Ma vettem magamnak egy nadrágot, csak majd valahogy fel kell varrni az alját -- mint mindig, csak itt nincs varrógép, sőt, cérnát és tűt is kell vennem. De szép egyébként, sötétkék, nagyon halvány világoskék csíkokkal, és nagyon jó az anyaga. Ezenkívül élőben is megnéztem a laptopomat, mert eddig csak az interneten láttam. Nem csalódtam benne, olyan, amilyennek elképzeltem, nem annyira vékony, mint a HP meg a Sony, de sokkal strapabíróbbnak tűnik. A Sony billentyűzete pl. sima gépelési erősségnél is behajlott... A HP fedele meg ujjlenyomatos lesz, mert fényes, ez meg nem.
Délután kicsit elmentünk megnézni a Lake Chabot nevű tavat, nem messze van Oaklandtől. Szép, szebb, mint a Lake Del Valle, csak ebben nem lehet fürdeni, mert biztonsági víztartalékként is szolgál. Csónakázni lehet, de már túl késő volt hozzá. Azóta meg folyamatosan leveleket írok, nagy az elmaradásom, remélem, hogy pár blogolvasóm talál valamit a postaládájában is ma.
Dinnyenapló
Már kiskoromban is imádtam a dinnyét. Most, hogy nagy vagyok (és doktor) eljöttem a Nagy Dinnyekutató Laboratóriumba a napfényes Kaliforniába. A baj csak az, hogy ez az Óperenciás tengeren, sőt, még az Üveghegyen is túl van, és mindenki, aki fontos nekem, otthon maradt... Nekik írom ezt a naplót.
2 megjegyzés:
Mindenképpen értékelni kell a gép strapabírását,ha másra nem csak a felmerülő ízeltlábúak nagy számára gondolunk is.A pókok elleni harc új,magasabb szintre kerül.
Egy ilyen bejegyzéssel még a hétfő reggelt is fel lehet dobni! Köszi! :-)
Megjegyzés küldése