Oklahoma

Németen ismét volt egy kultúrális poén. A melléknevek ragozását gyakoroltuk, és hozzá járt a szokásos táblázat. Amiről mindenki azt magyarázza, hogy milyen könnyű, mert majdnem minden en-re végződik, ami meg nem, az logikus. Ezeket a nem en-re végződőket szokás bekarikázni. Szóval a tanár magyaráz, és közben mindig mondja, hogy Oklahoma. Oklahoma. Egy idő után felhúztam magam, hogy mi a fenét beszél már itt, a ragozást értem, de hogy jön ide Oklahoma! Megkérdeztem, mire a homlokára csapott és elkezdett nevetni. "Hát persze, te ezt nem értheted!", majd a hátunk mögötti USA térképre mutatott. Oklahoma pont olyan alakú ugyanis mint a bekarikázott terület a ragozási táblázatban. Olyan, mint egy húsbárd. Szóval Oklahoma amerikaiul egy geometriai alakzat neve, illetve húsbárd virágnyelven.

Bent a laborban szorgoskodom az utóbbi napokban. Johan hazament 3 hétre, úgyhogy én folytatom addig a kísérleteit. Kedden beállítottuk a lézereket meg a tükröket, gyönyörű jelünk volt. Tegnapra viszont minden eltűnt, szedhetjük szét a cuccot... Mert a tükröket nem lehet beállítani egy idő után, csak ha szétszedjük az egészet... Ezen kívül van egy misztikus zaj, szép szabályos, kb. 500 Hz-en, amitől nem tudunk megszabadulni és nem is tudjuk, hogy honnan jön. Nagyon trükkös.

Rajzon tegnap negatív tereket kellett rajzolni, mégpedig egy szék körül. A végén egy szék lesz belőle! Meglepő módon. (A támla kicsit túl rövid lett.)

Ez meg a házi volt erre az órára:

Érdekes, kezdem érteni, hogy mit jelent az, hogy azt kell lerajzolni, amit látok. Olyan, mintha eddig tök vak lettem volna rajzoláskor. 

Chopin

Jelentem, hogy vasárnap elállt az eső, így Nina-val futottunk is majdnem 8 km-t. És még beszélgetni is tudtunk közben. Este Dublinba mentem vele és Jens-szel egy Chopin koncertre, ahol az a zongorista játszott, aki a múltkor, amikor koncerten voltam (Daniel Glover). Ez egy olyan koncert volt, ami igazából egy zeneóra. Egy nagyon jó fej és vicces pasas tartott a luteránus templomban power pointos előadást Chopinről. Tulajdonképpen az életrajzát mondta el majdnem két órában, de mindenféle érdekességgel megtűzdelve. Hogy pl. székeket is képes volt dobálni, ha rossz volt a hangulata. Meg hogy nem szeretett fellépni és alig koncertezett, szemben Liszttel. Hogy sokat ette magát zeneszerzés közben. És hogy volt egy rakás szeretője-szerelme, többek között George Sand, aki persze egy nő. Az előadást pedig időnként "megszakította" a zongorista, aki eljátszott pár noktürn, etüdöt, balladát, egészen fantasztikusan egyébként, annak ellenére, hogy igazából ennek az egésznek nem volt koncerthangulata. Az előadás közben is ment a kivetítés: időnként megjelent egy mondat a darabbal kapcsolatban, arra vonatkozóan ahol éppen tartott. 

A "koncert" után volt egy kis evészet, mindenféle finomság. Beszélgettünk pár emberrel, többek között az előadást tartó fickó feleségével. Kiderült, hogy van egy kórusuk, keddenként van a próba, és lehet, hogy fogunk járni Nina-val. Tegnap elment rá (én nem, mert más dolgom volt), hogy megnézze, hogy milyen. 

A többit csak gyorsan: hétfőn nem volt semmi (ez gyorsan ment), tegnap pedig az új külföldiekkel mentünk el ebédelni. Én szerveztem, a végén még egy kis "beszédet" is tartottam, hogy örülök, hogy eljöttek -- teljesen magamtól. Kezdek nagyon amerikai lenni... 

Este Juciékhoz mentem, ahol Bődi úrral és Zsolttal is találkoztam -- azoknak, akik tudják, hogy ők kik (elárulom, hogy vegyészek). A kiscsajok nagyot nőttek, mióta utoljára láttam őket, főleg Bori. Éjfélig beszélgettünk -- mármint nem velük, hanem a fiúkkal. 

Megszívtam

Vicces ez a kis figura itt, nem? Már panaszkodik is, hogy nem futottam... Ma mennék, ha végre elállna az eső... 

Csütörtökön voltam rajzon, megint kezet rajzoltunk, de most hálóval, azaz egy átlátszó fóliára rajzolt négyzetháló segítségével. Nem voltam túlzottan koncentrált, meg valahogy nagyon rossz a fény abban a teremben, ahol vagyunk.

A péntek egy katasztrófa volt. Kijött egy cikk, amiben majdnem pont ugyanazt csinálták, amit én... Mindegy, azért még talán és is tudok cikket írni ebből, csak hát nem öröm az ilyen. 

Este megnéztük A felolvasó c. filmet, otthon március 5-től játsszák. Nekem nagyon tetszett, sokat lehet rajta utána gondolkodni. 

Tegnap halat csináltam ebédre, délután kicsit sportoltam, este meg Ewa búcsúbuliján voltunk. Ezeknek az amerikaiaknak vanna érdekes "hagyományaik". Lehet kapni színes papírbúl készült kisbárányt, aminek a hasa meg van töltve (egyébként rettenetes) cukorkákkal. Ezt felakasztják, bekötik a gyerekek szemét, és egy bottal mindegyik üthet egyet. Az nyer, akinél a csacsi, vagy bárány vagy akármi szétesik. Ilyenkor persze kihullik a sok cukorka is egyben.

Megcsináltam az adóbevallásomat. Az országnak alig tartozom, az állam meg nekem tartozik egy kicsivel, de ezt szerintem el fogom osztogatni jótékonyságra. Mert egyébként Kalifornia jelenleg úgysem térít vissza adót! Csak küld egy papírt, hogy tartozik, és amint lesz pénze, akkor utalja... Ez azért elég döbbenetes szerintem. Érteni értem, meg hát senkinek sem érdeke, hogy az állam tönkremenjen, mert akkor az iskolák, az utak, az alkalmazottak, mind-mind csak még rosszabb helyzetbe jutnak. Csak kérdés, hogy morálisan ennek milyen hatása van az adófizetőkre. Pl. ezek után milyen alapon bünteti meg az állam azt, akinek adóhátraléka van. És jövőre nem fog-e több ember azzal ügyeskedni, hogy minél kevesebb adót vonjanak le tőle évközben, hogy aztán az év végén ő tartozzon és ne neki. 

Ma

Ma nem mentem németre, mert rájöttem, hogy kicsit tényleg pihennem kéne, különben sose gyógyulok meg. Holnap rajz, aztán péntekre elígérkeztem moziba, szombaton megyünk SF-ba állásbörzére, de aztán meg 6-kor lesz Ewa búcsúbulija... Egyébként egész nap szép ábrákat gyártottam.

Süti

Nem vagyok jobban, ma egész nap tüsszögtem. Utálok tüsszenteni, udvariasan nem lehet, mert akkor felnyomódik az ember fejébe a sok baci, hangosan meg... De azért nem adok hozzá extra hangot, mint egyesek... :)

A süti szuperül sikerült, így leírom a receptet.

A sütőt melegítsétek 180 fokra és tegyetek be egy sütőlapra 1 pohár (2.5 dl) megpucolt diót 5 percre. A dió kiszárad, roppanósabb lesz. Keverjetek ki 10 dkg olvasztott vajat  egy pohár cukorral. Adjatok hozzá 1 egész tojást, verjétek 1 percig. Utána nagyon lassan adjatok hozzá 1 pohár langyos narancslevet (különben a vaj kicsapódik, bár nem lesz tőle semmi nagy baj szerintem, nekem kicsapódott). Adjatok hozzá 3 pohár lisztet, 1 csapott ek sütőport, 1/2 tk finomra reszelt szárított narancshéjat és 1/4 tk sót.  Vágjátok össze a diót kicsire, keverjétek bele a tésztába. Végül adjatok a tésztához tőzegáfonyát. Ha ez nincs, akkor valami savanyú gyümölcs, pl. ribizli jó. Csak ne áztassa el a tésztát nagyon. Tegyétek kivajazott tepsibe és 50-55 percig süssétek. A tészta elég sűrű, el kell simítani, magától inkább egy kupacban szeret lenni. Fogpiszkálóval lehet ellenőrizni, hogy belül is megsült-e. Hagyjátok kihűlni, mielőtt kiveszitek a tepsiből. 

Tegnap vettem rajztömböt meg rajztáblát. Már csak a házit kéne megcsinálni, azaz egy önarcképet. Tegnap inkább német leckét csináltam. Szerepelt benne a "geschwört den Geist der sechsziger Jahre" kifejezés. Nem rossz, nem?

Beteg vagyok, de magamra vethetek

Szombaton volt Valentin nap. Persze nem lettünk amerikaiak, úgyhogy csak módjával ünnepeltünk. Elbicikliztünk Pleasantonba, ahol egy spanyol étteremben ebédeltünk, majd vissza a biciklivel. Kiszámoltam: annak ellenére, hogy teleetünk magunkat, gyakorlatilag nulla kalóriás lett a kis kiruccanás (több, mint 30 km oda-vissza az út). Aztán elmentünk este a moziba egy kis limonádéra (Rózsaszín Párduc 2), nem is volt rossz. Viszon én meg teljesen hülye voltam, mert annak ellenére, hogy fáztam, nem vettem zoknit a lakásban, csak amikor már lilák lettek a körmeim. Ennek az az eredménye, hogy ma rettentő rosszul voltam egész nap, alig van valami erőm. Délutánra összeszedtem magam és elmentem Kaffeeklatsch-ra, reggel meg vásárolni, de ennyi. Na mindegy, majd elmúlik. 

Ebédre vicceset ettünk. Ún. spagetti tököt csináltam, amit ha az ember megpárol, akkor a bele szálasan jön ki belőle. Olyan, mintha spagetti lenne. Szóval ezt ettük paradicsomszósszal meg gombával. Nincs mellékíze, csak az állaga kicsit más, mint a tésztáé. Na jó, ez nem lesz a kedvenc kajám, de sokkal rosszabbra számítottam.

Most meg sütöttem egy cranberry sütit, ha finom, akkor leírom a receptet.

Egy kis rajzlecke

Ma nem mentem be, szabad péntek és olyan jó volt lustálkodni reggel. Aztán elmentem futni, eredmény a kis ablakban jobb oldalon. Nem is olyan rossz az időm, főleg, hogy már régóta nem voltam. Nagyon szép idő van, kicsit borult az ég de közben süt is a nap.

Tegnap volt az első rajzóra. Nagyon jó volt, pedig kicsit szkeptikus voltam. Persze amerikai módszer, kicsit tudományos alapon, de én csípem az ilyet. Az első feladatot mindenkinek ajánlom kipróbálni, nagyon tanulságos.

Nyomtassátok ki az alábbi rajzot egy A4-es lapra.

Vegyetek elő egy üres A4-es lapot és másoljátok le minél pontosabban a bal oldali arcot (balkezesek a jobb oldalit), persze nem alátéve a nyomtatottat, hanem mellé! És nem "csak úgy", hanem miközben rajzoltok, folyamatosan mondjátok magatokban, hogy "ez itt a homlok, ez itt a szemöldök, ez itt a szem, az orr" stb. Ha megvan, akkor menjetek végig a vonalom még 3-4-szer szép lassan, továbbra is folyamatosan megnevezve az aktuális testrészt. Utána tegyétek el a nyomtatott papírt, és rajzoljátok meg a jobb (ill. bal) oldali arcot, a saját rajzotok alapján. Nem mondom el, hogy mit kell érezni, kíváncsi vagyok, hogy ti is azt érzitek-e, amit én (és még sokan mások) éreztek. 

Az órán még le kellett másolni egy fejjel lefelé állított rajzot, aztán meg a kezünket, de anélkül, hogy a papírra néztünk volna. Az egyik amit rajzoltam nekem legalábbis tetszik, úgyhogy ide is teszem.

Az órán kb. 30-an voltunk, 3 kivételével mind nő. A 3 pasasból kettő mérnök, akik szeretnének egy kicsit mást is rajzolni az egyenes vonalakon kívül. A nők vagy nyugdíjasok vagy hamarosan azok lesznek, vagy csak felnőttek a gyerekeik, és kezdeni akarnak valamit a szabadidejükkel.

Egy kicsit komolyabb hír is lesz itt a végén: március végén megyek Argonne-ba interjúra... 

Lifted

A recepttel kapcsolatban: Ravi azt mondta, hogy a garam masala csak vörös húsokhoz megy. Csirkéhez örölt curry kell, halhoz fish (hal) masala. Azt hiszem, hogy mindenhez van egy masala-juk, a masala meg egyébkén fűszerkeveréket jelent. 

A másik, hogy az adag amit leírtam az 4 főre van. És a végeredmény erős lesz, leginkább a garam masala-tól, úgyhogy abból esetleg lehet elsőre csak 1 ek-al hozzáadni.

Hétfőn volt egy előadás, egész jó volt. A megemelt (?) lángokról beszélt egy dél-koreai professzor. Angolul lifted, szóval talán magyarul megemelt. Mindegy, annyi a lényeg, hogy ha van egy láng, pl. egy öngyújtó lángja, és elkezdjül növelni az elégetendő gáz sebességét, akkor egy adott sebességnél a láng elszakad a fúvókától, és további gázsebességnövelésre egyre feljebb emelkedik. Egy bizonyos sebesség (és távolság) után pedig kialszik. Ezzel elég sokféle dolgot lehet tanulmányozni, mert pl. a különböző gázok más sebességeknél szakadnak el. A legjobb az volt, hogy az előadónak volt egy megbuherált öngyújtója amit körbeadott, és azzal lehetett nézni a jelenséget (amit persze mindenki ismert ott, de akkor is jól néz ki). Ez egészen addig működött, amíg egy kő elméleti pasas le nem ejtette az öngyújtót, amiből erre kiesett a fúvóka!

Tegnap volt a Külföldiek Klubja megbeszélés. Ewa elmegy Washington államba, az új főnök Magnus lesz. Nekem is van egy kis tisztségem, én szervezem az új embereknek a "welcome lunch"-ot. 

Este meg németre mentem, ami egész jó volt, annak ellenére, hogy most tényleg sokan vagyunk. Érdekes volt, a tanárnő még arra is rábírt minket (15-84 éves korig), hogy énekeljünk (először egy kicsit idióta számot, utána meg egy Marlene Dietrich számot). A 84 éves nő írt házifeladatot, a 15 éves srácról meg kiderült, hogy trombitál, az egyik idősebb pasas meg házifeladatként egy tök részletes leírást adott a tangóharmónikák fajtáiról (a pasas kicsit őrült egyébként), szóval volt minden. Nem tudom, hogy mennyi németet tanulok az órákon, de mindenesetre jól szórakozom.

Főzzetek!

Akkor először is a recept.

Végy egy fej hagymát, vágd fel apróra és pirítsd üvegesre olajon. Ha ez már majdnem megvan, nyomj bele pár gerezd fokhagymát (nyomóval). Tegyél bele 1 ek őrölt gyömbért, 1 ek őrölt köménymagot és 2 ek garam masala fűszerkeveréket. Picit pirítsd a fűszereket, de persze ne égjen oda. Tegyél bele sűrített paradicsomot vagy friss, kockára vágott paradicsomot, körülbelül úgy, mint egy sűrűbb pörköltbe tennéd. Tedd bele a kockára vágott bárányhúst és tegyél bele annyi vizet, hogy legalábbis ne égjen le. De inkább annyit, hogy ellepje a húst. A végeredménynek sűrű pörköltszerűségnek kell lennie. Főzd legalább addig, amíg a hús megpuhul, kb. fél órát. A sót ne felejtsd ki, kóstold meg, hogy jó-e. Végy egy kis serpenyőt, forrósíts fel benne egy kis olajat. Zárd el a lángot, és szórj bele egy csapott ek köménymagot és 5-6 friss currylevelet. Várd meg, amíg kicsit kizizegik magukat a forró olajban, majd öntsd hozzá az egészet a rotyogó "pörkölthöz". Főzd még egy kicsit. Ha elkészült, tálaláskor szaggass a tetejére friss corianderleveleket (alias szilantró). Köretnek fehér rizs való hozzá és naan -- szerintem a sima a legjobb, mert a báránycurry elég erős.

Variációk: lehet más hússal is készíteni és vegetáriánus módra is, mindenféle zöldségekkel. A zöldségekhez garam masala helyett őrölt curry dukál és mustármag -- ez utóbbi szintén olajban kipattogtatva.

Itt meg egy video, már éhes is lettem tőle. Nagyon egyszerű -- ha az embernek megvannak hozzá a fűszerei persze.

Ha valakinek nagyon csorogna a nyála már, hát találtam nektek egy indiai boltot Pesten.

A tegnapi síelés egyébként nem volt valami jó, esett a hó és fájt az arcom tőle síelés közben. És a hó sem volt annyira szuper, mint amilyennek az ember gondolná egy hét havazás után.

Mostanában a csapból is a szárazság folyik, és ez nem is képzavar talán. Egyre kevesebb eső esik Kaliforniában, a madarak északabbra vándorolnak, a fű száraz, ilyenek. A másik téma a munkanélküliség, félelmetes számú embert bocsátanak el mostanság. Tudom, otthon is. Azt hiszem jelenleg 7 százalék a munkanélküliség...

Curry Pliny-val

Szuper. Itt még hajnali 6 sincsen, én meg síruhában írok egy gyors kis blogot. Mindjárt indulok, szerencsére nem én vezetek. Este jövök vissza.

A hétvége ismét a sport jegyében telik, mint már sokszor (és ez olyan jó), tegnap majdnem 4 órát bicikliztünk, körbe a Lake del Valle-t. Kicsit túl sok is volt. A tó rettenetesen ki van száradva (majd rakok ki képet). A biciklink meg belement a sárba, több centi vastag sárréteg lett a kerekeken pillanatok alatt, végül egy autómosóban tudtunk megszabadulni csak tőle rendesen. Úgy néztünk ki, mint két kismalac.

A nagy hőstettem, hogy végre leadtam a cikket szerdán, kis késéssel, viszont nagyon jól sikerült. Hurrá!

És tegnap kaptunk az Alehouse-ban sunyiban egy kis Pliny the Younger! Jó jóban lenni a csapossal -- hivatalosan még nincs csapolva, amíg el nem fogy egy másik IPA. A sör előtt indiait főztem, bárány curry, Ravi elmondása alapján, garam masala fűszerrel. Szuper jó lett (talán a paradicsomszósz volt csak túladagolva kicsit), majdnem mint az igazi. A nagy felfedezésem, hogy indiai kaját pont úgy kell készíteni, mint a pörköltet, csak más fűszereket kell bele tenni. Nagyon egyszerű, majd ide is írom a receptet. Persze a lényeg a fűszer...

Lábtörlők

Annyi dolgom van, hogy még arra sem jutott időm, hogy a saját blogomat olvassam! Pedig úgy tűnik, hogy nélkülem is egész vicces. :) Most legalább röhögök. Rajzok :) kifele, mert el fogok késni. Na jó, azért írok kicsit. 

Tegnap Tina rendezett magának szülinapi zsúrt, főzött egy rakás német kaját. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok embert vendégül lehet látni egy apartmanban -- ugyanakkora, mint az enyém. 

Tegnap kaptam egy új lábtörlőt az apartmanmestertől egy levél kíséretében, hogy a régi lábtörlőmet tegyem át valahova máshova (leszek szíves). Mert hogy a mellettem lévő lakás üres és próbálják kiadni, és most akkor egyenlábtörlőnk van. Micsoda hülyeség. Még jó, hogy nem a lábtörlők a hobbim, akkor fel lennék rendesen háborodva. Így csak röhögök.

Ma készen kell lennem a cikkel!

---

Ezt muszáj még idetoldanom: egyszerűen nem értettem, hogy ki az a Gregory (Frau Peck) és hogy jön ide. Most újra elolvastam, és leesett... Ahhh!

Idei első síelés

Mi is történ múlt szerda óta? A fogorvos megtisztította a fogaimat, szorgalmasan jártam a konditerembe és péntek délutánig bent güriztem az intézetben. Aztán kiakasztottam a szabadságra mentem táblát, és elmentünk síelni. Persze nem lettem kész a dolgaimmal, de muszáj volt kicsit mást csinálnom. Szombaton Kirkwoodban, vasárnap meg Heavenly-ben voltunk: Jens, én, Tina, Nina, Kim, két fizikus Santa Cruzból (John és Lorenzo, aki olasz), Johan, Sara és Frederik (egy német srác, 2 hónapig van itt). Kim, Tina és az én kivételemmel mindenki fizikus... Kicsit szűkösen voltunk a házban, de jobb volt, mint amire számítottunk. Volt egy jacuzzi is a teraszon, ami azért sokat dobott a dolgon... Első este rettenetesen aludtunk, meleg volt, aztán hideg, szomjasak voltunk, szerintem kicsit a magasság is betett (1900 m) és a jacuzzit is túlzásba vittük (az utóbbi kettő elég heves szívdobogást okozott). 

Kirkwood jó volt, csak a síbérlés miatt későn értünk oda, sokat kellett a többiekre várni, szóval nem volt egy túlzottan aktív nap. Másnap viszont négyesben (Jens, Frederik, Nina és én) voltunk Heavenly-ben. Nina elég kemény tempót diktált és fél tízkor már csúsztunk is, egészen négyig, amikor a liftek zárnak. 

A hó hármas alá, sok helyen kint voltak a sziklák, néha jeges is volt, de azért nagyon jól lehetett menni. Ezen a héten esni fog egy csomó hó, lehet, hogy hétvégén újra próbálkozunk. 

Beiratkoztam egy rajtanfolyamra, csütörtökönként lesz, és Ruth-tal fogok rá járni. Jövő héten kezdődik.