Csillagok

A szavazásnak vége, nyert az új design. Most nincs időm vele foglalkozni, de majd. Tegnap még blogot sem tudtam írni.
Régen sose értettem, hogy hogyan lehet felismerni a csillagképeket. Mióta itt vagyok rájöttem, hogy ez igencsak egyszerű akkor, ha nincs fényszennyezés és általában kevés a felhő.
Ma meg lett egy teóriám arra, hogy miért hasznos az iraki háború. Amerikában energiaügyileg két fontos dolog van: 1. energiabiztonság 2. globális felmelegedés. Vagyis mondjuk úgy, hogy ezt a kettőt hangoztatják. A szép a dologban az, hogy ha megoldják a másodikat, akkor az első is megoldódik. Fordítva nem igaz, mert lehetne még több energiát nyerni az amerikai kőszénből is, de ez tényleg elég katasztrófális lenne a környezetre nézve. Az "elméletem" az, hogy ha nem lenne háború, vagy inkább mondjuk úgy, hogy ha nem utálná Amerikát gyakorlatilag az összes, kőolajjal rendelkező ország, akkor még jó sokáig tennének a globális felmelegedésre. Most valahogy el tudom képzelni, hogy 200 év múlva ezt így fogják magyarázni, hogy a történelem erői hogyan mentették meg a Földet a felmelegedéstől.
A programom már majdnem kész, már csak valamit le kell ellenőriznem. Meg elhoztam a sílécemet, ilyenek. Este meg posztert készítünk Jens-szel Paulnak, mert negyedikén utazik vissza. Holnaptól nem lesz blog hétfőig, mert most jön a síelés, megyünk Coloradoba. Majd lehet, hogy onnan is tudok jelentkezni, meglátjuk.

Olcsó húsnak...

Ma megírtam a programomat, már majdnem teljesen készen van. Délelőtt készült egy csoportfotó a laborban, de azt inkább nem teszem fel ide, mert hátha tilos. Egész jó lett.
Délben ebéd helyett kiugrottam egy szabóhoz felvarratni a farmaromat. Legközelebb majd megkérdezem a boltban, hogy mennyiért csinálják, mert így elég drága. A legtöbb esetben azt hiszem ingyenes, csak akkor nem jutott eszembe.
Este futottunk egy sort (én fél órát) a konditeremben. A végén kicsit felpörgettem a tempót, így sikerült is rosszul lennem a végére, de persze pár perc alatt elmúlt. Utána meg megettük a tegnap a tegnapi maradékot Jens-szel, krumpli, zöldborsó, csirke, rizs, mindez nyakonöntve egy kis indiai szósszal. Amit természetesen vettem. A csirkének meg az a specialitása, hogy 90 cent volt fél kiló, mert aznap járt le (nem fagyasztott, szóval igazából tök mindegy, ha az ember lefagyasztja azonnal). Az ugye 170 Ft...
Most meg még kicsit dolgozom...
A képen meg a kis snidlingjeim vannak. A paradicsomok is nőnek, sőt, a levendula is kicsírázott. Pár hét múlva ki is ültethetem őket.

Hidegvér

Hah, kezdek szenilis lenni, mindent kétszer írok, kétszer írok... Na sebaj.
Ma egész nap esett az eső. Elvittem a sílécemet éleztetni, rendet raktam, olvastam. Délután elmentünk egy egész hosszú autóútra Livermore-tól délre, ahol láttunk vadmacskát, őzeket, meg ezt a furcsa lényt. Ott ült az út közepén, próbált gondolom az aszfalton melegedni. De annyira le volt lassulva, hogy amikor picit megböködtem a cipőmmel, akkor sem mozdult. Hát, nem lehet valami jó hidegvérűnek lenni. Egyébként meg minden olyan zöld volt, mintha Angilában lett volna. A legjobban pedig az tetszett, ahogy az út sárga jelei harmonizálnak a zöld és szürke tájjal. Néha azt gondolom, hogy direkt ilyen sárgát használnak Amerikában az utakon, hogy szép legyen.

Farmer

Legutóbb azt írtam, hogy a "laborba tükröt cseréltem". Természetesen laborban. Szóval tudom én a nyelvtant, csak néha elgépelem a dolgokat. Viszont a die Erikát nem értem, meg kinek az anyukája. Mert Erika is írt anyukát, de arra rájöttem.
Ma vettem egy farmert. Szerintem már tizenéve nem volt farmerem. Meg egy cipőt, meg egy felsőt. Mert hát mit lehet csinálni ilyen esőben. Meg a tévében néztünk egy műsort, amiben festők festenek, a képet a kezdettől az elkészülésig lehet nézni, nagyon élvezetes. Meg is jött a kedvem egy kis festéshez.
Meg egyébként is jó kedvem van, mert Craig írt, hogy nagyon tetszik neki az ötletem, amit kitaláltam. Érdekességképp annyi, hogy éjszaka jutott eszembe, és elég jónak találtam, aztán megijedtem, hogy elfelejtem, ezért felkeltem és felírtam. Na ne valami egetrengető dologra gondoljatok, inkább valami kicsi, de idegesítő problémára, ami nélkül viszont nem tudunk semmit sem csinálni. Konkrétan arról van szó, hogy nem tudjuk, hogy hogyan hasonlítsuk össze a méréseinket a modellel. Ez elég ciki, mert ha nem tudjuk összehasonlítani, akkor semmit sem tudunk mondani, se a modellről, se a kísérletről. És azért nem tudjuk összaheasonlítani, mert a mérésünk által kapott görbéknek csak az alakja az, ami biztos, a konkrét értékek rettentő bizonytalanok. Mondjuk tudjuk, hogy valami adott idő alatt a felére csökken, de hogy mennyiről mennyire, azt nem.
Ez az egyik kedvenc videóm:

Kis Európa

Egyre szorosabb a szavazás. Még jó, hogy a végén én döntök. Haha. A régi fotót visszateszem, meg majd alakítom a dolgot, de most épp nincs időm.
Tegnap a laborban tükröt cseréltem, lézert állítottam. Közben meg próbálom kitalálni, hogy a jövőbeli koncentrációkat hogyan fogom tudni modellezni.
Este egy szuper Alehouse volt. Nagyon sokan voltunk, van 2 új francia fiú (Victor és, hmm, elfelejtettem), meg egy angol srác. Nina, az osztrák lány anyukája is ott volt, és egy óriási németajkú félasztal lett (ez képzavar?), ahol csak Nanda és én nem voltunk anyanyelviek. Persze nem tudtam, hogy mit mondjak Nina anyukájának, Sie vagy Du...
Ma tovább bogarásztam a modellt, a laborba be sem tettem a lábam. Éjjel felébredtem, mert eszembe jutott egy ötlet. Fel is keltem, hogy leírjam, mert féltem, hogy elfelejtem. Délben Paul búcsúebédje volt egy olasz étteremben. Most meg este van és hajat mostam.

Amikor a Föld meglátja önmagát

Azt hiszem, hogy észre fogjátok venni, hogy kicsit átrendezem éppen a blogomat. De csak a külsejét. Tetszik? Tessék szavazni itt jobbra. Még nincs kész, de már untam a pöttyöket.
Ma teljes holdfogyatkozás volt. Ilyenkor a Hold vörös lesz, mert a Föld légkörén megtörik a Nap fénye, és ez kicsit megvilágítja a Holdat. Ja igen, és a vörös fény törik a legjobban. Lásd még napfelkelte. Próbáltam fotót készíteni, de persze sikertelenül. De szabad szemmel is alig lehetett látni, csak egy elmosódott foltot. Hiszen persze, fogyatkozás...
Ma valamiért nagyon pörgök, nem értem, hogy mi van (lehet, hogy a holdfogyatkozás???). Szerintem kicsit az idegeire mehettem Ravinak meg Lennek. Lementem a laborba pont akkor, mikor elkészültek a dolgokkal és lehetett mérni. Én meg rögtön elkezdtem mondani, hogy akkor mit csináljunk. Szerintem egy csomó mindent lehetne jobban, az egyik ötletemről azt hiszem, hogy meg is győztem Lent. Csak olyan nehéz mindent elmagyarázni, főleg a nagy zajban...
Ma kaptam egy cikket bírálni. Nagyon jó, csak annyira bénán fogalmaznak néha. Én meg persze hülyén érzem magam, hogy nem angol anyanyelvűként a mondatokat javítgatom. De egyszerűen tiszta káosz amit írnak néha.
El akartam menni a konditerembe, de majd holnap talán.

Monszun

Itt ismét ömlik az eső, fél perc alatt lehet ronggyá ázni. Szerencsére ma reggel autóva mentem, mert Jens autójáért kellett a szervízbe menni. Csináltam elegyeket Ravinak (azaz inkább magunknak). Len bejött, és jól elállított valamit a készüléken, el is tűnt a jelünk... Mindegy, legalább megvan a holnapi program, csak hogy nem untakozzunk. Craignek most jó kedve van, nem tudom, hogy mitől. Talán attól, hogy végre mennek a mérések. Este megnéztünk a Pieces of April c. filmet, aranyos volt. A könyvtárban olyan érdekes a filmválaszték. Nincs teljes választék, viszont olyan véletlenszerűek kicsit a filmek, és ez a jó. Van egy csomó arab film, azok érdekelnek most. Meg jópár francia művészfilm. Hogy hogyan csöppentek ide: rejtély.
A hír, hogy Giovanni kapott egy állandó állást a University of San Franciscon, ősszel kezd.
Ma ez jutott eszembe az oszcilloszkópon a jelünkről:

Ez meg az

Tegnap semmi nem történt, futás, kis séta a városban, ilyenek. Nagyon szép idő volt.
Ellenben ma köd és hideg... Bent a cikkem bírálatára írtam válaszokat, apróságokat intéztem. Remélem, hogy holnap már ismét a laborban lehetek. Most meg irány az Alehose, Caroline itt van.

Séta

Örülök az aktivitásnak, de azért nehogy még a végén itt összevesszetek! :-)
Tegnap délután elmentünk Jens-szel Berkeley-be. Sétálhattunk a kampuszon, meg az egyik bevásárlóutcában. Elég hűvös volt, úgyhogy nem maradtunk túl sokáig.

Emilio

Reggel hatkor indultunk. Az új tag Becca volt, akivel Ethan nemrég ismerkedett meg, voltak már párszor síelni együtt. Nagyon kedves lány.
Minden szuper volt, bár reggel a mosdóba menet és mosdóban kicsit durva dolgok történtek. A mosdóba menet nekimentem egy pasasnak, ami iszonyúan fájt, konkrétan majdnem vérzett az orrom. Ezt tetézte az, hogy a mosdóban (elnézést, de ez most kicsit nyers lesz) beleesett az egyik kesztyűm a WC-be... Az új természetesen... Még jó, hogy amerikai volt, szóval leginkább vízbe esett. De hát mit lehet tenni, a síeléshez kell kesztyű.
Ethannel síeltem leginkább, Jens most snowbnoardozott, és azzal nem tudott velünk jönni. De voltunk elegen (11-en), úgyhogy mindenkinek volt síelőtársa.
És hogy miért Emilio a mai bejegyzés címe? Mert az utolsó csúszásnál valami szörnyű történt. Egy srác feküdt a földön, Adam és Jens voltunk ott. Megálltunk, és szerencsére kiabálós láncolattal sikerült odahívni a hegyimentőket a lift tetjétől. A srác 30 éves, és nem tudott beszélni, csak fetrengett és hörgött, a szemei kidülledtek, egyszer azt hittem, hogy ott fog meghalni a szemünk láttára. Próbáltam Adammel nyugtatgatni, teljesen sokkot kapott. Meg próbáltuk rávenni, hogy ne mozogjon, mert persze nem tudtuk, hogy mije sérült meg. De aztán mégiscsak megfordult, nem tudtunk mit tenni. Megérkeztek a hegyimentők, addigra már képes volt a nevét megmondani, meg válaszolni olyan kérdésekre, hogy fáj-e ha itt és itt megnyomja a mentős. Végülis több mint fél óra után nagy nehezen fel tudták tenni egy tepsire, hogy levigyék. Szegénynek valószínűleg megsérült a gerince, mert nem nagyon érezte a lábát, de tudta mozgatni, úgyhogy remélem, hogy rendbe jön. Az én bénázásom az esettel annyi volt, hogy sikerült az egyik hegyimentő egyik lécét leküldenem a hegyről, miközen segíteni próbáltam. Valamiért nincs rajtuk fék. De szerencsére senki sem "haragudott meg", és aztán sikerült is megtalálniuk és felhozniuk. Hát ez a szomorú dolog történt ma.

Bálint nap

Ma megjött a bírálat a cikkre, amit az augusztusi konferenciára küldtünk be: úgy tűnik, hogy majdnem csont nélkül átment. Hurrá.
Voltam ma délelőtt egy két órás szamináriumon, nagyon jó volt. Aztán délután a laborban próbáltam valami hasznosat csinálni, de nem sokra mentünk.
Este elmentünk egy steakhouse-ba, meg kaptam egy rózsaszín plüssmalacot. Holnap reggel korán kelés van, megyünk síelni.

Eprek

Na, akkor most látom, hogy magyarázhatok. De előtte még egy közérthetőbb bejegyzést tennék. Holnap lesz Valentin nap, és ennek alkalmából csokiba mártott epreket készítettem ajándékba. Boltban iszonyú drága (komolyan, pár darabot $50-ért vesztegetnek), na meg így sokkal jobb is az ajándék. Viszont érdekes, hogy a fehér csokit (pedig főző) nem lehet rendesen megolvasztani, egy ideig olvad, aztán meg bekeményedik és annyi neki. Mint a hőre keményedő műanyagok. Egy vegyész biztosan meg tudná mondani, hogy ez mitől van. Haha.
Na, akkor térjünk csak át a spektroszkópiára. Meg akarjuk tudni valaminek, jelen esetben a HO2-gyöknek a koncentrációját. Az, hogy ez mi, mármint a HO2, tök mindegy, de azért elmondom, hogy ez majdnem olyan, mint a víz, csak nem két hidrogén és egy oxigén, hanem fordítva, és nem valami stabil. Szóval általában azt csinálják, hogy egy megfelelő hullámhosszúságú fényt áteresztenek a mintán. A minta elnyel valamennyit, arányosan a HO2 koncentrációjával. Így az elnyelésből (intenzitáscsökkenésből) lehet tudni, hogy mennyi volt. A frekvenciamodulációs spektroszkópiánál az adott hulláhosszúságú fényt kicsit megzargatják, úgy, mint az FM rádiónál: a hullámhossz időben kicsit ingadozni fog, néha kicsit nagyobb, néha kicsit kisebb, mint az eredeti. Ha egy ilyen hullám halad át a mintán, akkor a fény intenzitása szintén csökken, de nem egyenletesen időben: az intenzitás is ingadozni fog egy bizonyos módon. Ez meg olyan, mint egy AM rádió. Szóval végülis lesz egy FM-AM jelünk, amit megfelelő módon kikódolva következtetni lehet a koncentrációra. Az előny, hogy sokkal érzékenyebb, mint a "sima" módszer.
Este zártkörű parti volt Sebastianéknál, ahol egyenesen a sörfőzdéből hozott Pliny, the Youngert ittunk.

Munka

Tegnap semmi különös nem történt azont kívül, hogy volt jelünk, és úgy tűnik, hogy hamarosan mérni is tudunk a benti kísérletben. Közben meg én egy másik kísérletet fogok csinálni, amit még fel kell éleszteni, de allítólag pár nap alatt megvan. Frekvencia-modulációs spektroszkópiával fogok HO2-gyököt mérni, ha valakinek ez mond valamit.

Közepes nap

Továbbra is csodálatos az idő, már a kabátomból is kivettem a bélést. A mai intézeti levél arra a papírtakarékossági ötletre hívta fel a figyelmet, hogy micsoda jó móka az előző évi Valentin napi képeslapokat újra felhasználni, mégpedig úgy, hogy az ember a hátukra ragaszt egy fehér papírt. Sőt, akár csak elég lenne a nevet átírni, nem? Szerintem meg azzal lehetne takarékoskodni, ha azt ez embert, aki azért kapja a fizetését, hogy ilyen üzeneteket írjon, elbocsátanák, és akkor nem használna minden nap egy csomó benzint, hogy bejárjon dolgozni. Na nem rosszindulatú akarok lenni, csak azért a baromságnak is van határa.
Ma kicsit feszült volt a hangulat, Craig nem valami egyértelmű, végülis most úgy tűnik, hogy mégsem megyünk a szinkrotronba Ravival. Na mindegy, van a benti laborokban is tennivaló. Ma csináltam elegyet, holnap meg Len megmutat egy új mérést, amit én fogok csinálni. Az a baj, hogy nagyjából 10 hónap alatt készült el a mérőcellánk (azaz mostanra), emiatt pedig eléggé szűkölködünk eredményekben. Én is ideges vagyok emiatt, meg nyilván a többiek is, csak szerintem egy kicsit több kommunikációval konstruktívabban is lehetne kezelni az ügyet. Na mindegy.
Este vettem még edényt a növényeknek, Jens-nek adományoztam három eperpalántát, utána meg futottam egy fél órát. És a tegnapi képeket is feltettem.

Saslik

Tegnap este még megnéztünk egy Truffaut filmet, elég vicces volt. Meg jó volt hallani egy kis franciát. Valahogy jól esett a fülemnek a sok angol után.
Ma délelőtt pihentem, meg vettem pár dolgot a délutáni saslik partira. Khatchik, az örmény srác csinálta. Fantasztikusan finom lett a bárány (pedig nekem még sose ízlett a bárány valahányszor ettem). Volt hozzá egészen vékony pitaszerű kenyérféle, elfelejtettem a nevét, de egy perzsa boltban vették. Az idő csodálatos volt. Vitalij, a moldáv srác is eljött a feleségével és a két kisgyerekével. Meg ott volt Paul barátnője, aki szintén moldáv, meg én, meg Paul, aki félig orosz, szóval egészen jó volt a keleti blokk aránya. Még Ravi is eljött, Vritikával és a Mariaval. Most először jöttek el a babával ilyen közös bulira. Fociztunk, a zene pedig az ételhez passzolóan keleti volt, görög, arab, ilyenek. Majd rakok fel képeket.
Valahogy nagyon jó kedvem lett ettől az egésztől.

Tobzódásaim

Mindig olyan sok minden történik, alig győzöm leírni. Remélem, hogy ti azért nem unjátok az eseményeket olvasni.
Szóval tegnap délelőtt még meghallgattuk az utolsó előadásokat, utána meg újra elindultunk a lepkékhez. Most aztán jó sok volt! Tettem fel még képeket. A kedvencem az, amin látszik, hogy a pillangó szárnya meghajlik repülés közben. Persze rendesebb kamerával, nagyobb zoommal, na meg több idővel sokkal jobb képeket is lehetett volna csinálni. Hazafelé nagyon jót beszélgettem Ravival. Fantasztikus idő van, még a légkondit is be kellett indítanom a kocsiban!
Mikor hazaértem, elmentem venni iPod nanot! Már régóta tervezgettem. Nagyon kis szép. Már le is töltöttem egy ingyenes programot, amivel filmeket lehet iPod formátumra konvertálni, és már át is konvertáltam egy interjúfilmet Feynmannal. Meg feltöltöttem rá zenéket. Még a podcastokat akarom felderíteni. Ezek olyan hang- esetleg képanyagok, amiket mondjuk újságok "adnak ki", és a mondjuk híreket tartalmaznak. Végülis hasonló a rádióhoz meg nem is, mert nem adás van, hanem adott csomagokat tölt le az ember, amelyeket a számítógépen, vagy gyakran mp3 lejátszón hallgat/néz meg. Az egészhez kapcsolódik még az RSS szolgáltatás, ami automatikusan hírt ad a legújabb csomagokról. Na ezt csak azért írtam, mert hátha még valaki nem hallotta, hogy mik is vannak manapság.
Jens-szel vacsoráztam egy japán étteremben, utána meg söröztünk a jacuzziban Ethannel, Jens-szel, Paullal és Adammel. Jaj, tudom, hogy szörnyű olvasni, hogy én itt mennyire szenvedek, remélem, hogy azért ti is csináltok otthon mindenféle klassz dolgot, vagy ha nem, hát látogassatok meg :-). Utána elkezdtünk nézni egy Jim Jarmusch filmet, de nagyon késő volt, úgyhogy nem néztük végig. Egyébként érdekes, mert magyarokról (is) szól, Amerikában, beszélnek is benne magyarul. Az a címe, hogy "Stranger than Paradise".
Ma voltunk futni Jens-szel. Utána elvittünk a kocsikat olajcserére. Nagyon jó, $30-ért lecserélik az olajat, kiporszívóznak, fékfolyadékot, ablakmosót utánatöltik, aksit leellernőrzik, ilyenek. Aztán vettem virágládákat, és elültettem pár fűszernövényt. A paradicsomot és paprikát azt hiszem, hogy csíráztatni fogom. Ja, meg van levendulamagom és eperpalántám is.

Pompás

Reggel el akartam menni futni, de győzött a lustaság. Meg eléggé hideg is volt kint. Az előadások nagyon jók, egy-két kivételtől eltekintve. A legjobb előadás eddig arról szólt, hogy sok molekula együtt milyen IR spektrumot produkál és miért. Kicsit hasonló a tegnapihoz, csak az előadó sokkal jobb volt. A poén meg az volt, amikor egy másik előadás alatt két őzike benézett az ablakon...
Délután volt két óra szabadidőnk. A tengerparton bóklásztunk Ravival, mindenféle érdekeset láttunk, például tengeri csillagot, meg egy elég gusztustalan lényt, majd nézzétek meg a képeket. Valahogy apró kavicsokat ragaszt magára, úgy néz ki messziről, mintha beton lenne. De közben meg nyálkás, és ha az ember megböki, akkor összehúzódik. Közben összeismerkedtünk egy román fickóval, aki mondta, hogy errefelé volnul a pompás királylepke, és hogy ő tegnap látott is párat. Tudjátok, azok a narancssárgák, amiket mindig mutogatnak a természetfilmekben ahogy fürtökben lógnak a fákon. Most már tudom, hogy Asilomar miért viseli a „pillangók városa” nevet. El is mentünk, de már túl hűvös volt. Végülis láttunk egyet, de szegény nem volt valami jó állapotban. Holnap ebéd után újra próbálkozunk. Hazafelé még azért láttunk egy csorda őzet a városban legelészni.
Este bankett volt, utána esti előadás. 11-ig meg poszterek. Ma is kikérdeztem egy csomó embert, érdekes volt nagyon.

Asilomar

Szóval itt vagyok a konferencián. Délután kettőkor indultunk Ravival, én vezettem. A helyszín Asilomar, ami nem messze van Monterey-től, ahol többek között egyszer bicikliztünk is. Na meg itt van a híres-neves akvárium is, de attól tartok, hogy ezt el kell halasztanom ismét.
Az idő gyönyörű, el is mentünk kicsit sétálni a tengerpartra Ravival. Ja, mert a szállás a tengerparton van... És visszafelé egy rakás őzike legelészett, akik éppen csak arrébb mentek, amikor közeledtünk.
A vacsorát hatkor szolgálták fel. Leültünk Ravival egy asztalhoz, és egyszerűen senki sem ült oda – persze azért is, mert senkit sem ismertünk. Egy idő után azért már-már azt gondoltuk, hogy biztos láthatatlanok vagyunk, és azért. Aztán a vacsora végefelé beszállingózott egy csapat Utahból: 15 órát vezettek! Egyébként dinnyelaborosként mi vagyunk itt a nagymenők, mindenki azt gondolja, hogy nálunk milyen hiper-szuper kutatás folyik. Ami persze igaz, de akkor is ennek a „tiszteletnek” van egy irracionális része.
Vacsora után meghallgattunk egy előadást a terahertz spektroszkópiáról. A terahertz frekvenciájú elektromágneses hullámok (amelyek a mikrohullámú és a távoli infravörös közötti tartományba esnek) a molekulák teljes egészére kiterjedő rezgéseket gerjesztik. Ennek következtében nagyon érzékenyek arra, hogy például milyen rácsszerkezetbe rendeződnek a molekulák, vagy hogy milyen másodlagos erők tartják össze a molekulákat. Nem volt egy fergeteges előadás, de jól lehetett követni.
A poszterszekció nagyon jó volt. 5-6 emberrel elmondattam a poszterét, elég sokat lehet így tanulni. Na meg kérdezni is.

Memo

Most elrohantam konferenciára, legközelebb pénteken este leszek. De lehet, hogy onnan is tudok majd írni.

Süt!

Végre süt a nap! Ma kint ebédeltünk a többiekkel. Este bepakoltam. Most meg rohanok dolgozni.

Younger

Tegnap reggel riadót fújt Sebastian. Kiderült, hogy a "Pliny, the Younger" sört (amiről már egyszer írtam) meghozták az Alehouse-ba. Aki nem olvasta: ezt évente csak egyszer készítik, és nagyon hamar elfogy. Maximum 1 pintet lehet rendelni, per fő, per nap. Mondjuk ez azért is praktikus, mert 10.5%-os. Nagyon finom, van benne egy rakás komló, de egyben édes is. Hétfő lévén csak egy fél pintet rendeltem, de az is elég volt.
Végre összeálltak a programjaim. Pont mikor bejött Crig már tudtam is neki mutatni eredményeket. Eléggé örült. Meg én is, mert végre megy valami.
Jimmel megbeszéltük a tegnapi focimeccset. Szerintem boldog volt, hogy egy újabb embert talált, akivel tudott fociról beszélgetni (mindig Nils-szel, Tina főnökével szokott, délutánonként, narancsevés közben -- ez egy rituálé nála).
Este volt a tv-ben egy teljesen komoly műsor, ahol olyan arccal és hangsúllyal beszéltek az előző napi reklámokról, mintha egy politikai elemző magyarázná a választasi helyzetet. Nekem ez a kedvencem (persze kár, hogy kóla, de azért szép):

Mormota és Óriás

Tegnap pihentem, aztán délután elmentünk kicsit vásárolni, ennivalót, meg dolgokat a bulira. Ezen kívül néztem iPod-ot. Azt hiszem, hogy fogok venni egy nanot. Egyszerűen döbbenetes, hogy már filmet is lehet rajta nézni.
Tegnap volt a Groundhog Day, azaz a mormota napja. Ezen a napon ha kijön a mormota és látja az árnyékát, akkor még 6 hétig tél lesz. Ha nem látja, akkor hamarosan véget ér a tél. Szóval mint nálunk a medve meg a barlang. Van hozzá show is:



Ma reggel elmentünk futni, egész jól ment. Délben Jens csinált egy kis dip-et amit Ethanhoz vittünk (ez ilyen mindenféle krém rétegezve, amibe lehet mártogatni). A meccs háromkor kezdődött. A tiszta játékidő 60 perc, de az egész minden 4 órás volt. Reklámok, megállítások, show a félidőben. Pl. egyszer kimentem a mosdóba, és mikor visszajöttem, összesen csak 6 másodpercet haladt a játék. Az elején fogadtunk $1-os téttel a meccs kimenetelére. Mindenki a New England Patriot győzelmét jósolta, mivel az egész szezonban veretlenek voltak. Kivéve Jens-t és Andreat (egy német lány). Baromi unalmas volt egészen az utolsó negyedig, amikor végre elkezdtek rendesen játszani, és hát végül a New York Giants nyert. A fogadást Jens nyerte meg. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fog holnap Jim Miller mondani, mert azt mondta, hogy nagyon nagy blamázs lenne, ha nem a Patriot nyerne.
Nagyjából azt hiszem, hogy értem a szabályokat, de még nem tudtam eldönteni, hogy érdekesebb-e az amerikai foci, mint az európai. Az biztos, hogy itt nincsen totojázás, csak akciók. Egyszerűen a játék szabályai olyanok, hogy folyton támadni kell, ez maga a játék. Viszont cserébe tényleg egy labdamenet kb. fél percig tart csak. Így a játék folyton megáll. Biztos itt is van taktika (nyilván), de semmiképp sem lehet olyan, mint egy európai fociban felépített jó kis támadás, passzolás stb. De ezt a fejtegetést befejezem, mert nem vagyok egy fociszakértő.

Borúra derű

Úgy látszik, hogy ezek a csütörtök-péntekek mostanában összevontak. Mármint a blogban. Csütörtökön nagyon rossz napom volt, semmi sem ment, volt egy hiba, ami nem találtam meg egész nap, kész frusztráció. Az ebéd is olyan nyomasztó volt, nem tudom, hogy miért. Volt egy szeminárium, ahol egy kolumbiai srác arró beszélt, hogy Kolumbiában a feleslegben megmaradó, jelenleg rohadásra ítélt banánból próbálnak bioetanolt készíteni. Ez most úgy fog hangzani, mint egy alkoholista beszámolója egy napról, de nem kell megijedni. Nem a frusztráció miatt mentünk este sörözni, hanem mert csütörtök van, és akkor mindig megyünk. Nina és Nanda is ott voltak. Nina nem kapta meg az állást, amit egy college-ban pályázott meg. Eléggé le volt törve szerintem. Az van, hogy a szomszédos intézetben, ahol ő dolgozik, nem hosszabbították meg az intézet szerződését, vagy legalábbis nem az eredeti feltételekkel. Eddig elbocsátottak 700 embert, most meg még 500-at fognak elküldeni, összesen 10%-ot. A posztdokok vannak egyedül biztonságban (Nina posztdok). Már küldtek el kutatót is, olyat is, akinek volt állami kutatási pénze. Mondjuk nem járt rosszul, vitte magával a pénzt és átment a Berkely-re.
A péntek sokkal jobb volt. Egyrészt tavasazhangulatom lett, talán attól, hogy kint nyírták a füvet és bejött az illata, másrészt megtaláltam a hibát, és szerencsére nem is volt hiba, csak elfelejtettem valami visszaállítani a programban. Ezen kívül írtam egy jó kis programot. Reggel Adamet és Pault vittem be, mert előző nap annyira esett az eső, hogy mindannyiunkat Ravinak kellett kocsival hazahoznia. A bicikliket bent hagytuk. Este curry-t főztünk (vagyis én csináltam inkább), nagyon finom lett.