni szeretne vele. Jó dolog ez az internet (ha eddig ez valakinek nem lett volna egyértelmű :).
_________
* nem vártam meg a reggelt...
Dinnyenapló
Már kiskoromban is imádtam a dinnyét. Most, hogy nagy vagyok (és doktor) eljöttem a Nagy Dinnyekutató Laboratóriumba a napfényes Kaliforniába. A baj csak az, hogy ez az Óperenciás tengeren, sőt, még az Üveghegyen is túl van, és mindenki, aki fontos nekem, otthon maradt... Nekik írom ezt a naplót.
2 megjegyzés:
a Mamával beszéltük, hogy mennyire "fura", hogy a kicsiknek (aki nincs tisztában a családfánkkal: az unokatesóink gyerekei, 3 lurkó, 5-7 év között) mennyire nem volt nagy kunszt, hogy veled beszéltek "videofonon"... egyik sem kérdezte, hogy "mit keresel a dobozban" vagy, hogy "hogy a csudába látunk és hallunk téged, ha te nem is vagy itt", vagy mit tudom én... (nem hülyének akarom őket nézni, de azért lássátok be, van benne valami...) na mindegy, ez már csak ilyen.
meg vicces volt, hogy mindenki körbeállta a gépet, mint régen a rádiót/tv-t. tudom, kicsit nosztalgikusak az észrevételeim, de én mégis csak a 80-as években voltam kiskrambó... :-> comodore 64 rulez!
amúgy a fókák nagyon "állatok"! :-> remélem az új gépeddel majd többet kattinc, mert -lévén vizuális típus- kicsit hiányolom öket.
ja, és még valami! nem californiában vagy??? mi az hogy HIDEG VAN? kérem perelje be!
ölelöcséd t
A tolókocsisok tudnak tolókocsizni, nem kell odamenni hozzájuk. Inkább rá kellene tenni a számítógépet egy zsúrkocsira. Akkor lenne meg igazán a feeling. :)
És persze kellene a kamerára egy csomó szervó, ha nem is kaméleon, de legalább mozgatni lehessen...
Csókoltat mindenkit: R2D2
Megjegyzés küldése