Piros paripa

Most jó sokat kihagytam, elnézést, ha egyre csalódottabban kerestétek fel az oldalam mostanában. Először is egy vallomás, leginkább Papának, mert előle titkolóztam, nehogy még a végén lebeszéljem. :) Tehát: vasárnap vettem egy biciklit!!! Nem akármilyet persze, hanem egy tűzpiros Bianchit. Talán az, hogy a bringa olasz, enyhít valamelyest a bűnön. :) Na meg az is, hogy szuperjó áron vettem, többek között azért is, mert tavalyi modell. Berkeley-ben találtuk, utolsó darab volt, pont az én méretem, nem lehetett otthagyni. Ma este el is vittük egy körre, átlag 22 km/h-val mentünk, elsőre talán nem is rossz. A váz alumínium, de mindkét villája szénszálas, kevlárral megerősítve. 20 sebességes, ún. kompakt elrendezésben, azaz elől három helyett csak 2 fogaskerék van. Emiatt a lánc sosincs igazán keresztben, így az összes sebesség használható és nem is lehet vele igazán félreváltani. Azért sem egyébként, mert szuper váltókészlet van rajta (105-ös, ha ez mond valakinek valamit). 9.5 kg a súlya.

Múlt héten elbúcsúztattuk Ewa-t, Washington államban kapott állást. És végre láttuk Eiza kislányát, rettentő cuki.

A rajzot nem élveztem annyira, kockaházakat kellett perspektívában rajzolni, kicsit untam, meg hideg is volt és sötét is.

Hétvégén a biciklivásárláson kívül voltunk egy perzsa étteremben Berkeley-ben. Amilyen egzotikusan hangzik, olyan csalódás is volt. Valahogy olyan száraz és semmilyen volt az egész. Este a német csoporttal néztünk meg egy filmet az egyik nő átalakított garázsában. Az a címe, hogy Vitus, és egy zongorazseni kisfiúról szól. A poén az, hogy főszereplő nem gyerekszínész, hanem egy zongorazseni kisfiú.
Nézzétek meg!

A kissrác egyébként félig román, félig kanadai, de Svájcban él, illetve most talán Angliában tanul.

Vasárnap délután Juciéknál voltam, Réka 5.  szülinapja alkalmából rendezett bulin. Volt minden jó, meg ezer kisgyerek. Este viszont Jens főzött, spárgát, főtt krumplit, sonkával tálalva.

Most már talán érthető, hogy miért nem írtam...

Ma egyébként megolvadt az üvegfalú reaktorunk. Állati boldog vagyok. De lagalább van időm az előadásomra készülni.