2010. április 10., szombat

Kínai konyha

Csináltattam egy új kreditkártyát, mert már többször előfordult, hogy egy nagyobb kiadás esetén (pl. repülőjegy) nem maradt elég keret a következő hónapra (valamiért nem hajlandóak növelni a keretemet, azt mondják azért, mert külföldi vagyok). Itt sajnos aki nem nem kreditkártyával fizet, az lemarad az össznemzeti becsapósdiról. De ez olyan becsapósdi, amiben mindenki benne van, és azok járnak a legrosszabbul, akiknek eleve is rossz. Arról van szó, hogy a kártyák visszafizetnek a vevőnek 0.5-5%-ot a vásárlások árából, egyes esetekben repülős pontokat lehet gyűjteni, vagy egyéb pontokat. Persze ez nem valami csoda, hanem ez pont abból a pénzből van, amit egyrészt a boltok fizetnek a kártyacégnek, illetve amit persze végül a vevő fizet meg, meg abból, amit azok fizetnek, akik tényleg nem tudják hónap végén visszafizetni a tartozásukat. 10%+ kamatokkal terhelve. És nem kell félni, a Visa, AmEx és társai még azért meg is élnek ebből. Azaz, ha az ember nem kreditkártyával fizet, akkor is kifizeti ezeket a terheket, és semmi sem jön vissza belőle. Az új kártyám AmEx, és örömmel látom, hogy az összesítésben rendszerezve gyűjtik a kiadásokat, utazás, ékszer, étel, étterem, autó stb. Ennek nagyon örülök, mert sokkal jobban fogom látni, hogy mire is költök. Szuper!
Tegnap volt az első hivatalos napom az új állásban. Elvileg szabad péntekem lett volna, de bementem, mert jöttek a Képviselőházból megnézni az intézetet, és Craig megkért, hogy helyette én mutassam be a labort. Már rutinos vagyok, ez volt talán a 3. vagy 4. alkalom, hogy ezt csináltam. Délutánra pedig be is fejeztem a stanfordos cikkhez a hozzájárulásomat. Hétfőn küldöm el nekik, remélem, hogy tetszeni fog nekik, meg azt is, hogy legközelebb is engem kérnek meg. Jó lenne egy ilyen kis viszonylag egyszerű cikkcsatornát kiépíteni.
Ma elmentem Haifenggel az ázsiai szupermarketbe. Már jártam ott, de az ugye a baj, hogy nem tudom, hogy mi mire való... Most aztán kaptam egy jó kis fejtágítót, és szinte csak furcsa dolgokat vettem. Például vettem fekete csirkét, amiből levest kell csinálni, szárított datolyával és gyömbérrel. Vettem őrül kinézetű tésztát, nagyon finom kínai körtét (olyan, mintha levegőbe harapna az ember, de aztán meg nagyon finom és sok a leve), valami gyökeret, amit úgy kell elkészíteni, mint a krumplipürét és dragonfruitot (nem tudom, hogy mi a magyar neve). A legérdekesebb a bambuszrügy, akkora, mint az öklöm, meg kell főzni, és utána apróra vágott szalonnával kell együtt tovább főzni, El sem tudom képzelni, hogy ebből milyen étel lesz.
Jógán egyre jobb vagyok, már egy kicsivel közelebb kerültem pl. a négyzet üléshez (square pose), ami olyan, mint egy törökülés, csak az egyik láb a másikon van, és az alsó lábszárak párhuzamosak a test síkjával. Nem könnyű. A pénteki jógák után teljesen olyan néha, mintha valami bulldózer ment volna át rajtam.

Nincsenek megjegyzések: