Hawaii

Ma este elmentünk sörözni, Stig, a norvég srác utolsó napja alkalmából. Előtte felfedeztük a hetivásárt, nem messze tőlem az egyik utcában. Úgy hívják, hogy Farmer's Market, zöldséget, gyümölcsöt és sajtokat lehet kapni. Jövő héten megyünk venni mindenfélét.
Bent ma olvasgattam, gondolkodtam. Délben hawaii ételt ettünk, miközben hawaii táncot lejtett egy tánccsoport. Az ázsiai közösség szervezte az egészet, ez az ő hónapuk volt. Vicces ez a munkahely, mindig van valami érdekes.

WebStat

Ma beillesztettem a weboldalamba egy olyan kódot, ami nézi, hogy mikor, hányan és honnan nézik az oldalamat (persze, hogy a Google Analytics-et választottam). Szóval mostantól nem csak ti kukucskálhatjátok, hogy én mikor mit csinálok, hanem egy kicsit én is látom, hogy erre mennyien kiváncsiak. Majd rakok fel jó kis grafikonokat.
Furcsa ez az indiai nyelv (ami persze nem is létezik, mert vagy 80-féle nyelven beszélenk Indiában). Ravi egyik anyanyelve az angol, de persze semmi esetre sem a British English-re kell gondolni, hanem valami sajátos indiai izére, amit néha nehezen lehet érteni. És nem is tudja magát teljesen jól kifejezni rajta néha, pedig azt mondta, hogy az anyukája angolul beszélt vele. Amikor a feleségével beszél, angol szavakat kever a mondataiba. Az az érzésem, mintha nem is lenne igazi anyanyelve, semmi olyan, ahol az embernek mondjuk összeszorul a gyomra bizonyos szavakra, vagy olyan dolgok jutnak róla eszébe, ami egy külföldinek sose. Ez persze lehet, hogy hülyeség (mármint az, hogy neki nincs ilyen), de valahogy akkor is ezt gondolom erről a kicsit keverék nyelvről-beszédről.
Ma lefutott pár jobom, 10 napig futottak.
Most épp főzők, sült csirkét krumplival, meg zöldséggel és hagymával. Egy kis vörösborral nagyon finom lesz. Csak lenne már kész.
Ja, meg volt ma egy előadás, de szörnyű rossz volt, pedig egy Berkeley prof adott elő, állítólag nagy guru a kiberbiztonságban. A Nagy Kínai Tűzfalról beszélt (azaz arról a rendszerről, ahogy Kínában gyakorlatilag cenzúrázzák a netet), meg a mostani észt eseményekről. De alig volt valami tény az előadásában, inkább csak nagy szavakat használt, és azt például elfelejtette megemlíteni, amit az Indexen írtak, hogy az eddigi két legjelentősebb számítógépes támadás az USA-t érte, az egyik épp a Dinnyelabort.

Shopping...

Ma munka után elmentem a Target nevű képződménybe, ahol végre tudtam magamnak venni egy-két ruhadarabot, fehérneműt, pólókat. Elég olcsó, és egészen szép dolgokat lehet kapni. És ismét egy jót bicikliztem. Még vissza fogok menni mostanában, mert kell cipőt, nadrágot és kardigánt vennem.
Ma nem dolgoztam olyan sokat, inkább egy cikket olvasgattam, nagyon érdekes.

Memorial day

Ma volt a Memorial day. Ezen a napon a háborúkban elhunytakra emlékeznek, és munkaszüneti nap. Reggel sokáig aludtam, utána olvastam, ettem, pakolgattam. Délután teniszeztünk, de nem ment ma annyira jól, valahogy hiányzott belőlem a küzdőszellem. Este elmentünk egy indiai étterembe vacsorázni.

Monterey

Ma elmentünk egy kis tengerpari kocsikázásra. Először Santa Cruznál álltunk meg, a tengerparton, reggelizni. Végig egy nagy vidámpark volt, de reggel tízkor, amikor mi odaértünk, még elégge kihalt volt. A minigolftól kezdve az óriáskerékig minden volt.
A következő város, vagyis inkább az első igazi célállomás Monterey volt. Ebben a városban élt egy ideig Steinbeck is, és az egyik könyve (Tortilla Flat) ebben a városban játszódik. A város másik érdekessége az akvárium, de ide nem mentünk be. Láttuk viszont azt a Fresnel lencsét, amit a világítótoronyban használtak régen. A belváros nagyon szép, tele van drága üzletekkel, és szinte már olaszos hangulatú, bár az utcák ehhez túl szélesek. A kikötőben ebédeltünk egy halétteremben, én clam chowdert, azaz ráklevest ettem. Az idő nem volt túl jó, inkább fáztunk, és az egész hangulat emiatt inkább olyan volt, mint egy dél-angol tengerparté, semmint egy kaliforninaié. Láttunk fókákat és mindenféle madarakat is.
Utána végigmentünk a 17-mérföldes úton. Ez a magántulajdonban lévő út majdnem végig a tengerparton megy, és nagyjából 500 méterenként jön rá az emberre, hogy most azonnal álljunk meg és fotózzunk, mert ez gyönyörű. Az egyik tipikus elem a tájban a cédrus, a másik a szikla és a tenger. És vannak emberek, akiknek az út mentén van a villájuk!
Az út végén eljutottunk Carmelbe, ebbe a négyezres lakosú művészvárosba, aminek például Clint Eastwood is volt polgármestere. A város tényleg tele van galériákkal, kis boltokkal (és nagy árakkal persze). A házak stílusa az angoltól kezdve az arabon át a modernig terjed, és mivel mindegyik ház kicsi, ezért a végeredmény egy nagyon szép kis városka.
Persze készítettem fotókat is.

Berkeley

Ma elmentünk Berkeley-be. Első élmény: Dublinban felvettük Tina haverját. A ház, amiben lakik 5 másik emberrel hihetetlen nagy volt, leesett az állam.
11 körül értünk Berkeley-be. Először elmentünk a város felett fekvő erdőbe/parkba. Nagyon hideg volt, és köd, ezért nem sokat sétáltunk, de megnéztünk egy tavat, amiben senki sem úszott, de vagy három partiőr felügyelte a terepet. Utána elmentünk egy botanikus kertbe ugyanott. Állítólag itt van a Kalifornában megtalálható őshonos növények legnagyobb gyűjteménye. Tényleg elég nagy, és mindenképpen nagyon rendezett kis botanikuskert volt. Utána jött a meglepetés, ezek az Amerikaiak tényleg kicsit őrültek, és tényleg kicsit más felfogásuk van az erdőről, mint nekünk. Minden nagyon kiépített, mindenhol van WC, aszfaltút, de arra nem számítottam, hogy az erdő közepén találunk egy helyet, ahol egy óriási nagy, régimódi körhinta van. Persze mindenképp fel kellett rá ülnünk.
Miután megnéztük a kilátást a hegyről (elvileg látni a Golden Gate-t, de köd volt), bementünk a városba. Nagyon-nagyon jó hely! Iszonyatosan jó lehet itt diáknak lenni. De teljesen más, mint Stanford. Az inkább olyan elitet sugárzó, gazdag, kicsit fennhéjázó stílusú, Berkeley sokkal inkább energikusnak tűnik, meg itt persze a kampusz nem egy elzárt területen van, hanem a városban.
Egy thai étteremben ettünk, utána pedig sétálgattunk mindenfelé. Desszertet a Crixacakes nevű cukrászdában vettünk, ami tényleg cukrászda, így, ahogy mondom, magyarul van kiírva. Én krémest ettem, ami kicsit krémesebb és laposabb volt, mint itthon, de finom volt. Az egyik tulaj orosz, a másik magyar, azt hiszem.
Legvégül elmentünk a tengerpartra, ahol nagy sárkányeregetés folyt.
Fotók itt.
Nem ide kapcsolódik, csak elfelejtettem írni, hogy Livermore-ban lehet kis kertet bérelni $35-ért, ahol az ember termelhet mindenfélét, paradicsomot, paprikát stb. Lehet, hogy majd jövőre kipróbálom, bár azért nem biztos, hogy minden héten lenne kedvem locsolgatni.

TGIF

Csak úgy: mostanában az "organic", azaz mindenféle vegyszer nélkül termelt cuccok a menők. De nem csak ételben, a legújabb mánia (vagy csak nekem új?), hogy a ruha is "organic" pamutból készült.
Tegnap nem dolgoztam sokáig, mert ez volt a szabad péntekem, meg fáradt is voltam. Mindenesetre kiderült, hogy tényleg nekem volt igazam valamiben, nem én vagyok a hülye, hanem a program rossz. Munka után elmentem a postára és a Walmartba. Fehérneműt meg zoknit akartam venni, de végül semmit sem vettem, mert katasztrófális volt a választék. Bugyiból a legkisebb méret az 5-ös volt, ami még mindig iszonyatosan nagy rám. El tudjátok képzelni ezek után, hogy mekkora a 13-as, mert hogy olyan is volt!!! A zoknik simán csúnyák voltak. De nem baj, legalább bicikliztem egy nagyot.

Diavetítés

Ma volt a Yosemite diavetítős ebéd. Jessica és Louise összeállítottak egy jó kis show-t a fotókból, még zenét is tettek alá. Nagyon jó volt. Már tervezgetjük a következő utat. Egyrészt páran mindenképp meg akarjuk mászni a Half Dome-ot (azt a csúcsot, ami előtt a múltkor feladtuk). Most egyrészt hamarabb indulnánk, másrészt meg sokkal céltudatosabban. Lehet, hogy két hét múlva megyünk, minél hamarabb, mert nagyon meleg lesz.
A másik terv, ez szinte már biztos is, hogy csinálunk egy egynapos biciklitúrát a tengerpart mentén. A harmadik majdnem fix dolog pedig egy disznósütés.
Péntektől egészen június 4-ig nem lesznek főnökeim, mindketten elmentek Washington D.C.-be. Nem csak ők, hanem gyakorlatilag mindenki főnöke (majd cincogunk), most van valami nagy meeting, ami minden évben szokott lenni. Most reggel írom a blogom, szóval kíváncsi leszek, hogy ma mennyire lesz kihalt az intézet.
Este elmentünk az Alehouse-ba. Ha csütörtökön az ember a ház sörét rendeli, akkor kap egy ingyen poharat (a ház sörének feliratával). Egy csomót beszélgettem Caroline-nal. A szokásos témák után a motorokról, égésekről, üzemanyagokról és lézerdiagnosztikáról beszélgettünk. Olyan jó, hogy ez itt teljesen normális! :)

Cukiság

Ma reggel, amikor odaértem az intézethez, egy icipici mókus (mostanában jött elő egy csomó kismókus, gondolom most vannak ebben a korban) próbált egy még icipicibb lukba elbújni. Biztos előlem. De nagyon buta volt, és hiába álltam oda elé, és mondtam neki, hogy szaladjon el, szegényke csak tovább próbálkozott. Én meg nem bírtam ki, és felemeltem a farkánál fogva, amitől nagyon megszeppent (csak mondom, mielőtt valaki aggódna, hogy nem tudott volna semmiképp sem megharapni, vagy ilyesmi). Aztán persze letettem a fűbe, és mondtam neki, hogy szaladjon el, de ő csak bebújt a fűbe, és amennyire csak tudott, belelapult. Tényleg elég jól álcázta magát.
Na, de abbahagyom a cukiskodást. Ma egész nap azon törtem a fejem, hogy mi lehet a baja a mechanizmusunknak, míg a sok-sok elmélkedés végén kiderült, hogy valami nem megy a programmal. Vagyis valószínűleg ez a baj. Holnap kiderítjük.
Képzeljétek, hogy ma mit találtam. Egyszer, még kb. 2 évvel ezelőtt beküldtem a New Scientist "Last Word" c. rovatába egy kérdést. Itt mindig a mindennapi életből vett kérdéseket lehet feltenni, amire ha valaki az olvasók közül tudja a választ, akkor azt leközlik egy későbbi számban, és egy kis pénzjutalmat is kap a válaszoló, és azt hiszem, hogy a kérdező is. A kérdésem az volt, hogy miért van az, hogy a hajnalka, amit az erkélyemre ültettem, mindig csak egy irányba tekeredik, még akkor is, amikor kézzel a másik irányba indítottam el a tekeredést. Na, most megtaláltam, hogy megjelent a kérdésem! A választ egyelőre nem találom, de hátha.

Véradás

Ma egész korán beértem, persze magamhoz képest. A legtöbb ember előttem ér be, viszont korábban is megy el. Mindegy, én nem bírok korábban kelni, és legfőképpen korábban elkészülni.
Ma is sokat dolgoztam. Napközben volt véradás. Mondjuk nem akartam volna eleve sem vért adni, mert sok idő lett volna, meg eleve, de megtudtam, hogy ha akarnék se adhatnék. Senki, aki Európában 6 hónapnál többet töltött nem adhat vért, még ha amerikai állampolgár is. A kergemarhakór miatt. Craig mondta, mert ő egy ideig Amsterdamban lakott, és nem adhat emiatt vért.
Most már nagyon szép az idő, öröm biciklizni. És végre a nyugati szél sem fúj annyira délutánonként. Jim mesélte ma, hogy San Franciscoban a leghidegebb időszak nyár közepe, a ködök miatt. A túristákat onnan lehet megismerni, hogy - ugye nyár és Kalifornia alapon - rövidgatyában és pólóban vannak. és majd megfagynak. Viszont ebből nagyon jól megélnek a pulóverárusok.
Este beültünk kicsit beszélgetni. És a gokartos naphoz feltettem egy fotót.

Jó kis hétfő

Először is: a kaloda ezek szerint örökletes dolog. Apáról leányra száll. :)
Ma végre olyan jó sokat dolgoztam. Jó, mondjuk fut pár számolás, ezt is munkának nevezhetjük, de a laborban is végre volt jel, és az én kis programommal gyűjtöttük az adatokat.
Este elmentem futni egy fél órát. Végre kezdek visszatérni a kocogáshoz. Ennek örömére főztem is vacsorát, ilyen is rég volt már.
És a fő hír: megvettem a repülőjegyemet, július 8-án este fogok hazaérni, és 22-én jövök vissza. Aki bújt, aki nem, megyek!

Skót fesztivál

Ma eredetileg San Franciscoba akartunk menni, reggel korán, hogy megnézzük a Bay to Breakers futóversenyt. Ez az, amikor mindenféle vicces ruhában funak az emberek, néhányan pedig meztelenül. (Egyébként Ethanék mesélték, hogy a múltkor, amikor kirándulni voltak, szembejött egy csapat, amiből az egyik fickó a túrabakancsától és a zoknitól eltekintve teljesen meztelen volt.) De végül a közös lustaság eredményeképpen nem mentünk. Inkább megnéztük ezt a skót fesztivált, ahova sikerült - nem direkt - belépő nélkül bejutni (szerintem nem is gondolnak rá, hogy van aki nem autóval megy, ezért nem is volt jegypénztár a gyalogútnál). Egy nagy homokos területen lovagi játék volt, őrült nagy lovakkal (gyönyörűek egyébként), egy csomó sátor, beöltözött emberek. Kipróbáltam a kalodát, néztünk táncbemutatót, volt zene stb. Ja, meg volt gerendahajító verseny, meg egy olyan is, hogy egy kb. 20 kg-os vastömböt kellett áthajítani egy kb. 3 méter magasan lévő gerenda felett. De ezeket nem lehetett kipróbálni, csak néztük.
Este elmentem Tinaval vásárolni, vettem két szobanövényt a lakásba, meg mindenféle finomságot. Vettem hajgumit is, amihez adtak még 2 extra hajgumit is, amire az van írva, hogy 52%-al jobban tart. Azta.

Szombati örömök

Reggel (vagyis inkább 11-kor) elmentünk reggelizni páran a tegnapi buli örömére a jó kis reggeliző helyre. Epres palacsintát ettem, banánnal. Nymmm. Délután teniszeztünk, párost, és mi nyertünk. Előtte még Tinával elsétáltunk megnézni a Skót Fesztivált, de nem mentünk be, mert már 5 óra volt és csak 6-ig tart. Este pedig elmentünk megnézni a Shrek 3-at. Én sose vagyok lelkes elsőre ettől a filmtől, de ismét pozitívan csalódtam, nem csak a grafika szédületes, hanem végig tele van jó poénokkal.

Szülinap

Ma volt Ethan születésnapja. Ennek örömére először elmentünk egy étterembe, ahol az ember összegyűjti egy kis tálkába amit szeretne, utána meg középen, egy óriási fémlapon megsütik. Nagyon finom volt, bár nekem az ilyen annyit eszik az ember, amennyit akar helyek nem annyira jönnek be, mert én nem akarok sose annyit enni... De finom volt azért persze.
Utána elmentünk Fremontba gokartozni. Még sose voltam, elég rendes kis hely volt. Azt hiszem, hogy nem vagyok egy autóversenyző típus, bár a végére kezdtem belejönni, csak az volt a baj, hogy alig értem el a lábammal a pedált és a végére teljesen elgémberedett a bokám.
Az estét sörözéssel zártuk az Alehouse-ban, meg egy másik helyen.
Napközben annyi volt a legérdekesebb, hogy este hazafelé láttunk az intézetben egy kígyót, legalább 1 méteres volt, és jó vastag. Nem mérges, csak harap, rágcsálókat eszik. Ott napozott a járdán, megálltunk, egy ideig ott volt, aztán elmászott. Úgy hívják, hogy gopher snake, ami a képen is van, és tényleg kb. ekkora is volt.

Érintésvédelem

A tegnapi nap legviccesebb eseménye az érintésvédelmi oktatás volt. Mark, a manager tartotta és mindenkinek részt kellett vennie. Igazi kis bulihangulat volt. Az elején alig bírtam röhögés nélkül. Gyakorlatilag óvodások szintjén volt a dolog, hogy ne nyúljunk a konnektorba. És mindez azért mert egyszer valaki hülyén dugdosta a drótokat. Mindennek még neve is van: cord management.Délután elmentem egy videókonfenerciás elöadásra (most nem tudok hosszú ö-t és ü-t írni), ahol két posztdok adott elö, az egyik itt, a másik meg Új-Mexikóban. Az itteni sráccal utána beszéltem, lehet, hogy majd késöbb fogjuk használni a módszerüket az adataink elemzésére. Este mostam, végre sikerült idöben lekezdenem, és végig tudott menni a szárítóprogram, mert 9-kor bezárják a mosóhelyiséget (hogy ne zavarjon engem :). Este megnéztem egy filmet.

Osztályebéd

Ma délben közös ebéd volt annak örömére, hogy kapjuk a pénzt az Energiatudományi Alapból. Vagy valami ilyesmi. Nem értem, de mindenesetre volt egy ingyen ebéd (hmmm, ez a tegnapi nyúlhízlalós dolog jut hirtelen eszembe...). Szóval délben elmentünk egy pincészetbe, vagyis csak igazából a szőlők mellett egy étteremszerűségbe. Elég egyszerű kis ebéd volt, szendvics meg saláta. Az egyetlen érdekes dolog, hogy volt sült fokhagyma (félbevágott). Elég finom, és nem is lesz annyira fokhagymaízű tőle az ember. Jim autójával mentünk, sokat hülyéskedtünk az autóban, Tina meg még két másik ember jött velünk.
Ma egész hatékony voltam. Ja, ma akartunk egy programot rendelni, de végül lemondtuk a megrendelést, mert csak az intézet igazgatójának aláírását fogadja el a cég ($2400-ért ilyen hülyék), és Jim bepipult, hogy mi az, hogy az ő aláírását nem fogadják el. Igaza van.
Este Ethannek vettünk születésnapi ajándékot, egy flip-flopot (lábujjközé menő papucs), utána meg ismét egy kis sushi volt a vacsora. Itt az ideje, hogy kicsit főzzek is... De a sushit egyre jobban imádom, teljesen rá lehet csavarodni, ahogy a szójaszósz meg a wasabi, meg a gyömbér íze keveredik az ember szájában a mindenféle halakkal, meg zöldségekkel, meg rizzsel. És az a jó, hogy itt egyáltalán nem drága, $15-ért tényleg jól is lakom vele.

Kövér nyulak

Ma voltam életem eddig legjobb hivatalos megbeszélésén! Elnézést, ha ezt valaki olyan is olvassa, aki már vezetett ilyet és én ott voltam, :), de hát ha valamihez, akkor ehhez itt értenek. Mark, a managerünk (akitől a biciklit kaptam) vezette le a dolgot. Először elmondta, hogy ki mit ért el az utolsó megbeszélés óta (Craignek lett egy feature article-je a PCCP-ben -- ja, itt Mark megemlítette, hogy erről a folyóiratnévről neki mindig a Szovejtúnió jut eszébe, és el is mondta oroszul --, a JPC-ben pedig Jim Miller különszám lett (Festschrift), hihetelen, hogy én ezzel az emberrel dolgozom, akinek van elérése, megnézheti). Aztán elmondott egy gyerekmeséből egy részt, ami a nyulakról szól (meg akarom szerezni a könyvet), amiben a vadnyulak mindenfelé kalandoznak, és egy alkalommal nagy, kövér nyulakat látnak, akik mindig kapnak enni. Nem értik, de nagyon gyanús, de aztán kiderül persze, hogy ezek házinyulak, és bizony néha levágnak belőlük egyet-egyet. Na, szóval a lényeg, hogy a csoportunkat hozzájuk hasonlította. Nagyon jól vagyunk tartva jelenleg, nem érezzük, hogy küzdeni kéne, de közben meg egyre csökken a költségvetés, és néha bizony le kell majd vágni egy-egy nyuszit. Aztán volt szó az elektromos biztonságvédelemről, az új kiberszabályról, folyton mindenen poénkodtak az emberek (úgy látom, hogy Craig az egyik fő mókamester errefelé), senki sem veszi komolyan ezt a sok marhaságot, de azért persze be kell tartani a szabályokat. Végül egy dobozból Mark húzott egy nevet, és rögtönzött kiselőadásban kellett az illetőnek elmondani, hogy éppen mivel foglalkozik. Az orosz ürge volt a szerencsés. Szerintem nagyon okos fickó, de nem tudott két értelmes mondatot összerakni. Giovannival utána megtárgyaltuk, de én akkor is azon a véleményen vagyok, hogy inkább legyen valaki béna előadó és okos, mint fordítva.
Délután lementem a laborba, kicsit bekapcsolódtam az ottani dolgokba. Kezd jobb lenni lent a hangulat, Len, Giovanni és Ravi is ott volt.
Munka után hős voltam, és elmentem kocogni, fél órát. Utána meg Tina hívott, hogy üljünk be valahova, mert már rég beszélgettünk.

Hétfő

Azt hiszem, hogy azért mégiscsak kicsit túlzásba vittem a napozást tegnap, kicsit mintha napszúrást kaptam volna, nem voltam ma valami túl fitt.
A világot ma sem mentettem meg, de azért dolgozgatok.

Csodás nap

Ma igazi, kaliforniai vasárnapom volt. Azaz: mint egy nyaraláson. Reggel 10-től majdnem délig teniszeztünk, jól elvertem a fiúkat. :) Egy kis elégtétel a tegnapi bowlingos bénázás után. Utána kis pihenés, majd biciklivel felkerekedtünk, és elmentünk a város szélére egy tóhoz, ahol napoztunk, kicsit úsztunk, figyeltük az embereket. Majdnem csak mexikóiak járnak ide, mindenki hozza a saját kis barbeque felszerelését, és helyben grillezik a kaját. Sok kisgyerek rohangál mindenfelé. Van parti őrség is persze, és volt kötelező fürdésszünet (15 perc), amikor mindenkinek ki kellett jönnie a vízből, azért, hogy biztosan mindenki igyon, kenje be magát napolajjal stb. Végülis nem is rossz ötlet. Én például lusta voltam kivételesen bekenni magamat, piros is lettem, de nem égtem le, szerintem be fogok barnulni (remélem...). Hogy tovább fokozzuk az élvezetet, este elmentünk egy sushi bárba, ahol teleettük magunkat (mert egész nap alig ettünk), utána meg sörözés.
Így nem is olyan rossz belevágni egy hétfőbe holnap. :)

Bowling

Tegnap lustálkodtam, meg előhívattam egy yosemite-s fotót, hogy kitegyem a falamra.
Este Ethanékhoz mentünk vacsorázni, a barátnője csinált japán curry-t. Utána lementünk bowlingozni, ahol White Russian koktélt ittunk (a nagy Lebowski nyomdokain haladva). Nem voltam túl jó, de hát látom, hogy itt a gyerekek kb. 6-7 éves korukban kezdik, itt ez nem olyan extra szórakozás, mint otthon (bár otthon még sose voltam). A mellettünk lévő soron volt pl. 3-4 kiskölök, az egyik, amikor nem sikerült egy gurítás, mindig azt mondta, hogy "Oh Man!", ami kb. annyi magyarul, hogy "Apám!", és ez elég vicces egy 10 éves szájából. A Social Security Office mellett a bowlingpálya is kitűnő terep szociológiai megfigyelésekre.

Hurrá, itthoni munka

Ma végre sikerült kiderítenem, hogy hogyan tudok belépni a benti számítógépemre, úgyhogy most már itthonról is tudok számolásokat indítani. Hurrá. Nagyon hightech egyébként, főleg az így elérhető XWindowsos ablakok.
Ismét kicsit kihalt volt az intézet, szerintem a legtöbb embernek (nekem is) ez a péntek a szabadnapja, de én azért persze bementem... Ravi ma nem volt, holnap jön a felesége, arra készül.
Most épp nincs kánikula, ami jó, olyan 25 fok van és szép, tiszta idő.
Este söröztünk.

A csoportom

Ma is sokat dolgoztam, kozultáltam Jimmel. Mostanában Giovanni is többet van ott, vele is beszélgettem a számolásokról, amiket csinálok. Ma ebédnél olyan jó volt, rájöttem, hogy nagyon bírom a "csoportomat". Valahogy mindenki vicces benne, biztos én is. :) Van olyan ebédtársaság, amelyik halálosan unalmas témákról beszélget, és még véletlenül sem poénkodik. Na, a mienk nem ilyen, szerencsére. Giovanni mindig olyan érdekesen mosolyog, hogy néha nem is mond semmi vicceset, és mégis majdnem elröhögöm magam, na meg amikor észreveszi rajtam, akkor ő is. Na, a Craig meg a saját poénjain röhög. Valahogy most az a szó jut Craigről, Raviról és Giovanniról eszembe, hogy cuki, de csak azért írom le, mert tudom, hogy ők nem olvassák a blogomat. :)

Szerda

Tegnap sokat haladtam a munkával.
Agybaj új szabály: számítógépet csak a számítógépbiztonsági kurzus elvégzése után lehet használni az intézetben. Szóval ha jön valaki előadni, a saját gépéről akár, akkor vagy elvégzi a kurzust, vagy egy belsősnek kell lapoznia a fóliáit.
Hazafelé Ethannal és Jenssel versenybicikliztünk, egész jó voltam. Majdnem elgázoltam egy mókust. :)
Este filmet akartam nézni, de elaludtam.

Itt a nyár

Most már tényleg. Olyan jó meleg van! Biciklizni is sokkal jobb így.
Bent dolgoztam, haladok. Ma voltam egy kicsit a laborban, szerintem megoldottam egy dolgot, amin gondolkoztak, bár lehet, hogy mégsem fog úgy menni, ahogy én mondtam. Reggel volt egy áramlásdinamikai előadás, de nem tetszett (senkinek sem), kicsit értelmetlen volt, 4 hónapon át futtatott a srác valami 256 processzoros szuperszámítógépen, aztán végül kapott lángalakokat, amiről nem sok mindent lehetett mondani, de jól néznek ki.
Van mégtöbb Yosemite kép, ha még szeretnétek nézegetni: itt és itt.

Pókok mindenfelé

Egyrészt üldöznek a pókok, tegnap már az irodába is bejött egy, pedig eléggé steril egy hely. meg itthon is kezdenek feléledni. Viszont egyre nagyobb hidegvérrel ölöm meg őket.
Tegnap este voltam Tinaval bevásárloni, végre van újra gyümölcsöm meg mindenféle finomságom.
És meleg van!!! 33 fok!
Bent kezd egyre érdekesebb lenni a munka.
Reggel kicserélték a WC-tartályban a szabályzót, egy úszósra.

Könyvtári mulatságok

Reggel sokáig aludtam, egy kicsit fejfájásom is lett a sok italtól - nem meglepő. Utána elmentünk megnézni egy flamenco előadást a könyvtárban (a képen a könyvtár előtti mozaik látható). Érdekes volt, olyan nagyon amerikai, de közben jó is volt, tényleg. Három nő táncolt, és minden tánc előtt elmondták, hogy ez melyik típus, mi a szöveg, ilyenek. A legelején meg elmondták a flamenco történetét, és megtanították, hogy hogyan kell az mondani, hogy "Olé!". Délután kicsit sétáltunk. Más ma nem történt, azt hiszem.

Borfesztivál és sörbuli

Igazán jó kis nap volt ez a mai (vagyis tegnapi). Reggel félig-meddig rendet raktam, kicsit kitakarítottam. Azt hiszem, hogy nem kell aggódnom amiatt, hogy nagyon meleg lesz nyáron, még tegnap is fáztam kicsit itt, pedig kint már 25 fok volt. Mondjuk erősen fújt a szél. Ismét volt egy kis webkettes kalandom: Patyi adott tippet az ebédhez, az eredmény a képen (krumplifőzelék citromfüves borsos lazaccal).
Utána hajat mostam, és indultam is a borfesztiválra. Egész nagy volt, 3 irányban is bódék, ékszerek, mindenféle kaja, na meg persze bor és sör. Lehetett venni borkóstoló jegyet, de nagyon drága volt. Hallgattunk egy kis zenét (spanyol, meg rock), aztán Louise-nak támadt az a fantasztikus ötlete, hogy nézzük meg, mi van az egyik borászat boltjában. Na, ott ingyenes volt a borkóstolás, kaptunk is egy fehér és 4 vörösbor mintát. Nagyon kedvesek voltak, a bolt pedig szuperül néz ki, olyan, mint egy patika. Néha meglepődöm, hogy ebben a tulajdonképpen porfészekben (igen, mi, "helyiek" azt mondjuk, hogy Livermore majdnem olyan rossz, mint Stockton, ez a "helyi" poén, hogy mindenki a tőle keletre eső kisvárost tartja az igazán porfészeknek), szóval hogy itt is találni jó helyeket, hangulatos dolgokat. Mondjuk lehet, hogy ez alapvetően azzal van összefüggésben, hogy egy borvidék valamiért mindig hoz magával egy kis kultúrát, ami furcsa, hogy miért, de valahogy érzi az ember, hogy ha marhákat tenyésztenének itt, akkor más lenne a stílus. És ami még feldobott, hogy beszélgettünk egy kicsit a tulajjal (vagyis nem ott, hanem a mellette lévő boltban, oda is bementünk kóstolni, itt meg egész normális festmények voltak kiakasztva), és amikor megtudták, hogy európaiak vagyunk, akkor arról kezdtek mesélni, hogy mennyire ciki a Bush. De teljesen őszintén, és hogy mennyi hülye amerikai van, aki rá szavazott. Hát igen, ez California. Aztán meg jött az Arni téma, arról csak azt mondták, hogy azon kívül, hogy ő a másik írástudatlan, egész jó, szeretik az emberek. Zöld, és ez tetszik a kaliforniaiaknak (csak ne támogatná a halálbüntetést, jegyzem meg...). De egyébként tényleg nagyon szigorúak a szabályok, rossz autót nem is lehet üzembe helyezni, sokan azért vesznek új autót, amikor Kaliforniában költöznek, mert a más államban használt autójuk nem menne át a teszten.
Utána beültünk egy thai étterembe, hogy egy kicsit felitassuk a bort, mert a következő program a "Találd meg a Budweisert parti" volt Sebastiannal. Teljesen profik voltak, 6 kör volt, egyre nehezebb, minden körben 6-7 féle sör számozott poharakban. A Budweisert kétszer nem találtam el, de többit sört is meg kellett tippelni. Mondjuk az utolsó körben csak lagerek voltak, és olyanok között kellett különbséget tenni, mint a Bud Lite és a Fosters (ha mond valakinek ez valamit). Nagyon jó este volt, majdnem hajnali kettő volt, mire hazaártem.

Online szervíz

Ma reggel megint eláztam, és hideg is volt egész nap. Bent viszont volt egy csomó sikerélményem: ma végre rendesen elkezdtem az ab initio számolásokat, és egész jól mennek, sőt, már volt is érdekes eredmény (mármint igazából semmi, de nekem érdekes). Ravinak is jó napja volt, ma látott először LIF jelet. Szóval mindenki halad a munkával. Ebédnél az egyik indiai srác megkérdezte, hogy én Ravi mentora vagyok-e (Ravi nem volt ott az ebédnél). Jót nevettem, nem értem, hogy ezt honnan szedte. Ravi 5 évvel idősebb nálam, meg egyébként is. Napközben szerveztük a hétvégi borfesztivált (mármint persze azt a részét, hogy ki jön, mikor stb.). Meg szombaton lesz privát sörkóstolás is.
Este észrevettem, hogy a WC-m folyamatosan folyik. Vicces volt, mert lefotóztam és Papával online próbáltuk megoldani, de végül nem sikerült, azt hiszem, hogy letörtem egy kis bütyköt. Továbbra sem értem teljesen, hogy hogyan működik (azt hiszem, hogy ehhez tényleg szét kéne szedni, valami spéci amerikai ötlet lehet), de majd hétfőn megcsinálják. Addig is elzártam a vizet, hogy nem folyjon.

Comedy

Ma még mindig hideg volt, de hétvégére 29 fokot ígérnek. Ma volt egy ún, all hands meeting, ahova mindenki elmehet, és az igazgató beszélt az intézet helyzetéről. Az volt a vicces, hogy igazából több, mint 1 órán át tudott a semmiről beszélni. Nem tudtam meg semmit gyakorlatilag, csak azt, hogy jön fel Ázsia a kutatásban, amit eddig is tudott mindenki.
Ma megkaptam azt a kis kártyát, amivel otthonról is be tudok lépni a benti gépemre: mindig frissen generálja a jelszót.
Tegnap a Cinco de Mayon kaptunk ingyen jegyeket egy Stand up comedy-re, azaz egy olyan estre, ahol valaki kiáll, és nyomja a sódert, olyan, mint a Hofi, vagy a Fábry. Kicsit aggódtam, hogy nem fogok semmit sem érteni, vagy hogy nagyon idióta viccek lesznek, de pozitívan csalódtam. Volt egy fickó, aztán meg egy nő. A pasi inkább a "rasszista" vonalat követte, mindenféle, pl. bevándorlókkal kapcsolatos sztereotípiát gúnyolt ki, a nő meg a házasság, gyerek, férj, feleség dolgokon poénkodott. Egész jó volt, tényleg, tudtam nevetni a poénokon.

Májusi eső aranyat ér

Hát ezt nem tudom, de ma reggel teljesen eláztam. De mindegy, annyira nem volt hideg, de azért lehetne tényleg már jó idő.
Délben az egyik ügyintézőt búcsúztattuk, még csokiszökőkutat is szereztek valahonnan, amibe gyümölcsöket mártogattunk.
Ma egész sokat haladtam a munkával, elkezdtem a kvantumkémiai számolásokat, egyelőre nem nagy szám az egész, de gondolom azért lesz majd bonyolultabb is. Holnap lesz Jurij, akkor majd megpróbáljuk feléleszteni a gépeket, mert egyelőre nem mennek a linux gépeim. Persze a rendszergazdáknak össze kéne kicsit magukat szedniük...
Este páran elmentünk Pleasantonba, a Cinco de Mayo-ra, aminek persze ötödikén kéne lennie, de valamiért ott ma volt. Volt egy kis utcazene, borkóstolás, mindenféle bódé, szóval mint egy majális. Ez egy eredetileg mexikói ünnep, a mexikói függetlenség kivívásának napja.
További képek Yosemite-ről: X

Jaj

Hát igen, ez a carbomb éreztette a hatását. De nem tudom igazából, hogy emiatt-e, de nem sokra jutotta ma. Mondjuk az is igaz, hogy ritka az a nap, amikor az ember olyan nagy dolgokat tudna véghezvinni. Ma meghallgattam egy előadást a DFT-ről, érdekes volt, meg megnéztünk egy kompresszort, de úgy tűnik, hogy veszünk egy újat, mert ez nem jó nekünk.