Beszámoló

A síútról és a hétről.
Az út fantasztikusan sikerült. Nem is volt olyan fárasztó, mint ahogy gondoltam. Odaérkezéskor csak kipróbáltuk a léceket a Mariposa Grove-on (ahol az óriásfenyők vannak, de mondjuk odáig pont nem jutottunk el). Az első igazi napon, azaz vasárnap egész nap gyönyörűen sütött a nap. A több, mint 2.5 méteres hó ellenére pulóverben mentünk, mert a sífutástól még én sem fáztam. A legjobb az, amikor egy kicsit lejt a pálya, ilyenkor olyan, mintha egy városnéző villamoson ülne az ember, és onnan nézné az erdőt. Csak a legvégén volt valamennyire meredek, de ez inkább megerőltető volt, mint félelmetes. Mivel a lécnek nincsen igazi éle, nagyon erősen kell nyomni a havat.
A szállás szuper volt. A Half Dome-ot az ablakból láttuk. Nyáron már sokszor voltam a Glacier Pointon, ilyenkor ez az épület egy bolt. Volt fűtés, adtak enni, sőt bort is. A wc pottyantós persze. és mivel hideg van, nem nagyon bomlik le semmi. Igazából nem gusztustalannak nevezném az szagot, hanem marónak, mintha egy palack tömény ammóniába szippantana bele az ember (persze nem, mert attól el is ájulnék). Az egyetlen rossz az volt, hogy este 10-kor takarodó volt. Nem nagyon tudtam elaludni, meg szomjas is voltam eléggé, úgyhogy végül nem aludtam túl jól. Másnap sűrű hóesésben mentünk vissza, de szerencsére nem lett akkor sem nagyon hideg, és a szél sem fújt.
Az egyetlen sérülés, amit szereztem az az, hogy a jobb nagylábujjam vége teljesen érzéketlen lett, mostanra tért bele vissza az élet. Nem a hidegtől, hanem attól, hogy 4-5 órán keresztül ez a szegény kis ujj viseli a teljes testsúlyt, plusz még löködnie is kell előre. Itt van egy csomó kép. A Half Dome-ot nem lehet nem ezerszer lefotózni... Úgyhogy nem is tudtam válogatni igazából.
A hét többi része is mozgalmas volt, mostanra kicsit elegem is lett a sok futkosásból. Főleg, hogy jövő vasárnap megyek Coloradoba, Boulderbe, egy konferenciára. Eredetileg nem akartam menni, de Craig nem tudja megtartani az előadását, és engem kért meg, hogy ugorjak be helyette... Azért persze kibírom, mert ilyenre nem is nagyon lehet nemet mondani (mert hát ki más... főleg, hogy Haifeng felesége kb. azon a hétvégén fog szülni).
Szóval kedden voltam Berkeley-ben egy táncelőadáson a Zelletbach Hallban, de nem tetszett annyira. Modern tánc, gyönyörű és profi táncosok, de sokkal jobbakat is láttam már. Szerdán lánybuli volt, mostanában egyre gyakrabban érezzük szükségét egy kis trécselésnek... Jól sikerült, főleg, hogy 4 dollár volt egy martini... Csütörtökön Alehouse. Tegnap Jens meg be akart ülni valahova. A szokásos Thai helyre mentünk. A mostani kedvencem és nem olyan régi felfedezésem a Tom Yum Goong leves (ez most lehet, hogy champignon gomba, amit írtam, de mindegy). Olyasmi az alapjellege, mint egy húslevesnek, azaz eléggé híg, de édes savanyú, kicsit erős is, és garnélarák van benne. Nagyon jó!
Ma nem csináltam eddig semmit, de ez most nagyon jól jön. Tényleg el vagyok kicsit fáradva.
A "dolgozóban" minden szuper. Sikerült "kierőszakolnom" egy közös cikket Stanforddal például! Azért írom így, mert furcsa volt eleinte. Egy indiai srác keresett meg még egy tavalyi konferencia alapján. Folyton küldözgetett leveleket, adatokat kért, de ő meg nem mondott igazából semmit arról, hogy mi van. Aztán már a végén azzal jött, hogy fussunk össze és tanítsam meg neki a Gaussiant... Na, ezen azért kicsit kiakadtam. Megírtam neki, hogy én nem igazán így képzelnék el egy együttműködést, hanem úgy, hogy én számolok neki, és közösen írunk cikket. Mondjuk olyan, mintha egy tervezőt megkeresne valaki, hogy mutassa már meg neki, hogy hogyan kell az ArchiCAD-et használni... Szóval végül összejött a dolog, és a vicc az egészben az, hogy pont ez a reakció Jimet is érdekli, úgyhogy midenki boldog. De ez a srác azért fura. Annak ellenére, hogy tőlem akart tanulni, amikor így megfordultak a dolgok, akkor rettentő alaposan kikérdezte, hogy mit is fogok csinálni, teljesen nem bízik meg bennem. Nem jó hozzáállás kollaborációhoz, főleg (most nagyképű leszek), hogy ő egy doktorandusz, én meg már majdnemhogy témavezető. Kicsit el van tévedve, ráadásul a főnökeink puszipajtások, szóval nem értem. Mindegy.
Oliverrel továbbra is nagyon jól megvagyunk, nagyon örülök, hogy egy szobába kerültünk. A titkárnőnkre viszont haragszom, mert mostanában mindent elrontott, amit csak lehetett. Szerintem alapvetően lusta, de nagyon jól játssza...
Végül: beadtam a derekam, és ma rendeltem egy GPS-t. Sokáig ellenálltam, de mostanra beláttam, hogy én már sose fogok megtanulni jól tájékozódni, viszont folyton stresszelek emiatt. Nem szoktam eltévedni, de mindig ki kell nyomtatni az utat, vagy legtöbbször le kell rajzolnom, úgy megy, de másnapra már elfelejtem. Azt gondoltam, hogy a GPS-szel elzárom magamat a további fejlődéstől. Ez azt hiszem igaz, de legalább megmentem magam a sok idegeskedéstől. Elvileg jövő héten itt lesz! Olyat vettem, amiben Európa is benne van.
A jóga továbbra is jól megy, talán kicsit fejlődtem, de nem túl sokat. De nagyon szeretem, kivéve, hogy néha türelmetlen vagyok óra közben.