Ma reggel a LLNL-ben voltunk. Megnéztük a szennyeződés terjedés (pl. Csernobil, vulkánkitörés) csoportot, ahol ilyeneket modelleznek, illetve ha balhé van, akkor azonnal ki tudják számolni, hogy honnan kell kitelepíteni az embereket. Utána jött egy óriási tömegspektrométer, ahol 1:10^15 arányban meg tudják adni az izotóparányt. Pl. ezzel a szerkezettel mutatták ki, hogy az ember egy bizonyos agysejttípusában a DNS-t alkotó atomok megmaradnak az emberi élet során (azaz ezekre nem igaz, hogy "7 évente lecserélődik az emberi test"). De aztán jött az igazi nagy durranás. Megnéztük a Nemzeti Gyulladási Létesítményt (National Ignition Facility). Akit érdekelnek a részletek, az olvasgassa a weboldalt, de a lényeg, hogy egy 3 focipálya méretű épület 192 infralézerét (a lézernyaláb kb. fél méter átmérőjű) UV fénnyé konvertálás után egy kb. fél mm-es céltárgyra lövik, amiben létrejön a fúzió. Mindenki padlót fogott, pedig már láttunk egy-két dolgot életünkben (én ugye pl. egy szinkrotront épp előző nap).Délután összeszedtem a cuccokat, ami Berkeley-be kell, aztán hazajöttem és aludtam egy kicsit. Éjfélkor már a Cyclotron Streeten kocsikáztam, és hamarosan meg is érkeztem a szinkrotronba. Craig is fél egyre ott volt, egykor el is kezdtünk mérni vele és Adammel (ausztrál fiú, ő is vörös). Kicsit nyűglődtem, de alapvetően nagyon érdekes volt, csak hajnali ötkör leállt a fény nálunk, mert a szomszédaink belevegőztették az ő részüket és a bizotonsági szelepek bazárultak. De aztán hatra megcsinálták. Ravi és Giovanni 7-re jöttek, én 9 után indultam haza, aludtam, utána elmentem Feriért a BART-hoz, utána ettünk, most meg most van, és most abba is hagyom, mert még akkor tudok egy órácskát aludni.
A kép reggel 9-kor készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése