Egy kicsit elfáradtam a látogatókban az utóbbi időben. Lassan, de biztosan elkezdtem arra vágyni, hogy ne kelljen semmit sem csinálni és senkihez sem alkalmazkodni. Múlt héten a svédek voltak itt, velük mászkáltunk Berkeley-ben meg itt, és a végére már nagyon sok lett. Ami ugye nem jó, mert azért igazából örülök a látogatóknak nagyon.
Most végre lett egy ilyen nyugis hétvégém, még Jens-től is "megszabadultam", mert elment a többiekkel kirádulni a Mammoth Lake-hez. Én is mentem volna eredetileg, de a fentiek miatt lemondtam. Most hívott, és arról panaszkodott, hogy a sok ember miatt a szervezés kaotikus és nem nagyon lehet igazából kikapcsolódni. Szóval jól döntöttem. Reggel voltam biciklizni, aztán bementem Berkeley-be Saraval találkozni (de ez nem volt stresszes), este meg bementem kicsit dolgozni. Holnap reggelre is biciklizést tervezek, aztán beugrom majd a tökföldre (pumpkin patch), ott lesz Oliver, Karin meg a kislányok.
Dinnyenapló
Már kiskoromban is imádtam a dinnyét. Most, hogy nagy vagyok (és doktor) eljöttem a Nagy Dinnyekutató Laboratóriumba a napfényes Kaliforniába. A baj csak az, hogy ez az Óperenciás tengeren, sőt, még az Üveghegyen is túl van, és mindenki, aki fontos nekem, otthon maradt... Nekik írom ezt a naplót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése