Tegnapról még elfelejtettem említeni, hogy egyszer nekimentem egy óriás visszapillantónak, amiről azt hittem, hogy ki fogom kerülni. Elég vicces volt, és szerencsére nem is ütöttem meg nagyon magam, mert Jens elkapott.
Ma reggeli után aludtam egy kicsit... Délután teniszeztünk, aztán kicsit rendet raktam itthon, este meg elmentem Sebastianékhoz. A sörüket betöltöttük üvegekbe, én nyomtam rájuk a kupakot. Pár hét, és a végén hozzáadott cukrot szépen megeszi a sörélesztő, a szén-dioxid meg bent marad az üvegben. Julie meg nagyon finom csilit csinált, kukoricalepénnyel.
Dinnyenapló
Már kiskoromban is imádtam a dinnyét. Most, hogy nagy vagyok (és doktor) eljöttem a Nagy Dinnyekutató Laboratóriumba a napfényes Kaliforniába. A baj csak az, hogy ez az Óperenciás tengeren, sőt, még az Üveghegyen is túl van, és mindenki, aki fontos nekem, otthon maradt... Nekik írom ezt a naplót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése