Így néz ki az öcsikém a kórházban -- jelentették a kémeim. Csak azt nem értem, hogy az mp3-lejátszót miért az orrába tette. :) Na jó, szegényke azért még nincs olyan jól. Mára már úgy tűnik, hogy beforrt a luk, ám a műtét továbbra is kérdéses. Újabb fordulat, hogy mégiscsak eltört a bordája, csak eddig nem mozdult el és ezért nem lehetett látni a röntgenen. Kerüljétek a farönköket...
Dinnyenapló
Már kiskoromban is imádtam a dinnyét. Most, hogy nagy vagyok (és doktor) eljöttem a Nagy Dinnyekutató Laboratóriumba a napfényes Kaliforniába. A baj csak az, hogy ez az Óperenciás tengeren, sőt, még az Üveghegyen is túl van, és mindenki, aki fontos nekem, otthon maradt... Nekik írom ezt a naplót.
2008. szeptember 7., vasárnap
Kórházi körkép
Így néz ki az öcsikém a kórházban -- jelentették a kémeim. Csak azt nem értem, hogy az mp3-lejátszót miért az orrába tette. :) Na jó, szegényke azért még nincs olyan jól. Mára már úgy tűnik, hogy beforrt a luk, ám a műtét továbbra is kérdéses. Újabb fordulat, hogy mégiscsak eltört a bordája, csak eddig nem mozdult el és ezért nem lehetett látni a röntgenen. Kerüljétek a farönköket...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Ha nem a törött borda szúrja ki az ember tüdejét, akkor mitől lyukad ki? Végül is ez nem sérv. Nagyon ügyes salto mortale lehetett ez a rönkös atrakció. Meg vagyok rönkönyödve.
Kedves Judit!
Régi lelkes olvasója vagyok a naplódnak, és most Tamás balesete indított arra, hogy én is írjak. Természetesen nemcsak neked, hanem elsősorban szüleidnek, akik bizonyára nagyon izgulnak veled együtt.
3 évvel ezelőtt Torremolinosban kiestem a túristabuszból, és eltörött 3 bordám. Az egyik átlyukasztotta a tüdőmet, és egy hétig voltam az intenzíven. Két alkalommal "lumbálták" a tüdőmet, amit úgy éltem meg, mintha éppen leszúrnának. Különben egy szuper jó betegágyam volt, gondolom fájdalomcsillapítókkal is elláttak, így nem éreztem magam különösebben rosszul. Annál rosszabb volt a férjemnek, aki halálra izgulta magát. Így lehettek most ti is, főleg Ancsa és István. A gyerek nyilván jó kezekben van, mindent megtsznek érte, a szülőknek csak az izgalom és az idegeskedés jut.
Egy hét intenív után két napig a "rendes" osztályon feküdtem, majd még egy hétig egy malagai szállodában lábadoztam. Utána egy zárójelentéssel engedélyt kaptam a hazarepülésre. A lábadozás a sok szép tengerparti sétával egészen kellemesen telt.
Remélem, Tamás is hamarosan ép tüdővel elhagyja a kórházat és mindenki folytathatja az életét normálisan. Ő pedig valószínüleg többet nem áll rá farönkre! Szurkolok értetek!
Szeretettel Pallos/Magyar Judit
Koszonom-koszonjuk jokivansagokat. Azota mar otthon labadozik Tamas.
Megjegyzés küldése