Berkeley

Ma elmentünk Berkeley-be. Első élmény: Dublinban felvettük Tina haverját. A ház, amiben lakik 5 másik emberrel hihetetlen nagy volt, leesett az állam.
11 körül értünk Berkeley-be. Először elmentünk a város felett fekvő erdőbe/parkba. Nagyon hideg volt, és köd, ezért nem sokat sétáltunk, de megnéztünk egy tavat, amiben senki sem úszott, de vagy három partiőr felügyelte a terepet. Utána elmentünk egy botanikus kertbe ugyanott. Állítólag itt van a Kalifornában megtalálható őshonos növények legnagyobb gyűjteménye. Tényleg elég nagy, és mindenképpen nagyon rendezett kis botanikuskert volt. Utána jött a meglepetés, ezek az Amerikaiak tényleg kicsit őrültek, és tényleg kicsit más felfogásuk van az erdőről, mint nekünk. Minden nagyon kiépített, mindenhol van WC, aszfaltút, de arra nem számítottam, hogy az erdő közepén találunk egy helyet, ahol egy óriási nagy, régimódi körhinta van. Persze mindenképp fel kellett rá ülnünk.
Miután megnéztük a kilátást a hegyről (elvileg látni a Golden Gate-t, de köd volt), bementünk a városba. Nagyon-nagyon jó hely! Iszonyatosan jó lehet itt diáknak lenni. De teljesen más, mint Stanford. Az inkább olyan elitet sugárzó, gazdag, kicsit fennhéjázó stílusú, Berkeley sokkal inkább energikusnak tűnik, meg itt persze a kampusz nem egy elzárt területen van, hanem a városban.
Egy thai étteremben ettünk, utána pedig sétálgattunk mindenfelé. Desszertet a Crixacakes nevű cukrászdában vettünk, ami tényleg cukrászda, így, ahogy mondom, magyarul van kiírva. Én krémest ettem, ami kicsit krémesebb és laposabb volt, mint itthon, de finom volt. Az egyik tulaj orosz, a másik magyar, azt hiszem.
Legvégül elmentünk a tengerpartra, ahol nagy sárkányeregetés folyt.
Fotók itt.
Nem ide kapcsolódik, csak elfelejtettem írni, hogy Livermore-ban lehet kis kertet bérelni $35-ért, ahol az ember termelhet mindenfélét, paradicsomot, paprikát stb. Lehet, hogy majd jövőre kipróbálom, bár azért nem biztos, hogy minden héten lenne kedvem locsolgatni.