Saláta

Most olyan mindenfélét írok csak. Például, hogy elkészült az első Wikipedia szócikkem. Íme. Lehet kritizálni -- de nem kell.
Aztán érdekeset hallottam a rádióban. Van egy alapítvány, ami hajat és szőrt gyűjt, de tonnás mennyiségben. Pl. fodrászatok adományozzák neki. És tudjátok, hogy mire használják a hajat? Beleteszik nylonharisnyába, többszáz méter hosszan, és ezzel tisztítják meg az óceánt az olajfoltoktól. Floridában viszik, mint a cukrot. Ha-ha. De tényleg, a haj nagyon jó erre a célra valamiért.
Hétvégén futottam egy órát Nina-val. Mondanám, hogy meg se kottyant, ami igaz, de másnapra azért lett izomlázam. Meg voltem Berkeley-ben kirándulni, szombaton meg bort is kóstoltunk. Ramaty az idő, tegnap is zuhogott, ma nem, de hideg van továbbra is.
Hamarosan elkészül életem első pályázata, amiért elvileg $250 000-et kapok! Nem is rossz! Sőt... Izgalmas, meg persze furcsa is, hogy írok egy pár oldalt, és valaki elhiszi, hogy meg is fogom csinálni, amit leírtam, és még fizet is ennyit... Na jó, ez a valaki az intézet. Szerencsére az isteni Klippenstein ma pont itt volt (jaj, tudom, senki sem érti, hogy miről beszélek, de mindegy, nem azért írom), és sikerült vele megbeszélnem pár dolgot ezzel kapcsolatban. A legjobb az volt, hogy ugyanaz a véleményünk a kutatásról úgy általában.
Egyébként minket is utolért a gazdasági válság, pl. átmenetileg jegelték a posztdokok felvételét. Mázli, hogy én már aláírtam a szerződést, mert úgy tűnik, hogy a válság mindenre kihat.