Itt tavasz van!

Tegnap felfedeztem egy nagyon jó festőt -- sajnos úgy, hogy tegnap halt meg, 91 éves volt, és az erről szóló hírt olvastam. Andrew Wyeth a neve, és persze az, hogy még nem hallottam róla, csak az én műveletlenségemet mutatja: a 20. század közepének egyik legismertebb amerikai festője. De az is lehet, hogy az európai és az amerikai festészet nem nagyon kommunikál egymással, pl. Georgia O'Keeffe-ről sem tudtam sokáig (de aztán még azon a farmon is jártam Új-Mexikóban, ahol festett). Például a fenti képet nagyon szívesen megnézném élőben, szuper lehet az a sok fű, mintha egyesével lennének megfestve, meg a színek is nagyon jók.

Azért nem írtam egyébként az utóbbi napokban, mert nem történt sok. Kezdek visszatérni a sporthoz, kétszer is lementem "gyúrni", ma meg el akarok menni futni azt hiszem. Aztán úgy tűnik, hogy most már tényleg-tényleg fut a programom és azt is csinálja, amit kell neki. Már csak két hetem van arra, hogy befejezzem, de most úgy tűnik, hogy meglesz.

Craig küldött képeket a kislányáról, nagyon édes. Ja, egyébként a felesége is ír blogot, nagyon érdekes. Persze az ember nem feltétlenül kíváncsi minden részletre a főnökével kapcsolatban. 

Tegnap este Julie-éknál voltunk vendégségben, mert neki meg Sebastiannak volt születésnapja. Iszonyú finomat főztek, egy óriási darab marhahúst, pontosan jól (persze mérték a hőmérsékletét), volt hozzá kelbimbó, felszeletelve és olajon megfuttatva,vadrizs, gyümölcssaláta meg torta, amit Jessica készített. Sikerült szerencsére nem rettenetesen sokat ennem, egy kicsit tényleg jó lenni visszafogni ezeket az evészeteket.