Tegnap megint voltam pucér nőt rajzolni. Most hosszú pózos nap volt, 5x20 percig ugyanazt a pózt lehetett rajzolni. Én inkább 4x rajzoltam le, mert semmi értelme a részleteken dolgoznom, ha az egész nem jó. Ez lett a legjobb, de ennek is túl hosszú a nyaka, meg valahogyan még nem tudom rendesen kezelni a pasztelt (soha nem is használtam előtte, így nem meglepő), és emiatt túlságosan elvesznek a részletek amint elkezdek árnyékolni. Egy meglepő dolog is történt az óra alatt: egyszercsak a rajzlap bal oldalán kellett valamit csinálnom, és mivel nagy a papír, átraktam a krétát a bal kezembe, és azzal folytattam. Teljesen ledöbbentem, mert csak pár másodperccel később esett le, hogy mit csinálok...
Délután elmentünk megvenni az ajándékokat annak a két embernek, akivel "jótékonykodunk". Utána elmentem jógára. Most másfél óra volt, jól megnyújtott. Volt közben egy kis halandzsa, hogy mire gondoljunk, de tulajdonképp ez is jó. Egyébként biztos történik valami jóga közben, mert farkaséhes voltam utána.
Ma reggel elmentünk bringázni, majdnem 2.5 órát. Most hulla vagyok, pedig már ettünk is.
Ja, tegnap láttunk a boltban egy Obama könyvet gyerekeknek. Rettenetes. Az jutott eszembe, hogy nekünk is volt az olvasókönyvünkben Leninrõl pár mese. Meg az, hogy ilyen se fordul elõ sok országban, pl. Ki venne Angela Merkeles mesekönyvet Németországban?
1 megjegyzés:
Ezzel a satírozás dologgal nincs teljesen igazad. Nézd csak meg, milyen jó a drapéria a csaj feneke alatt. A testtel sincs gond, csak a jobb ülőfele kicsit túlsüllyed a balhoz képest. Egyébként a satírozás olyan, mint a népmesében a sajtot osztó róka. Addig felezgeti, felezgeti, míg nem marad a másik félnek semmi. Vagy a pászka. Nem lehet abbahagyni. Szép lassan besötétül az egész figura. Végül pasztell: Anno domini 1955-60, amikor képzőművésznek gondoltam magam, csak a pasztell volt számomra elérhető nemceruza, nemvízfesték. Elég ócska kréták tömege, a végén az egészet le kellett fújni úgynevezett fixatívval, amitől elsötétedett a mű, én meg dührohamot kaptam, hogy akkor miért dolgoztam ennyit az árnyalatokon. De te sokkal jobban bánsz vele, mint én bármikor is. Csak csináld és majd biztos kell fiút is rajzolni. Az sokkal nehezebb. Legalább is nekem az volt.
Megjegyzés küldése